Ábrányi Emil ifj.
Ábrányi Emil ifj.

2024. április 17. Szerda

Ábrányi Emil ifj., lászlófalvi és mikeföldi

költő, műfordító, újságíró

Születési adatok

1851. január 1.

Pest

Halálozási adatok

1920. május 20.

Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1920. május 23.

Budapest

Kerepesi út


Család

Dédszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.

Nagyszülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út); dálnoki és mezőmadarasi Medve Márton (†1872. nov. 12. Pest. Temetés: 1872. nov. 14. Kerepesi út) Bihar vármegye táblabírája.

Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).

Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.

 

Szülei: id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, Medve Jozefa (1831–1895. dec. 30. Bp. Temetés: 1896. jan. 1. Kerepesi út).

Id. Ábrányi Kornél testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Emil (1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1850. ápr. 7. Pest) író, szerkesztő, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Id. Ábrányi Emil fia: Ábrányi Lajos (1849. dec. 7. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1901. máj. 27. Bp. Temetés: 1901. máj. 29. Kerepesi út): festőművész, szerkesztő.

Medve Jozefa testvére: Medve Imre (írói nevén: Tatár Péter, 1818. Nagyvárad–1878. nov. 3. Bp.) ügyvéd, újságíró, író, grafikus.

 

Testvérei: Ifj. Ábrányi Kornél (1849. dec. 31. Pest–1913. márc. 11. Bp. Temetés: 1913. márc. 12. Kerepesi út) író, költő, újságíró. és Ságh Józsefné Ábrányi Jolán (1853. febr. 18. Pest–1937. máj. 26. Nőtincs, Nógrád és Hont vm. Temetés: 1937. máj. 27. Nőtincs).

Ábrányi Jolán férje: Ságh József (= Saágh József, 1852. márc. 13. Vác–1922. jan. 25. Vác) zenei író, szerkesztő, a váci zeneiskola igazgatója.

Felesége: 1882-től Wein Margit (1861. dec. 15. Lesnyek, Hunyad vm.–1948. nov. 27. Bp.): opera-énekesnő (szoprán), Wein János (1829. jan. 10. Boksánbánya–1908. ápr. 2. Bp. Temetés: 1908. ápr. 4. Németvölgyi út) bányamérnök, a Fővárosi Vízművek első igazgatója és Maderspach Antónia (1837. ápr. 13. Ruszkabánya, Krassó-Szörény vm.–1927. okt. 24. Bp.) leánya.

Gyermeke, fia: legifj. Ábrányi Emil, (1882. szept. 22. Bp.–1970. febr. 12. Bp. Temetés: 1970. febr. 27. Rákoskeresztúr) zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója és Ábrányi Gábor (†1886. dec. 24. Bp.) kisgyermekkorában elhunyt.

Iskola

Gyermekéveit Szentgyörgyábrányban töltötte, középiskoláit a kegyes tanítórendiek pesti főgimnáziumában (= Piarista Gimnázium) végezte.

Életút

A Fővárosi Lapok munkatársa (1866–1876), a Delejtű és a Haladás főmunkatársa (1871–1873), a Pesti Napló belső munkatársa és az irodalmi rovat tárcaírója (1873–1879), a Magyarország tárcarovatának vezetője (1879–1896), a Koszorú c. lap szerkesztője (1885–1886), a Budapesti Napló belső munkatársa és színikritikusa (1896–1904), Braun Sándorral A Nap c. bulvárlap alapítója és főmunkatársa (1904–1907), a Nemzeti Ujság munkatársa (1919–1922). 

Függetlenségi programmal a Keceli választókerület országgyűlési képviselője (1889–1896).

A 19–20. századforduló újromantikus retorikus közösségi lírájának képviselőjeként nemes pátoszú verseivel igen nagy hatást gyakorolt az elmúlt századelő ifjúságára. Igen népszerűek voltak szerelmes és hazafias versei, szónoki költeményei. Első versei a Fővárosi Lapokban jelentek meg (1866-ban), első kötetét (Költeményei, 1876) Arany Jánosnak ajánlotta. Hazafias versei közül nagy feltűnést keltett a párizsi kommün hatására írt Az Internationálé kantátéja (megjelent a Pesti Naplóban, 1871. nov. 4-én). Később, az 1880-as évek költeményeiben Victor Hugóhoz méltó erejű látomásokban mutatta be a háborút (Ágyúgolyók az arzenál udvarán), számos népszerű, a zsarnokságot és a kegyetlen uralkodót elítélő verset írt (A harmadik gránátos; Kóbor lantos az udvaroncz előtt; Krampusz király). Költeményeiben továbbá megtalálható a szabadság elvont dicsőítése, a felháborodás és a részvét az elesettek és a társadalmi igazságtalanság miatt, ill. haragjának gyakori céltáblája a polgárság és gazdagok szívtelensége és erkölcsi nihilizmusa. Évről-évre, március idusán naiv ódákat és lelkes honfi-költeményeket írt, de népszerűek voltak vallásos művei is (Jézus karácsonyfája; A názáreti kaszinó; Keresem az Isten) amely az evangéliumi igazságot hirdette egyfajta sajátos, keresztényszocialista értékrend alapján.

A 20. század eleji irodalomtörténet Ábrányi Emilt Kiss Józseffel (1843–1921) és Reviczky Gyulával (1855–1889) helyezte egy sorban, a két világháború között azonban versei már szinte teljesen kikoptak a magyar irodalmi köztudatból. A szocialista irodalomkritika szerint Ábrányi „inkább a torkából, mint a szívéből énekelt”, hazafias lírájában a pátosz és a szenvedélyesség elnyomta a valóságos érzelmeket, szerelmes versei pedig megragadtak az emlékkönyvek lírájánál. A századelő költészetét azonban nem lehet megérteni Ábrányi Emil művei nélkül, arról nem is szólva, hogy szinte a legelső volt, aki felismerte Ady zsenialitását. Ábrányi Emil írta az előszót és az ajánlást Ady Endre (1877–1919) első verseskötetéhez (Versek, 1899).

Ábrányi Emil kevéssé ismert színművei közül Az első c. drámáját 1882-ben, A végrehajtó c. vígjátékát 1886-ban mutatták be (mindkettőt a Nemzeti Színházban). Lábán úr könnyei címmel (1904) elbeszéléskötettel is jelentkezett. Műfordítói tevékenysége különösen értékes: Maeterlinck, Byron (Don Juan, 1884), Rostand (Cyrano, 1900) és Ibsen (Solness építőmester, 1911) több ismert drámáját fordította magyarra. Több operaszöveget is magyar nyelvre tolmácsolt, ill. kisebb írásait és műfordításait elsősorban a Figyelő, A Hét, a Magyar Salon és a Vasárnapi Ujság közölte. Néhány írása Robin, Ariel és Cassius álneveken jelent meg.

Emlékezet

A család eredeti neve Eördegh volt; Eördegh Alajos változtatta meg Ábrányira, szülőfaluja után, 1844. febr. 3-án. Szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány. Negyvenéves írói jubileumát országszerte megünnepelték (1903). Az amerikai magyarokhoz c. versét, amely a kivándoroltak visszatelepítésével foglalkozik a New Yorki Novák és Társa cég propagandacélokra százezer példányban kinyomtatta és terjesztette. A nemzeti hadsereg bevonulását ünneplő költeményét az Operaházban rendezett díszelőadáson elszavalták (1919-ben). Utolsó verse (És megindultak a hegyormok) a Magyar Múzsa c. lapban jelent meg (1920-ban).

Budapesten, a Vízivárosban (I. kerület Hunyadi János út 6.) lakott, élete utolsó éveit Szentendrén töltötte (1906. máj.-ban költözött oda, feleségével, Wein Margittal). A szentendrei Ábrányi-villában (Ady Endre utca 8.) többször vendégeskedett Giacomo Puccini is. Később a villa a Goldberger család tulajdonába került, egy időben itt lakott a Goldberger-lányt feleségül vevő Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár is. 1944. jún. 28.-án itt, a villában követtek el ellene sikertelen merényletet a későbbi Szálasi-kormány államtitkára Baky László irányításával a nyilasok. A villában 1955-től 1995-ig szülőotthon működött. Ábrányi volt a második szentendrei, akiről még életében utcát neveztek el: a villájához vezető utat, már életében Ábrányi utcának hívták a helyiek. Szentendrén hunyt el, a budapesti Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben feleségével együtt családi sírboltban nyugszik; sírján bronz mellszobra is látható (1924). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Tiszteletére a villát emléktáblával jelölték meg (felavatták: 1959. máj. 24-én, az emléktáblát domborművel is kiegészítették: 1960. szept. 18-án). Emlékét Alsókékeden is emléktábla őrzi (1932-től). Róla nevezték el Budapesten (Törökvész, II. kerület) az Ábrányi Emil utcát (1933-ban), ill. nevét vette fel a nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola. Az iskolában Ábrányi Emil-felolvasó- és szavalóversenyeket is rendeznek.

Elismertség

A Petőfi Társaság tagja, másodtitkára (1880–1890), tb. tagja (1890-től).

A Kisfaludy Társaság r. tagja (1885-től).

A kassai Kazinczy Kör, az Erdélyi Irodalmi Társaság és a debreceni Csokonai Kör ún. dísztagja (1903-tól).

Főbb művei

F. m.: Ábrányi Emil költeményei. (Bp., Singer és Wolfner, 1876)
Ábrányi Emil újabb költeményei. 1876–1881. (Bp., Fuchs testvérek, 1882)
Teréz és kisebb költemények. (Bp., Franklin, 1884)
Szabadság–haza. Újabb márcziusi dalok és egyéb költemények. (Bp., Pallas, 1888)
Epilóg. Költemények. (Bp., Mezei Antal kiadása, 1894)
Ady Endre: Versek. Az előszót írta Á. E. (Debreczen, 1899)
Márcziusi dalok és egyéb költemények. (Magyar Könyvtár 85. Bp., Lampel, 1899)
Ábrányi Emil költeményei. Aranyozott kiadói dombornyomásos vászonkötésben. (Bp., Singer és Wolfner, 1903)
Lábán úr könnyei és egyéb elbeszélések. (Bp., Athenaeum, 1902
Athenaeum olvasótára. 2. kiad. Bp., 1903)
Ábrányi Emil költeményei. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskonyv.hu, 2009).

F. színművei: Bizet, Georges: A gyöngyhalászok. Regényes opera három felvonásban. Ford. (Operaház, 1888. okt. 25.)
Toldi. Zenedráma 3 felvonásban. Arany János eposza nyomán Írta Csiky Gergellyel, z
eneszerző: Mihalovics Ödön. (Operaház, 1893. márc. 18.)
Dárius kincse. Regényes balett 7 képben. Írta Marczell Gézával, z
eneszerző: Szabó Xavér Ferenc. (Operaház, 1893. okt. 4.)
Wagner, Richard: Tristan és Izolda. Zenedráma 3 felvonásban. Ford. Á. E. (Operaház, 1901. nov. 28.)
Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac. Romantikus dráma 5 felvonásban, versekben. Ford. Á. E. (Nemzeti Színház, 1904. szept. 26.)
Maeterlinck, Maurice: Monna Vanna. Opera 3 felvonásban. Ford. Á. E., zeneszerző: [legifj.] Ábrányi Emil. (Operaház, 1907. márc. 2.)
Berrière, Louis: Papillon, a kőfaragó. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Á. E. (Nemzeti Színház, 1910. ápr. 15.)
Bataille, Henry: A balga szűz. Színmű 4 felvonásban. Ford. Á. E. (Nemzeti Színház, 1910. okt. 21.)
Bataille, Henry: A szerelem gyermeke. Színmű. Ford. Á. E. (Nemzeti Színház, 1911. okt. 27.)
Dante: Paolo és Francesca. Opera 3 felvonásban. Ford. Á. E., z
eneszerző: [legifj.] Ábrányi Emil. (Operaház, 1912. jan. 13.)
Daudet, Alphonse–Belot, Adolphe: Sapphó. Színmű 5 felvonásban. Ford. Á. E. (Nemzeti Színház, 1912. okt. 25.)
Don Quijote. Tragikomikus opera 3 felvonásban. Zeneszerző: [legifj.] Ábrányi Emil. (Operaház, 1917. nov. 30.)
Hervieu, Paul: Bagatelle. Színmű 3 felvonásban. Ford. Á. E. (Nemzeti Színház, 1918. dec. 20.).

F. m.: ford.: Költemények Európa költőiből. Ford. Ifj. Ábrányi Kornéllal. (Pest, Kertész Nyomda, 1868)
Feuillet, Octave: Fülöp szerelme. Regény. Ford. (Bp., Athenaeum, 1877
Az Athenaeum olvasótára. 2. kiad. 1894)
Byron, George Gordon: Don Juan. Verses regény. Ford. (Bp., Révai, 1884
I–II. köt. 2. kiad. 1899 és bibliofil aranyozott, bordázott gerincű félbőr kötésben is)
Fouqué, Friedrich de la Motte: Undine. Rege. Ford. Ifj. Ábrányi Kornéllal. Hoppner Gyula kilencz színrajzával. Aranyozott egészvászon és díszbőrkötésben, körül aranymetszéssel is. (Bp., Grill, 1885)
Byron, George Gordon: Manfred. Drámai költemény. Ford. (Bp., Singer és Wolfner, 1891
2. kiad. 1898)
Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac. Romantikus dráma 5 felvonásban, versekben. Ford. (Bp., Lampel, 1900
2. kiad. 1920 és egyedi, bibliofil párnázott bőrkötésben is
új kiadás: 1954
2002
2007)
Racine, Jean de: Phaedra. Szomorújáték 5 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 185. Bp., Lampel, 1901)
Maeterlinck, Maurice: Monna Vanna. Dráma 3 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 315. Bp., Lampel, 1902)
Maeterlinck, Maurice: Joyzelle. Színjáték 5 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 337. Bp., Lampel,
1904)
Rostand, Edmond: A sasfiók. Romantikus dráma 5 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 445–448. Bp., Lampel, 1906)
Ibsen, Henrik: Solness építőmester. Színmű 3 felvonásban. (Magyar Könyvtár. 637–638. Bp., Lampel, 1911)
Daudet, Alphonse–Belot, Adolphe: Sapphó. Színmű 5 felvonásban. (Magyar Könyvtár. 682–683. Bp., Lampel, 1912)
Bernstein, Henri: Édes otthon. Színmű 3 felvonásban. (Magyar Könyvtár. 692–693. Bp., Lampel, 1912)
Béranger válogatott versei. Szerk. Kardos László és Rába György. Ford. Többekkel. A jegyzeteket írta Hankiss Elemér. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1957)
Byron válogatott művei. I–II. köt. Ford. Többekkel. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1975)
Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac. Ford. Á. E. Molnár C. Pál illusztrációival. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1986)
Rostand, Edmond: A sasfiók. Verses dráma 6 felvonásban. Ford. Á. E. Az illusztrációkat Sárkány Győző készítette. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1993).

Irodalom

Irod.: források: Ábrányi Emil, az ismert fiatal költő jegyet váltott Wein Margit kisasszonnyal, Wein János fővárosi vízvezetéki igazgató leányával. (Ellenőr, 1881. ápr. 28.)
Ábrányi Emil e hó 5-én tartja esküvőjét Wein Margit kisasszonnyal. (Ellenőr, 1881. nov. 5.)
Gellért Oszkár: Ábrányi Emil. (Nyugat, 1908. 18.)
Ábrányi Emil meghalt. (Budapesti Hírlap–Magyarország–Pesti Hírlap, 1920. máj. 21.)
Ábrányi Emil halála. (Népszava, 1920. máj. 21.)
Hartmann János: Ábrányi Emil. (Magyar Múzsa, 1920)
Schöpflin Aladár: Ábrányi Emil. (Nyugat, 1920. 11-12.)
Kosztolányi Dezső: Ábrányi Emil. (Új Magyar Szemle, 1920. 1.
K. D.: Írók, festők, tudósok. II. Bp., 1958)
Szász Béla: Ábrányi Emil. emlékezete. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1921–1922)
Hankiss János: Ábrányi Emil és a franciák. (Irodalomtörténet, 1923. 1.)
Faragó Jenő: Ábrányi Emil harca Bismarckkal. A magyar poéta és a német vaskancellár afférja. (8 Órai Újság, 1930. febr. 4.)
Rubinyi Mózes: Ábrányi Emil. (A Sajtó, 1930. 11.)
Bodnár Irén: Ábrányi Emil. Tanulmány. (Bp., 1934)
Szily Éva: Ábrányi Emil és Ábrányi Kornél írói jellemzése. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1937)
Meghalt Ábrányi Emilné, a századvég bálványozott primadonnája, a neves költő és műfordító hitvese. (Magyar Nemzet, 1948. nov. 30.)
Eltemették Ábrányiné Wein Margitot, az Operaház volt tagját. (Magyar Nemzet, 1948. dec. 2.)
Mayer József: Elfelejtett művek – elfelejtett alkotók. (Módszertani Lapok,
1996. 2.).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Komlós Aladár: A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1957)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Németh
G. Béla: A személyiség, mint értékcél a századvég magyar lírájában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 1-3.)
Petőné Németh Erika–G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. (
Szentendre, 1990)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-BJ?cat=228524 (ifj. Ábrányi Kornél születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-ZX?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-8FF (Ábrányi Lajos születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3MJH-8?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXKRM-88M (Ábrányi Emil születési anyakönyve, 1851)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-44?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-J46 (Ábrányi Jolán születési anyakönyve, 1853)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302108 (Ábrányi Alajosné Kállay Terézia gyászjelentése, 1855)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245341 (Eördögh [!] Péter gyászjelentése, 1867)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/408016 (Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna gyászjelentése, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-N4YR-7?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX6FQ-KYK (Ábrányi Karolina Jozefa Anna születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-N4B1-3?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX6F7-5H6 (Ábrányi Teréz Jolán születési anyakönyve, 1870)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/211537 (Medve Márton gyászjelentése, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-498?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8JB-VQ1 (Ábrányi Melisand születési anyakönyve, 1876)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/211521 (Medve Imre gyászjelentése, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-M4S?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8J2-L6G ([legifj.] Ábrányi Emil születési anyakönyve, 1882)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302111 (Ábrányi Gábor gyászjelentése, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302109 (Ábrányi Aurél gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4ZR-T1?i=19&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTV-MX99 (Ábrányi Aurél halotti anyakönyve, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302118 (Ábrányi Kornélné Medve Jozefa gyászjelentése, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302119 (Eördegh Ábrányi Lajos gyászjelentése, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DY29-BCF?i=40&wc=92QJ-162%3A40678301%2C51334101%2C1077269003&cc=1452460 (Ábrányi Lajos halotti anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRLQ-F7G?i=268&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D4Z-CCS4 (id. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP65-972W?i=137&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQKD8-MPR9 (Prónay Endre születési anyakönyve, 1903)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/637482 (Wein János gyászjelentése, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHW-S3W?i=100&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZND-FVBB (ifj. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1913)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245273 (Eördegh-Ábrányi [!] Kornél gyászjelentése, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PXS-9QPH?i=123&wc=92SX-3TR%3A40678701%2C47597301%2C47016602&cc=1452460 (Ságh Józsefné Ábrányi Jolán halotti anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VW-XBX?i=218&wc=92QL-MNR%3A40678301%2C51865101%2C1077268901&cc=1452460 (Ábrányiné Wein Margit halotti anyakönyve, 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-XPS?i=96&cc=1452460 ([legifj.] Ábrányi Emil halotti anyakönyve, 1970)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302114 ([legifj.] Ábrányi Emil gyászjelentése, 1970)

Megjegyzések

1. Gulyás szerint születési adata: 1851. jan. 1. Szinnyei szerint: 1850. dec. 31.!

2. A család eredeti neve – a lexikonok téves adataival szemben – Eördegh volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője