Ábrányi Kornélné Katona Clementine
Ábrányi Kornélné Katona Clementine

2024. április 17. Szerda

Ábrányi Kornélné Katona Clementine

író, újságíró, műfordító

Névváltozatok

Katona Klementina, geleji 

Születési adatok

1856. november 29.

Apa, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1932. július 6.

Budapest

Temetési adatok

1932. július 9.

Budapest

Kerepesi út


Család

Geleji Katona István (1589–1649) az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke leszármazotta.

Nagyszülei, anyai: Kölcsey Gábor (1794–1872), Kölcsey Ferenc (1790–1838) unokatestvére; lázári Nagy Krisztina.

Kölcsey Gábor édesapja, Kölcsey Bálint (1758–1798) és Kölcsey Ferenc édesapja, Kölcsey Péter (1752–1796) testvérek voltak.

Szülei: geleji Katona József földbirtokos, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, Kölcsey Antónia (1821. dec. 15. Cseke, Szatmár vm.–1876. Apa, Szatmár vm.) naplóíró.

Férje: 1879. nov. 30.–1903. dec. 20.: id. lászlófalvi és mikeföldi Ábrányi Kornél (= 1844-ig Eördegh Kornél 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző.

Iskola

Magántanulmányokat folytatott, majd férjhez ment id. Ábrányi Kornélhoz (1879).

Életút

A Fővárosi Lapok munkatársa (1877–1878), a Pesti Napló (1891–1896), a Képes Családi Lapok (1893–1896), a Magyarország (1894–1908) és a Magyar Lányok belső munkatársa (1895–1900).

A Petőfi Társaság három helyének betöltésekor őt is jelölték (azonban Bartha Miklóst, Gárdonyi Gézát és Makai Emilt választották meg).

Az egyik első magyar női újságíró. Zenekritikákat, divattudósításokat írt, a századforduló népszerű lektűrjeit fordította, női érdekvédelemmel is foglalkozott. Többek között a nők érdekében írott bátor cikkeinek eredményeként nyitották meg a nők előtt az egyetemek gyógyszerészeti, orvosi és bölcsészeti karát Magyarországon (1895-től). Katona Clementine ezer fővárosi nő köszönő aláírását gyűjtötte össze és nyújtotta át Wlassics Gyula (1852–1937) közoktatási miniszternek.

Tárcái és kisebb írásai a divatlapokban a Katona Klementin, Katona Clementine, Ábrányiné Katona Klementin és Á. Katona Klementin névváltozatok mellett Vera és Constance álnevek alatt is megjelentek.

Emlékezet

A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, férjével, id. Ábrányi Kornéllal közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Néhány levelét az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.

Főbb művei

F. m.: Földön és föld felett. Tárczák. (Bp., Athenaeum, 1896
2. kiad. 1903)
Sok mindenről. Karczolatok. (Az Országos Irodalmi Részvénytársaság kiadványa. Bp., 1898)
Elbeszélések. (Bp., Athenaeum, 1902)
Két pálya. Regény a serdülő ifjúság számára. (Az Országos Irodalmi Részvénytársaság kiadványa. Bp., 1902)
Négy lírikus és egyebek. Essay-k, tárcák. (Bp., Athenaeum, 1909).

F. m.: kisebb írásai: Chopinről. George Sand önéletiratából. 1–2. (Fővárosi Lapok, 1876. dec. 14. és dec. 21.)
Három lyrikus: Horac, Burns, Béranger. Angol kútfők után. 1–3. (Fővárosi Lapok, 1877. márc. 1–3.)
A világegyetem nagysága. F. Körner után. (Fővárosi Lapok, 1877. júl. 27.)
Chopin, mint tanár. (Fővárosi Lapok, 1878. jún. 27.)
Ischl. (Fővárosi Lapok, 1878. szept. 5.)
Kölcsey Ferencz emlékezete. Születésének százados évfordulóján. (Pesti Napló, 1890. aug. 8.)
Látogatás Teleki Sándornál. (Pesti Napló, 1892. júl. 31.)
A babonáról. (Magyar Géniusz, 1893. 30.)
Képzelgők. (Magyar Géniusz, 1893. 42.)
Nyár. (Magyar Géniusz, 1894. 32.)
Bolygó lelkek. (Magyar Géniusz, 1894. 47.)
Közös érdek. (Magyar Szalon, 1895)
Sphynx. (Magyar Géniusz, 1895. 39.)
A Margitsziget veszedelme. (Vasárnapi Ujság, 1897. 34.)
Aeolhárfa. (Ország–Világ, 1898. 28.)
Lelki törpék. (Ország–Világ, 1898. 32.)
A rágalom. (Ország–Világ, 1898. 33.)
Örök harcz. (Ország–Világ, 1898. 34.)
Látszat. (Ország–Világ, 1898. 36.)
Férjek kategóriái. (Ország–Világ, 1898. 37.)
A papucs. (Ország–Világ, 1898. 39.)
Kis mártírok. (Ország–Világ, 1898. 40.)
Csendes ház. (Ország–Világ, 1898. 41.)
Non plus ultra. (Ország–Világ, 1898. 42.). Őszi napsugár. (Ország–Világ, 1898. 43.)
Zsurok. (Ország–Világ, 1898. 44.)
Mauvais genre. (Ország–Világ, 1898. 45.)
Zeneszerzői sajátságok. (Ország–Világ, 1898. 47.)
Mark Twain a nőkérdésről. (Ország–Világ, 1899. 15.)
Világbéke. (Ország–Világ, 1899. 28.)
Liszt és a nők. (Ország–Világ, 1911. 43.).

F. m.: ford.: Besant, Walter Sir: A toweri apátság. Regény. 1–70. (Pesti Napló, 1891. márc. 13.–1891. júl. 20.)
IV. Henrik udvarából. Elbeszélés. Angol eredetiből ford. Ábrányiné Katona Clementin. (Katholikus Szemle, 1905. 6.)
A Margitsziget történetéből. (Katholikus Szemle, 1908. 6.).

Irodalom

Irod. és források: Id. Ábrányi Kornél múlt hó 29-én tartotta menyegzőjét Katona Klementin kisasszonnyal Apában, a menyasszony Szatmár megyei birtokán. (A Hon, 1879. dec. 5.)
Á. K. K.: Sok mindenről. Karczolatok. (Ország–Világ, 1898. 51.)
Id. Ábrányi Kornél: Huszonhárom év. [Házasságukról.] (Ország–Világ, 1902. 42.)
Jehlicska Ferenc: Á. K. K.: Négy lírikus és egyebek. (Katholikus Szemle, 1909. 8.)
Ábrányi-Katona Klementine: Id. Ábrányi Kornél. Születése centenáriumához. (Ország–Világ, 1923. 18. )
Id. Ábrányi Kornél özvegye, Ábrányiné Katona Klementin írónő az Irgalmasrend kórházában meghalt. (Magyar Hírlap, 1932. júl. 7.)
Rubinyi György: Emlékezés egy érdemes nőíróra. (Magyar Nemzet, 1971. dec. 3.).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRLQ-F7G?i=268&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D4Z-CCS4 (id. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRD9-GFN?i=144&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZB1-3L6G (Ábrányiné Katona Klementina halotti anyakönyve, 1932)

Megjegyzések

Némely lexikonban a családi kapcsolatok összekeverve: geleji Katona Klementina id. Ábrányi Kornél felesége volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője