Ábrányi Emil id.
Ábrányi Emil id.

2020. október 19. Hétfő

Ábrányi Emil id., lászlófalvi és mikeföldi

író, újságíró, politikus

Névváltozatok

1844-ig Eördegh Emil

Születési adatok

1820. november 20.

Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1850. április 7.

Pest


Család

Sz: Ábrányi (Eördegh) Alajos (†1853) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, Kállay Terézia (†1855). Testvére: Ábrányi Aurél (1816–1895) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, Ábrányi Kornél, id. (1822–1903) zenei író, zenekritikus, zeneszerző; Kruspér Sándorné Ábrányi Mária és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida. Fia: Ábrányi Lajos (1849–1901) festőművész.

Iskola

Magántanulmányokat folytatott Ábrányban és Nagyváradon, majd miután meghalt keresztapja, Pálffy József (†1840), a debreceni kerületi ítélőtábla elnöke, nagy vagyonát rá hagyta. Pestre költözött, ahol jogi tanulmányokat folytatott (1840-es évek eleje), csakhamar azonban megszakította tanulmányait, s csak szépirodalommal és művészettel foglalkozott.

Életút

A Honderű és az Életképek c. lapok munkatársa (1847–1848), a forradalom és szabadságharc idején Szemere Bertalan belügyminiszter titkára és kormánybiztosa (1848), egyúttal Kossuth Lajos lapjának, a Pesti Hírlapnak munkatársa (1848. ápr.–dec.), a Jövő c. radikális baloldali lap szerkesztője (1848. dec. 1.–dec. 28.: összesen 32 szám jelent meg). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után az apja által – betegsége miatt – szerzett menlevéllel (salvus conductus) mentesült a felelősségre vonás alól. Élete utolsó szakaszában tüdőbaja miatt teljes visszavonultságban élt.

Irodalmi pályafutását költeményekkel, esztétikai értekezésekkel és drámaírással kezdte (Omode Pál és családja c. színművét a Nemzeti Színház mutatta be 1846. szept. 14-én). Rövid életművében Victor Hugo (1802–1885) romantikáját próbálta egyesíteni Petőfi Sándor (1822–1849) népiességével.

A forradalom kitörésekor, a sajtószabadság hírére feltűnést keltő levelet írt Jókai Mórhoz (1848. márc.), majd Szemere Bertalan titkáraként és kormánybiztosként jelentős szerepet játszott az új országgyűlés házszabályainak és működési tervezetének kidolgozásában. A forradalom és szabadságharc idején fontos publicisztikai tevékenységet fejtett ki: miután szakított Kossuthtal, Jövő c. lapjával a radikális baloldal szócsöve kívánt lenni – a lap Windischgrätz Pestre vonulása és a kormány Debrecenbe költözése után szűnt meg. Ábrányit, mint kormánybiztost ekkor előreküldték, hogy intézkedjék a hivatalok és az országgyűlés elhelyezéséről. Később ismét Pestre küldték, majd visszatért Debrecenbe, ám ekkor már súlyosan megbetegedett. Élete utolsó hónapjaiban műveit rendezte sajtó alá, ám felesége váratlan halála után Pestre költözött, s nem sokkal később ő is elhunyt.

Emlékezet

A családi eredeti neve Eördegh volt; apja, Eördegh Alajos változtatta meg Ábrányira, szülőfaluja után, 1844. febr. 3-án.

Főbb művei

F. m.: Alföldi lapok. 1. füzet. Versek, elbeszélések. (Debrecen, 1848).

Irodalom

Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Á. E. (Hölgyfutár, 1850. 80.)
Á. E. (Magyar Hírlap, 1850. ápr. 9.)
Á. E. (Pesti Napló, 1850. 27.)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
F. Kiss. Erzsébet: Az 1848–49-es magyar minisztériumok. (Bp., 1987).

Megjegyzések

A család eredeti neve a lexikonok téves adata szerint Eördögh volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013