Család

Dédszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.

Nagyszülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út); dálnoki és mezőmadarasi Medve Márton (†1872. nov. 12. Pest. Temetés: 1872. nov. 14. Kerepesi út) Bihar vármegye táblabírája.

Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).

Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.

Szülei: id. Ábrányi Emil (= 1844-ig Eördegh Emil 1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány– 1850. ápr. 7. Pest) író, újságíró, politikus, Lang Paulina (1820. Buda–1849. dec. Pest) színésznő, operaénekes.

id. Ábrányi Emil testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Testvére: Ábrányi Ida Paula (= Eördegh Ida Paula, 1844. jan. 11. Szentgyörgyábrány) kisgyermekkorában elhunyt.

Felesége: vajai Vay Róza (= Vay Jenny, 1861–1945. dec. 23. Bp. Temetés: 1945. dec. 28. Kerepesi út), Vay Géza és Péchy Piroska leánya.

Gyermekei, leánya: Plachy Zsigmondné Eördögh Ábrányi Matild (1880. okt. 17. Nyíregyháza); Gatterburg Károlyné, majd Ménesi Károlyné Eördögh Ábrányi Klára (1895. júl. 21. Nógrádverőce) és Ábrányi Erzsébet (= Eördög Ábrányi Elza 1888. jún. 11. Nyíregyháza–1907. jún. 9. Bp. Temetés: 1907. jún. 11. Kerepesi út); fia: Ábrányi József (1883. okt. 11. Nyíregyháza–1906. máj. 5. Bp. Temetés: 1906. máj. 7. Kerepesi út) joghallgató.

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte, majd a müncheni képzőművészeti akadémián tanult (1868–1869), ill. a párizsi szépművészeti akadémián Léon Bonnat tanítványa (1869–1870).

Életút

Béranger fordításai jelentek meg a Hazánk és a Külföldben (1865), Nyíregyházán, a Nyírvidék (1880. ápr.–1880. szept.), és a Szabolcs megyei Közlöny szerkesztője (1881–1883). Budapesten a Vasárnapi Ujság illusztrátoraként (1883–1901) a tiszaeszlári vérvádperről ő tudósította és illusztrálta a lapot (ő volt az első, napilaptól kiküldött grafikus!, 1883). Cikkei és illusztrációi jelentek meg a Pesti Naplóban (1888–1892) és a Fővárosi Lapokban is (1898-tól).

Elsősorban történelmi portrékat festett, ill. főúri és köznemesi családok számára arcképeket készített; évente kb. 20 nagy méretű képet készített. Az 1880-as években oltárképfestéssel is foglalkozott. Esterházy Miklós gr. (1839–1897) megbízásából függönyt festett a tatai színház számára, amely Mátyás király udvarát ábrázolta.

Emlékezet

Ábrányi Lajos szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány.

Ábrányi Lajos Budapesten, a Vízivárosban (I. kerület Fő utca 21.) élt és alkotott, utolsó lakhelye a Rudolf rakpart (ma: V. kerület Széchenyi rakpart) 21. volt. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Tiszaeszlári rajzait a perrel foglalkozó irodalom gyakran megemlítette, Krúdy Gyula (1878–1933) híres műve (A tiszaeszlári Solymosi Eszter, 1931) is felhasználta illusztrációit. Tiszaeszlárról azonban nemcsak rajzot, de több térképet is készített, amelyek fontos szerepet játszottak a bűnügy helyszínének tisztázásában. Justh Zsigmond (1863–1894) naplója (1939) több helyen foglalkozott Ábrányi személyével, mint korának egyik leggyorsabban dolgozó portréfestőjével.