Ábrahám Pál
Ábrahám Pál

2024. április 17. Szerda

Ábrahám Pál

zeneszerző

Születési adatok

1892. november 7.

Apatin, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1960. május 6.

Hamburg, NSZK


Iskola

Kereskedelmi akadémiát végzett (1910), majd az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán Reiner Frigyes, Herzfeld Viktor és Siklós Albert tanítványaként zeneszerzői okl. szerzett (1916).

Életút

Budapesten banktisztviselő és tőzsdebizományos volt (1919–1927). Berlinben (1930–1933), Bécsben élt (1933–1938), majd Párizsban telepedett le (1938–1940), élete végén Amerikában élt (1940-1955), majd visszatelepedett Európába (1955–1960). Négy éves korában tanult meg zongorázni, csodagyerekként indult, nyolc évesen misét kísért az apatini templomban. 1915-től foglalkozott zeneszerzéssel, első vonósnégyesét a salzburgi ünnepi játékok tiszteletére írta és a Zeneakadémián adták elő (1915), majd újabb növendékhangversenyeken hangzottak fel művei (1916), zeneakadémiai záróvizsgájára egy vonósnégyes-kompozíciót írt (előadta – többek között – Ormándy Jenő, 1916). Családi nyomásra rövid időre felhagyott a zeneszerzéssel, 1924-ben azonban operát kezdett el írni Mohácsi Jenővel (1886–1944); Bródy Sándor (1863–1924) Lion Leája c. műve alapján. Nemsokára érdeklődése a kor népszerű zenei irányzata, az ún. melodikus dzsessz-zene felé fordult, majd a Rott Sándor igazgatása alatt állott Kis Komédia műsorához írt revüzenéket (1927–1928). A Fővárosi Operettszínház karmestere és házi szerzője, de gyakran dolgozott a Király Színház számára is (1928–1931). Első operettjeivel hamar ismertté vált (Zene-bona, 1928. márc.; Az utolsó Verebélylány, 1928. okt., mindkettőnek főszereplője: Gaál Franciska). Zenéje elütött az édeskés melódiájú bécsi operettektől, friss, dzsesszes ritmusokat tartalmazott. Sikereire Bécsben is felfigyeltek, a Theater an der Wien sorra mutatta be operettjeit (1930-tól). Berlinben élt (1930–1933); ahol operettjei (pl. Viktória, 1930; Hawaii rózsája, 1931; Bál a Savoyban, 1932) mellett sláger- és filmzeneírással is foglalkozott. Az 1930-as évek legismertebb operettje, a Hawaii rózsája európai siker volt, egyszerre 67 színházban játszották. Különleges tehetséggel találta meg a korszak német ízlésvilágát, ünnepelt sztárszerzője lett a német színházaknak, slágereit az egyik legnépszerűbb német filmszínésznő, Renate Müller énekelte. A kor másik ismert operettjét, a Bál a Savoyban címűt a Magyar Színház is nagy sikerrel mutatta be (1932 karácsonyán; a főszerepeket Kabos Gyula, Ráday Imre és Rökk Marika játszotta). A nácizmus hatalomra jutása után Goebbels valamennyi művét betiltotta. Bécsben élt (1933–1938), majd Párizsban telepedett le (1938–1940). Bécsben is több operettet komponált (Dzsaina, 1935; Roxi és aranycsapata, 1936), de Budapestre is gyakran járt: a Történnek még csodák c. operettjét (Magyar Színház, 1934. ápr. 20.) Turay Ida és Latabár Kálmán kettőse tette feledhetetlenné. Az 1937-es év egyik nagy sikere lett a 3:1 a szerelem javára c. műve (Royal Színház, 1937. dec.); tkp. ez az első „sportmusical”, a vízilabda aranycsapat népszerűségét felhasználó zenés darab. Franciaországi emigrálása előtt Budapesten számos filmzenét írt (Hotel Kikelet, 1937; Viki, 1937; Pesti mese, 1937; Családi pótlék, 1937; Úri világ, 1938). Az előretörő fasizmus miatt az USA-ban telepedett le: New Yorkban lokálokban zongorázott. Betegsége egyre jobban hatalmába kerítette, intézetben kezelték (1945–1955: Creedmoor Idegklinika, New York, Queens). Az 1950-es évek közepén visszatért Európában, Hamburgban élt, de ott is állandó orvosi felügyelet alatt állt (1955–1960: Hansealische Universitätische Klinik). Utolsó filmzenéje a Holiday in Mexico (1946) volt; s míg utolsó 15 évét szanatóriumokban töltötte, régebbi operettjeit sorra bemutatták és megfilmesítették Amerikában, Európában (elsősorban az NSZK-ban).

Főbb művei

F. m.: operettek: Zene-bona. Szöveg: Harmath Imre, Lakatos László, Bródy István. (Bem.: Fővárosi Operettszínház, 1928. márc.)
Az utolsó Verebély lány. Szöveg: Harmath Imre. (Bem.: Király Színház, 1928. okt. 13.
Lipcse 1931)
Szeretem a feleségem. (Bem.: Fővárosi Operettszínház, 1929)
Viktória. (Bem.: Király Színház, 1930. febr. 21.
németül: Viktoria und Ihre Husar, Bécs, 1930
Berlin, 1930)
Alvinci huszárok. (1930)
Hawaii Rózsája. (Bem.: Király Színház, 1931. jan. 28.
németül: Blume von Hawaii, Berlin, 1931
Bécs 1932)
Egy éjszaka angyala. (németül: Zigeuner der Nacht, Lipcse, 1931)
Boldog hívek. (1932)
Bál a Savoyban (Bem.: Magyar Színház, 1932. dec. 24.
németül: Ball im Savoy, Berlin, 1932)
Mese a Grand Hotelben. (1934)
Antonia. (1934)
Viki. (1935)
Történnek még csodák. Szöveg: Békeffi István, Halász Imre. (Bem.: Magyar Színház, 1935. ápr. 20.)
Dzsaina. (németül: Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus, 1935)
Roxi és aranycsapata. (németül: Roxy und ihr Wunderteam, Bécs, 1936)
Mese a Grand Hotelben. (1936)
3:1 a szerelem javára. Szöveg: Harmath Imre, Kellér Dezső. (Bem.: Royal Színház, 1937)
Júlia. (Bem.: Városi Színház, 1938. jan.)
Fehér hattyú. (Bem.: Városi Színház, 1938)
bemutatók 1945 után: Bál a Savoyban. (Pécsi Nemzeti Színház, 1947. okt. 11.
Fővárosi Operettszínház, 1948. jan. 16., 1965. ápr. 23. és 1994. jún. 23.
Kecskeméti Katona József Színház, 1988. jan. 15.
Miskolci Nemzeti Színház, 1990. nov. 29.
Kolozsvári Állami Magyar Opera, 2007. okt. 7.)
Hawaii Rózsája. (Kecskeméti Katona József Színház, 1959. dec. 17.
Szolnoki Szigligeti Színház, 1968. ápr. 5.
Kolozsvári Állami Magyar Opera, 1983. jún. 16.
Ódry Színpad, 1985. okt. 18.)
3:1 a szerelem javára. (Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1988. nov. 11.)
slágerei: Lila akácok (Mihály Istvánnal)
Nem történt semmi (Harmath Imrével)
Ahol az ember felmászik a fára (Harmath Imrével)
Hallo baby (Mihály Istvánnal)
Kicsike vigyázzon (Harmath Imrével)
Hallod, te ló (Mihály Istvánnal)
magyar filmzenéi: Falu alatt folyik egy patak (1927)
A mi Budapestünk (1927)
A napkelet asszonya (1927)
Rákóczi induló (1933)
Bál a Savoyban (1934)
Lila akác (1934
1972)
3:1 a szerelem javára (1937)
Családi pótlék (1937)
Viki (1937)
Mai lányok (1937)
Pesti mese (1937)
Hotel Kikelet (1937)
Úri világ (1938).

Irodalom

Irod.: L. L.: Aki négyéves kora óta zeneszerző. (Délibáb, 1928. szept. 28.)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Földes Imre: A lipcsei premier. (Színházi Élet, 1931. 33.)
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. (Bp., 1936)
Halálhír. (Népszabadság, 1960. máj. 10. és Irodalmi Újság, 1960. 10.)
Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. (Bp., 1960)
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I–II. (Bp., 1967)
Magyar Bálint: A Vígszínház története. (Bp., 1979)
Brockhaus–Riemann: Zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Rátonyi Róbert: Operett. I–II. köt. (Bp., 1984)
Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János. (Bp., 1987)
Magyar filmesek a világban. Szerk. Gelencsér Gábor. (Bp., 1996)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. (Bp., 2003)
www.szineszkonyvtar.hu, 2003
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

Megjegyzések

Magyar filmlexikon. Téves születési adat: nov. 2.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője