Ábrai Károly
Ábrai Károly

2022. január 17. Hétfő

Ábrai Károly

író, szerkesztő

Névváltozatok

1871-ig Figura Károly

Születési adatok

1830. december 8.

Szatmár

Halálozási adatok

1912. augusztus 16.

Budapest


Iskola

Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Lőcsén végezte, majd a forradalom és szabadságharc idején ún. debreceni vörös szalagos önkéntesként szolgált (1848–1849), a debreceni református főiskolán jogot és teológiát hallgatott (1850–1853).

Életút

Szatmáron református segédlelkész és a helyi gimnázium r. tanára (1853–1862), a hódmezővásárhelyi református líceum r. tanára (1862–1870), Hódmezővásárhely főjegyzője (1870–1871), Csongrád vármegye főjegyzője (1871–1876). Hódmezővásárhely polgármestereként (1876–1884) ő fúratta a város első artézi kútját (1880. jún. 28.) és alapította meg a város első közkönyvtárát (1880. júl. 10.). 1884-től csak az irodalomnak élt, Budapestre költözött. Első írásai az Életképek c. lapban jelentek meg (Julius álnéven elsősorban ún. fürdői tudósításokat és útirajzokat írt), majd az 1850-es évektől a forradalommal kapcsolatos élményeit, tábor- és csataképeket örökített meg. Visszaemlékezései sikereinek hatására történelmi tárgyú regényeket és elbeszéléseket, elsősorban történeti életrajzokat írt. Az első vásárhelyi „heti hírlap” szerkesztője, ill. a Hangok a viharból c. ’48-as elbeszélésgyűjteménye (1869) az első, Hódmezővásárhelyen írott szépirodalmi mű. Kossuth Lajos 1881-ben neki címezte egyik, Hódmezővásárhely városához küldött levelét.

Emlékezet

Történeti regényei az 1860-as–1870-es években rendkívül népszerűek voltak, Emich Gusztáv (1814–1869) megszerezte művei kiadásai jogát (a magyar irodalomtörténetben ez volt kortárs szerző egyik legkorábbi életműsorozata, 1860-tól). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Szerkesztés

A Szatmári Értesítő (1861–1862), a Tárogató (1862), a Vásárhelyi Közlöny szerkesztője (1869–1877). Az Életképek (1846–1848), a Napkelet (1856–1860), a Divatcsarnok (1859–1862), a Nefelejts munkatársa (1868–1873), a Regélő főmunkatársa (1865–1884).

Főbb művei

F. m.: Történeti beszélyek. I–II. köt. (Pest, 1859)
Az utolsó Szapolyai. Történeti regény. I–IV. köt. (Két kötetben, Pest, 1860)
Emléklapok a hazai történelemből. Történeti beszélygyűjtemény. (Pest, 1861)
Egy esküszegő király. Történeti regény. (Pest, 1861)
Rajzok nemzetünk múltjából. Történeti beszélygyűjtemény. I–II. köt. (Pest, 1862)
Nagy hazafiak. Regényes korrajz a nem régmúlt évtizedből. I–III. köt. (Pest, 1865
2. kiad. egy kötetben. Bp., 1878)
Hangok a viharból. Beszélygyűjtemény az 1848–1849-iki korszakból. (Pest, 1869)
Magyarország. 1848–1849-ben. Regényes korrajz. I–IV. köt. (Pest, 1869)
Múltak képei. Történeti beszélygyűjtemény. (Bp., 1887)
őszi verőfény. Beszélygyűjtemény. (Bp., 1888)
Brankovics Ilona. Történeti regény. (Bp., 1890)
Romok a hullámtörésből. Regény. (Bp., 1892)
Az isten keze. Regény. (Bp., 1901)
Hazáért és szabadságért. Történeti regény. (Bp., 1902)
48-tól Világosig. Regény két kötetben az 1848–1849-iki szabadságharc idejéből. (Bp., 1904).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1912. aug. 18.)
Járy Péter: A „százötvenéves” Á. K. (Reformátusok Lapja, 1980)
Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848–1849. évi szabadságharcban. I–III. köt. (Bp., 1998–1999)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Borus Gábor, Kőszegfalvi Ferenc. (Szeged, 2002)
Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja. 1873–1950. Szerk. Kovács István. (Hódmezővásárhely, 2003).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: aug. 18. Ez az adat a halálhír dátuma!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője