Ábrányi Kornél ifj.
Ábrányi Kornél ifj.

2024. december 6. Péntek

Ábrányi Kornél ifj., lászlófalvi és mikeföldi

író, költő, újságíró

Születési adatok

1849. december 31.

Pest

Halálozási adatok

1913. március 11.

Budapest

Temetési adatok

1913. március 12.

Budapest

Kerepesi út


Család

Dédszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.

Nagyszülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út); dálnoki és mezőmadarasi Medve Márton (†1872. nov. 12. Pest. Temetés: 1872. nov. 14. Kerepesi út) Bihar vármegye táblabírája.

Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).

Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.

 

Szülei: id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, Medve Jozefa (1831–1895. dec. 30. Bp. Temetés: 1896. jan. 1. Kerepesi út).

Id. Ábrányi Kornél testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Emil (1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1850. ápr. 7. Pest) író, szerkesztő, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Id. Ábrányi Emil fia: Ábrányi Lajos (1849. dec. 7. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1901. máj. 27. Bp. Temetés: 1901. máj. 29. Kerepesi út): festőművész, szerkesztő.

Medve Jozefa testvére: Medve Imre (írói nevén: Tatár Péter, 1818. Nagyvárad–1878. nov. 3. Bp.) ügyvéd, újságíró, író, grafikus.

 

Testvérei: ifj. Ábrányi Emil (1851. jan. 1. Pest–1920. máj. 20. Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1920. máj. 23. Kerepesi út) költő, műfordító, újságíró és Ságh Józsefné Ábrányi Jolán (1853. febr. 18. Pest–1937. máj. 26. Nőtincs, Nógrád és Hont vm. Temetés: 1937. máj. 27. Nőtincs).

Ábrányi Jolán férje: Ságh József (= Saágh József, 1852. márc. 13. Vác–1922. jan. 25. Vác) zenei író, szerkesztő, a váci zeneiskola igazgatója.

Feleségei:

1. 1868. aug. 20–: Schwarcz (= Schwartz) Anna, Schwarz  János budai halászmester és Stipanitz Evelin (†1890. szept. 9. Arad. Temetés: 1890. okt. 1. Arad) leánya.

Gyermekei, fia: legifj. Ábrányi Kornél (1878. máj. 5. Bp.–1923. ápr. 3. Bp. Temetés: 1923. ápr. 5. Kerepesi út) újságíró; leányai: Dzubay Istvánné Ábrányi Jozefin (= Ábrányi Karolina Jozefa Anna, 1869. szept. 16. Pest), Hebrony Józsefné Ábrányi Teréz Jolán (= Ábrányi Riza, 1870. okt. 24. Pest–1938. okt. 9. Sajószentpéter. Temetés: 1938. okt. 11. Sajószentpéter) és kászoni és impérfalvi br. Bornemisza Béláné Ábrányi Melisande (= Ábrányi Melizande, 1876. márc. 20. Bp.–1912. máj. 16. Bp. Temetés: 1912. máj. 18. Visegrád).

Ábrányi Teréz férje: Hebrony József (1868. jan. 14. Bánhorvát, Borsod vm.–1942. okt. 26. Sajószentpéter. Temetés: 1942. okt. 28. Sajószentpéter) jogász, ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő.

 

2. nemes Tömöry Adrienne (= Schopper Adrienne, 1870. dec. 17. Pest–1952. márc. 7. Bp.), Tömöry György (= 1872-ig Schopper György, 1842. júl. 26.–1887. okt. 28. Bp. Temetés: 1887. okt. 30. Kerepesi út) pesti nagykereskedő és Pscherer Emma (1848. febr. 27. Pest–1882. dec. 14. Bp. Temetés: 1882. dec. 15. Kerepesi út) leánya.

Gyermeke, leánya: Prónay Endréné Ábrányi Adrienne (1908. máj. 19. Bp.).

Ábrányi Adrienne férje: tóthprónai és blatnicai Prónay Endre (1903. ápr. 16. Borsodivánka) földbirtokos, vadász, Prónay Endre (†1916. nov. 7. Borsodivánka. Temetés: 1916. nov. 10. Borsodivánka) és Bobory Margit fia.

Tömöry Adrienne testvérei: Tömöry Géza (1866. Pest–1917. máj. 3. Szépvíz, Hargita vm.) honvédtiszt, huszár alezredes, az erdélyi fronton hősi halált halt, Tömöry János, ill. menasági Adorján Ágostonné Tömöry Emma (1882. dec. 6. Bp.–1955. ápr. 21. Bp.).

Tömöry Adrienne 1. férje: bókai Bókay János; 1861-ig Bock János (1858. ápr. 19. Pest–1937. júl. 6. Bp. Temetés: 1937. júl. 9. Kerepesi út): orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Nevelt gyermekeik: Bókay János (1892. júl. 10. Bp.–1961. júl. 17. Bp. Temetés: 1961. júl. 21. Bp.) író, műfordító és békei Koós Ödönné Bókay Edit (1889. jan. 18. Bp.–1957. ápr. 19. Olivos, Argentína).

Tömöry Emma férje: menasági Adorján Ágoston (1871. jan. 19. Csíkmenaság–1957. máj. 19. Bp. Temetés: 1957. máj. 25. Ilonai Temető) honvéd tábornok, altábornagy.

Iskola

Gyermekéveit Szentgyörgyábrányban töltötte, középiskoláit a kegyes tanítórendiek pesti főgimnáziumában (= Piarista Gimnázium) és Győrött végezte. A pesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1866–1868); oklevelet nem szerzett.

Életút

A Pénzügyminisztérium (PM) segédfogalmazója (1868–1870), fogalmazója (1870–1872), a miniszterelnöki hivatal sajtótitkára (1872–1878). Országgyűlési képviselő (Lengyeltóti választókerület; Nemzeti Párt: 1884–1897; pártonkívüli: 1897–1901; Alkotmánypárt: 1905–1909), egyúttal a Miniszterelnökség sajtóirodájának vezetője (miniszteri tanácsosi rangban, 1906–1909).

Ábrányi Kornél íróként az arisztokrácia és a polgárság kapcsolatát népszerű szerelmi történetekkel és könnyed vígjátékokkal ábrázolta, ill. több romantikus szerelmi történetet is írt. Légyott c. vígjátékát 1873-ban, Marianne c. drámáját 1882-ben, Olga c. színművét 1884-ben mutatták be (valamennyit a budapesti Nemzeti Színházban); Doktor Percival c. verses vígjátéka 1876-ban elnyerte a Teleki-díjat. Regényei közül az Edmund párbaja (1880) címűt becsülték a kortársak a legtöbbre. A történet főhőse, Ardói Edmund úgy hal meg, hogy csak ellenségei számára legyen halott: orvos barátja magánklinikájának egyik halottját viteti Edmund helyett a ravatalra. A történet Edgar Allan Poe cselekményszövésére emlékeztet, jóllehet jellemei kiforratlanok, ahogy bírálatában Péterfy Jenő is kifejtette. Legtöbb kisprózájában szerepel egy érzéki démoni asszony, aki elől a főhős próbál menekülni, de általában ez nem (vagy csak egy ördögi leleménnyel, mint Edmund esetében) sikerül. Az Edmund párbajában két férfi küzd egy végzetes nővel, a Melyik erősebb? (1882) c. kisregényében két nő harcol egy férfiért.

Ábrányi Kornél a modern politikai irodalom egyik magyarországi megteremtője. Képviselősége idején ifj. gr. Andrássy Gyula (1860–1929) híveként jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Különösen értékes szerkesztői tevékenysége. Sajátos műfajú politikai röpiratai – a mai politikai szatíra, a humoreszk és a tényfeltáró újságírás ősei – Kákay Aranyos II. néven jelentek meg (utalva Kecskeméthy Aurélra, ő volt az I. Kákay Aranyos, Mikszáth Kálmán pedig a III.!) Maró gúnnyal megírt portréi általában belpolitikai botrányokkal, feltűnően gyanús panamákkal foglalkoztak, s igen nagy vihart kavartak. Álneve volt még Zalánfi Kornél (1867-ig).

Emlékezet

Ábrányi Kornél Budapesten, a Terézvárosban (lakcímei: VI. kerület Lövölde tér 2.) élt és tevékenykedett, gyászszertartásán a Budapesti Újságírók Egyesülete nevében Márkus Miksa elnök, a Pesti Napló nevében Farkasházy Zsigmond búcsúztatta, a Kisfaludy Társaság nevében Pekár Gyula mondott emlékbeszédet. Ifj. Ábrányi Kornél a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismertség

A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság r. tagja (1878-tól).

Elismerés

Teleki-díj (1876).

Szerkesztés

A Kelet Népe (1876), a Magyarország (1878–1881), az Ország-Világ szerkesztője (1882), a Pesti Napló főmunkatársa (1882–1887 és 1901), felelős szerkesztője (1887–1894), főszerkesztője (1901–1902) és a lap tulajdonosa is (1892–1894). Költeményei, beszélyei, irodalmi cikkei a fentieken kívül még elsősorban: a Fővárosi Lapokban (1867–1902), a Magyarország és a Nagyvilágban (1867–1879 és 1882–1883), a Hazánk s a Külföldben (1868–1872), a Reformban (1871), a Figyelőben (1871–1876 és 1881), az Otthonban (1875), a Koszorúban (1879–1885), a Magyar Salonban (1884–1888), a Nefelejtsben (1871–1875), a Vasárnapi Ujságban (1883–1884), a Pester Lloydban (1895–1900), a Budapesti Naplóban (1896–1904), A Hétben (1896–1898), Az Ujságban (1904), A Polgárban (1905), az Életben (1909), az Egyetértésben (1911), a Magyar Hírlapban (1911–1912) és a Világban (1913) jelentek meg. Politikai költeményeit a Borsszem Jankó közölte (1876–1880).

Főbb művei

F. m.: költeményei, prózai művei és politikai írásai: A dicsőség bolondja. Regény. (Bp., Athenaeum, 1874
2. kiad. 1875)
Az élet tarkaságaiból. Rajzok és elbeszélések. (Bp., Athenaeum, 1875
Az Athenaeum olvasótára. 2. kiad. 1895)
Költemények. A Kisfaludy Társaság székfoglaló előadása, 1878. nov. 27. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1878–1879)
Titkolt szerelem. I–II. köt. Regény. (Bp., Athenaeum, 1878)
Edmund párbaja. I–II. köt. Eredeti regény. (Bp., Athenaeum, 1880)
Régi és új nemesek. Regény. (Bp., Athenaeum, 1881
Az Athenaeum olvasótára. 2. kiad. 1896)
Egy modern apostol. I–II. köt. Regény. (Bp., Révai, 1882)
Melyik erősebb? Eredeti regény. (Szépirodalmi Könyvtár. Bp., Franklin, 1882)
Egy férj filozófiája. Az egyedüli mód. Eredeti regény. (Bp., Wilckens-Waidl, 1883)
Magyarország közélete az ezredik évforduló korszakában. Nemzeti ideál. I–II. köt. (Bp., 1896–1898)
Iván. Verses regény a lovagkorból, 6 énekben. (Bp., Légrády, 1905).

F. m.: politikai írásai Kákay Aranyos II. álnév alatt: Újabb országgyűlési fény- és árnyképek. (1–2. kiad. Bp., Athenaeum, 1877)
Tisza Kálmán. Politikai élet- és jellemrajz. (1–3. kiad. Bp., Athenaeum, 1878)
Gróf Andrássy Gyula. Politikai élet- és jellemrajz. (Bp., Athenaeum, 1878
németül: Graf Julius Andrássy. Ein politisches Lebens- und Charakterbild. Leipzig–Pressburg, 1879)
A lelánczolt Prométheuszok. Politikai jellemrajzok. (Bp., Athenaeum, 1881
németül: Wien, 1881)
A legújabb politikai botrány. Válasz „A legújabb politikai divat”-ra. (Bp., Morvay és Mérei, 1884).

F. m.: ford.: Költemények Európa költőiből. Ford. Ifj. Ábrányi Emillel. (Pest, Kertész Nyomda, 1868)
Fouqué, Friedrich de la Motte: Undine. Rege. Ford. ifj. Ábrányi Emillel. Hoppner Gyula kilencz színrajzával. Aranyozott egészvászon és díszbőrkötésben, körül aranymetszéssel is. (Bp., Grill, 1885).

F. m.: színművei: A rövidlátók. Vígjáték 5 felvonásban. (Pest, Wodianer, 1872
2. kiad. 1881)
A légyott. Vígjáték 1 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára 39. Pest, Pfeifer, 1872
2. kiad. Bp., Pfeifer, 1881
bemutató: Nemzeti Színház, 1873. máj. 28.)
Fölavatás. Drámai prológ a Népszínház megnyitására. (Népszínház, 1875. okt. 15.)
Doktor Percival. Vígjáték 3 felvonásban. (Részletek: Magyarország és a Nagyvilág, 1876. 15.)
A kis gróf szerelme. Eredeti népszínmű dalokkal és tánczokkal 3 felvonásban. A zenéjét Erkel Gyula szerezte. (Bemutató: Népszínház, 1877. aug. 10.)
Marianne. Dráma 4 felvonásban. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1882. nov. 17.)
A csalhatatlan. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., Grill Károly Könyvkiadó Vállalat, 1883
bemutató: Nemzeti Színház, 1883. okt. 12. és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1883. nov. 21.)
Olga. Dráma 4 felvonásban. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1884. febr. 1. és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1884. máj. 21.).

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt id. Ábrányi Kornélné Medve Jozefa. (Fővárosi Lapok, 1896. jan. 1.)
Id. Ábrányi Kornél meghalt. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 21.–Alkotmány, 1903. dec. 22.)
Ábrányi Kornél. (Az Újság, 1913. márc. 11.)
L. L.: Ábrányi Kornél. (Pesti Napló, 1913. márc. 11.)
Ábrányi Kornél meghalt. (Budapesti Hírlap, 1913. márc. 11.)
Ábrányi Kornél halála. (Magyarország–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1913. márc. 12.)
S. Zs.: Ábrányi Kornél. (Budapesti Hírlap, 1913. márc. 12.)
Ábrányi Kornél temetése. (Budapesti Hírlap–Pesti Napló, 1913. márc. 13.)
Halász Imre: Ábrányi Kornél. (Nyugat, 1913. 6.)
Pekár Gyula búcsúztatója Ábrányi Kornél ravatala mellett. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1913–1914)
Koroda Pál: Ábrányi Kornél mint regényíró. (Magyarország, 1916. jan. 1.)
Ábrányi Emil meghalt. (Budapesti Hírlap, 1920. máj. 21.)
Legifjabb Ábrányi Kornél hírlapíró elhunyt. (Pesti Napló, 1923. ápr. 4.)
Rejtő Márta: Ifj. Ábrányi Kornél, az ember és az író. (Bp., 1937)
Szily Éva: Ábrányi Emil és Ábrányi Kornél írói jellemzése. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1937)
Takács József: Ifj. Ábrányi Kornél élete és
szépirodalmi munkássága. Doktori értek. (Bp., 1937)
Péterfy Jenő: Ifj. Ábrányi Kornél: Edmund párbaja. (P. J. válogatott művei. Vál., a szöveget gondozta Sőtér István. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
Sziklavári Károly: Ifj. Ábrányi Kornél emlékei Liszt Ferencről. (Liszt magyar szemmel. 2015. 22.).

Irod.: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon. (Bp., 1914)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Magyar
színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-BJ?cat=228524 (ifj. Ábrányi Kornél születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-ZX?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-8FF (Ábrányi Lajos születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3MJH-8?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXKRM-88M (Ábrányi Emil születési anyakönyve, 1851)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-44?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-J46 (Ábrányi Jolán születési anyakönyve, 1853)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302108 (Ábrányi Alajosné Kállay Terézia gyászjelentése, 1855)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245341 (Eördögh [!] Péter gyászjelentése, 1867)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/408016 (Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna gyászjelentése, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-N4YR-7?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX6FQ-KYK (Ábrányi Karolina Jozefa Anna születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-N4B1-3?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX6F7-5H6 (Ábrányi Teréz Jolán születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-WFP?cc=1743180 (Tömöry Adrienne születési anyakönyve, 1870)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/211537 (Medve Márton gyászjelentése, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-498?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8JB-VQ1 (Ábrányi Melisand születési anyakönyve, 1876)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/211521 (Medve Imre gyászjelentése, 1878)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/565685 (Tömöry Györgyné Pscherer Emma gyászjelentése, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-H42?cc=1743180 (Tömöry Emma születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-ZN4S (Bókay János és Tömöry Adrienne házassági anyakönyve, 1887)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/565684 (Tömöry György gyászjelentése, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSZW-1JR?cc=1743180 (Bókay Edit születési anyakönyve, 1889)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/536772 (Schwarz Jánosné Stipanitz Evelin gyászjelentése, 1890)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302109 (Ábrányi Aurél gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4ZR-T1?i=19&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTV-MX99 (Ábrányi Aurél halotti anyakönyve, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302118 (Ábrányi Kornélné Medve Jozefa gyászjelentése, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302119 (Eördegh Ábrányi Lajos gyászjelentése, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DY29-BCF?i=40&wc=92QJ-162%3A40678301%2C51334101%2C1077269003&cc=1452460 (Ábrányi Lajos halotti anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRLQ-F7G?i=268&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D4Z-CCS4 (id. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP65-972W?i=137&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQKD8-MPR9 (Prónay Endre születési anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XW9-DDT?i=154&cc=1452460 (Tömöry Emma és Adorján Ágoston házassági anyakönyve, 1904)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/354477 (br. Bornemisza Béláné Ábrányi Melizande gyászjelentése, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHW-S3W?i=100&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZND-FVBB (ifj. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1913)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/505386 ([id.] Prónay Endre gyászjelentése, 1916)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245273 (Eördegh-Ábrányi [!] Kornél gyászjelentése, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBB7-S81?i=94&wc=92QY-DPJ%3A40678301%2C51865101%2C1077270501&cc=1452460 ([legifj.] Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRF6-RK?i=156&cc=1452460 (Ábrányi Adrienne és Prónay Endre házassági anyakönyve, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PXS-9QPH?i=123&wc=92SX-3TR%3A40678701%2C47597301%2C47016602&cc=1452460 (Ságh Józsefné Ábrányi Jolán halotti anyakönyve, 1937)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/292533 (Hebrony Józsefné Ábrányi Teréz gyászjelentése, 1938)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/292532 (dr. Hebrony József gyászjelentése, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-Q3D?i=35&cc=1452460 (Ábrányi Kornélné Tömöry Adrienne halotti anyakönyve, 1952)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351972 (Bókay János gyászjelentése, 1961)

Megjegyzések

1. A család eredeti neve – a lexikonok téves adataival ellentétben – Eördegh volt!

2. Némely lexikonban a családi kapcsolatok összekeverve: geleji Katona Klementina id. Ábrányi Kornél felesége volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője