Ábrányi Lajos
Ábrányi Lajos

2020. október 20. Kedd

Ábrányi Lajos, lászlófalvi és mikeföldi

festőművész, grafikus, szerkesztő

Születési adatok

1849. december 7.

Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1901. május 27.

Budapest

Temetési adatok

1901. május 29.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Ábrányi (1844-ig Eördegh) Emil, id. (1820–1850) író, újságíró, politikus. F: vajai Vay Róza. Leánya: Ábrányi Mathilde és Ábrányi Elsa; fia: Ábrányi József (1883–1906).

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte, majd a müncheni képzőművészeti akadémián tanult (1868–1869), ill. a párizsi szépművészeti akadémián Léon Bonnat tanítványa (1869–1870).

Életút

Béranger fordításai jelentek meg a Hazánk és a Külföldben (1865), Nyíregyházán, a Nyírvidék (1880), és a Szabolcs megyei Közlöny szerkesztője (1881–1883), Budapesten a Vasárnapi Ujság illusztrátora (1883–1901): a tiszaeszlári vérvádperről tudósította és illusztrálta a lapot (ő volt az első, napilaptól kiküldött grafikus!, 1883). Cikkei és illusztrációi jelentek meg a Pesti Naplóban (1888–1892) és a Fővárosi Lapokban is (1898-tól). Elsősorban történelmi portrékat festett, ill. főúri és köznemesi családok számára arcképeket készített; évente kb. 20 nagy méretű képet készített. Az 1880-as években oltárképfestéssel is foglalkozott. Esterházy Miklós gr. (1839–1897) megbízásából függönyt festett a tatai színház számára, amely Mátyás király udvarát ábrázolta.

Emlékezet

Szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány. Budapesten, a Vízivárosban (I. kerület Fő utca 21.) élt és alkotott. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Tiszaeszlári rajzait a perrel foglalkozó irodalom gyakran megemlítette, Krúdy Gyula (1878–1933) híres műve (A tiszaeszlári Solymosi Eszter, 1931) is felhasználta illusztrációit. Justh Zsigmond (1863–1894) naplója (1939) több helyen foglalkozott Ábrányi személyével, mint korának egyik leggyorsabban dolgozó portréfestőjével.

Főbb művei

F. képei: őrangyal (oltárkép, 1880)
Bobula Jánosné (1885)
Festetich Pálné gr. (1885)
Pulszky Ferenc (1889: kiállították a párizsi világkiállításon, MNG)
Csáky Natália gr. (1891)
Sennyey Pál br. (1891)
Vay Miklós br. (1891)
Bocskai István (történelmi festmény a Hajdú vm.-i székház számára, 1890-es évek közepe, Debrecen, Déri Múzeum)
Fejérváry Géza br. (1899)
Jósika Miklós br. (1899)
József királyi herceg és Klotild királyi hercegnő (életnagyságú arcképek, 1899)
Andrássy Gyula gr. (1901)
Deák Ferenc (1901)
Erzsébet királyné (1901)
I. Ferenc József (1901).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1901. 22. és Budapesti Hírlap, 1901. máj. 28.)
A Nemzeti Szalon almanachja. (Bp., 1912)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1995/96–2000/01)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).

Megjegyzések

1. A család eredeti neve a lexikonok téves adata szerint Eördögh volt! 2. Lexikonok téves halálozási adata: máj. 26. A gyászjelentés szerint máj. 27-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013