Ábrányi Emil id.
Ábrányi Emil id.

2023. február 2. Csütörtök

Ábrányi Emil id., lászlófalvi és mikeföldi

író, újságíró, politikus

Névváltozatok

1844-ig Eördegh Emil 

Születési adatok

1820. november 20.

Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1850. április 7.

Pest


Család

Nagyszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.

Szülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út).

Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).

Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.

 

Testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Id. Ábrányi Kornél fia: ifj. Ábrányi Kornél (1849. dec. 31. Pest–1913. márc. 11. Bp. Temetés: 1913. márc. 12. Kerepesi út) író, költő, újságíró.

Ifj. Ábrányi Kornél testvérei: ifj. Ábrányi Emil (1851. jan. 1. Pest–1920. máj. 20. Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1920. máj. 23. Kerepesi út) költő, műfordító, újságíró és Ságh Józsefné Ábrányi Jolán (1853. febr. 18. Pest–1937. máj. 26. Nőtincs, Nógrád és Hont vm. Temetés: 1937. máj. 27. Nőtincs).

 

Felesége: 1841–1849: Lang Paulina (1820. Buda–1849. dec. Pest) színésznő, operaénekes.

Gyermeke, fia: Ábrányi Lajos (= Eördegh Lajos, 1849. dec. 7. Szentgyörgyábrány–1901. máj. 27. Bp. Temetés: 1901. máj. 29. Kerepesi út): festőművész, szerkesztő; leánya: Ábrányi Ida Paula (= Eördegh Ida Paula, 1844. jan. 11. Szentgyörgyábrány) kisgyermekkorában elhunyt.

Iskola

Magántanulmányokat folytatott Ábrányban és Nagyváradon, majd miután meghalt keresztapja, Pálffy József (†1840), a debreceni kerületi ítélőtábla elnöke, nagy vagyonát rá hagyta. Pestre költözött, ahol jogi tanulmányokat folytatott (1840-es évek eleje), csakhamar azonban megszakította tanulmányait, s csak szépirodalommal és művészettel foglalkozott.

Életút

A Honderű és az Életképek c. lapok munkatársa (1847–1848), a forradalom és szabadságharc idején Szemere Bertalan belügyminiszter titkára és kormánybiztosa (1848), egyúttal Kossuth Lajos lapjának, a Pesti Hírlapnak munkatársa (1848. ápr.–1848. dec.), a Jövő c. radikális baloldali lap szerkesztője (1848. dec. 1.–1848. dec. 28.: összesen 32 szám jelent meg). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után az apja által – betegsége miatt – szerzett menlevéllel (salvus conductus) mentesült a felelősségre vonás alól. Élete utolsó szakaszában tüdőbaja miatt teljes visszavonultságban élt.

Irodalmi pályafutását költeményekkel, esztétikai értekezésekkel és drámaírással kezdte (Omode Pál és családja c. színművét a Nemzeti Színház mutatta be 1846. szept. 14-én). Rövid életművében Victor Hugo (1802–1885) romantikáját próbálta egyesíteni Petőfi Sándor (1823–1849) népiességével.

A forradalom kitörésekor, a sajtószabadság hírére feltűnést keltő levelet írt Jókai Mórhoz (1848. márc.), majd Szemere Bertalan titkáraként és kormánybiztosként jelentős szerepet játszott az új országgyűlés házszabályainak és működési tervezetének kidolgozásában. A forradalom és szabadságharc idején fontos publicisztikai tevékenységet fejtett ki: miután szakított Kossuthtal, Jövő c. lapjával a radikális baloldal szócsöve kívánt lenni – a lap Windischgrätz Pestre vonulása és a kormány Debrecenbe költözése után szűnt meg. Ábrányit, mint kormánybiztost ekkor előreküldték, hogy intézkedjék a hivatalok és az országgyűlés elhelyezéséről. Később ismét Pestre küldték, majd visszatért Debrecenbe, ám ekkor már súlyosan megbetegedett. Élete utolsó hónapjaiban műveit rendezte sajtó alá, ám felesége váratlan halála után Pestre költözött, s nem sokkal később ő is elhunyt.

Emlékezet

Ábrányi Emil szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány. A családi eredeti neve – a lexikonokkal ellentétben – Eördegh volt; apja, Eördegh Alajos változtatta meg Ábrányira, szülőfaluja után, 1844. febr. 3-án.

Főbb művei

F. m.: Alföldi lapok. 1. füzet. Versek, elbeszélések. (Debrecen, 1848).

Irodalom

Irod. és források: Omode Pál és családja Ábrányi Emiltől. (Jelenkor, 1846. szept. 17.)
Ábrányi Emil Omopde Pál és családja, Szentpétery jutalomjátéka. (Pesti Hírlap, 1846. szept. 17.)
Omode Pál és családja. Eredeti dráma 5 felvonásban. (Pesti Divatlap, 1846. szept. 19.)
Zerffi Gusztáv: Omode Pál és családja. Eredeti dráma 5 felvonásban. (Honderű, 1846. szept. 22.)
Lang Paulina, Ábrányi Emil neje, nemzeti színházunk egykori kedvelt énekesnője, gyermekágyban meghalt. (Hölgyfutár, 1849. dec. 22.)
Elhunyt Ábrányi Emil. (Hölgyfutár, 1850. ápr. 8.)
Ábrányi Emil. (Magyar Hírlap, 1850. ápr. 9. és Pesti Napló, 1850. ápr. 9.)
Eördegh-Ábrányi Lajos meghalt. (Vasárnapi Ujság, 1901. 22. és Budapesti Hírlap, 1901. máj. 28.)
Ábrányi Lajos meghalt. (Magyar Géniusz, 1901. 23.).

Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
F
. Kiss Erzsébet: Az 1848–49-es magyar minisztériumok. (Bp., 1987)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

Megjegyzések

A család eredeti neve Eördegh volt! Ábrányi Emil leszármazottai, mindenekelőtt Ábrányi Lajos és családja azonban mind az Eördegh, mind az Eördögh névváltozatot használta.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője