Abrudbányay János
Abrudbányay János

2024. május 18. Szombat

Abrudbányay János

pedagógus

Névváltozatok

Abrudbányai János Zsigmond; 1935-ig Rédiger János

Születési adatok

1932. február 25.

Budapest

Halálozási adatok

2018. március 30.

Budapest


Család

Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott.

Dédszülei, apai: Rédiger Károly (†1871. ápr. 6. Torda, Maros-Torda vm. Temetés: 1871. ápr. 8. Torda) tordai postamester, dévai Szőcs Zsuzsánna (†1867. jún. 3. Torda. Temetés: 1867. jún. 5. Torda); ?, ?.

Dédszülei, anyai: ?, ?; Gregersen Gudbrand/Guilbrand (1824. ápr. 17. Strand, Norvégia–1910. dec. 24. Szob, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1910. dec. 28. Kerepesi út) híd- és vasútépítő mérnök, építési vállalkozó, Sümegh Alojzia (1834. szept. 2. Esztergom, Komárom-Esztergom vm.–1906. dec. 9. Szob).

A norvég származású Gregersen Gudbrand és tizenkét (!) felnőttkort megélt gyermeke 1884-ben saági előnévvel magyar nemességet nyert.

 

Nagyszülei: abrudbányai Rédiger Géza (1845. nov. 25. Torda–1905. jún. 7. Marosvásárhely, Maros-Torda vm. Temetés: 1905. jún. 9. Szabéd) szabédi unitárius lelkész, író, költő, az Erdélyi Irodalmi Társaság r. tagja, K. Nagy Amália (1852. okt. 2. Bölön, Háromszék vm.–1921. jan. 7. Bölön); Marek Károly (1855. okt. 15. Palást, Hont vm.–1924. febr. 25. Bp.) Hont vm. alispánja, magyar kir. udvari tanácsos, saági Gregersen Margit (1863. ápr. 21. Szob–1941. jan. 20. Bp. Temetés: 1941. jan. 22. Kerepesi út).

 

Szülei: Abrudbányay Zoltán (1935-ig abrudbányai Rédiger Zoltán) rendőrfőtanácsos (1885. nov. 4. Szabéd, Maros-Torda vm.–1945. ápr. 13. Bp. Temetés: 1945. ápr. 17. Kerepesi út), Marek Anna (1899. dec. 3. Ipolyság, Hont vm.–1976. jan. 4. Bp.).

Abrudbányay Zoltán testvérei: aranyosrákosi Székely Sándorné Rédiger Emma (= Rédiger Emília, 1873. jún. 22. Homoródújfalu, Udvarhely vm.–1963. júl. 2. Kolozsvár), Szakáts Ödönné Rédiger Ilona (1875. ápr. 28. Homoródújfalu–1963. júl. 27. Bp. Temetés: 1963. aug. 1. Rákoskeresztúr), szentgericzei Jakab Elekné Rédiger Jolán (1876. júl. 29. Szabéd–1974. szept. 20. Szabéd) és Péter Lajosné Rédiger Margit (1884. febr. 21. Szabéd–1969. ápr. 24. Nagyajta, Háromszék vm.), ill. Abrudbányay Ödön (= 1935-ig abrudbányai Rédiger Ödön, 1878. nov. 27. Szabéd–1955. okt. 15. Pécs, Baranya m.) gyógyszerész, Rédiger Károly (1880. jan. 22. Szabéd–1963. ápr. 30. Bp. Temetés: 1963. máj. 9. Rákoskeresztúr) gyógypedagógus, siketnéma-intézeti tanár, dr. Rédiger Aladár (1882. jún. 16. Szabéd–1916. ápr. 29. Galícia) ügyvéd, Temes vm. tiszti alügyésze, az I. világhábortúban hősi halált halt, Abrudbányai Rédiger Géza (1887. aug. 14. Szabéd–1934. ápr. 19. Nyárádgálfalva, Maros-Torda vm.), Rédiger Elemér (1889. nov. 15. Szabéd–1986. márc. 9. Bp.).

Rédiger Emma férje: Székely Sándor (1870. márc. 20. Szabéd–1936. nov. 9. Marosújvár, Maros-Torda vm.) unitárius lelkész, aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1852) unitárius püspök, író, költő leszármazotta.

Székely Sándor és Rédiger Emma fia: Szabédi László (= Székely László, 1907. máj. 7. Sáromberke, Maros-Torda vm.–1959. ápr. 18. Kolozsvár) költő, író, szerkesztő.

 

Felesége: 1960-tól Válent Erzsébet tanítónő.

Gyermeke, fia: Abrudbányai Zoltán (1962–).

A Rédiger család következetesen az Abrudbányay nevet használta, jóllehet a sajtóban néha felbukkant az Abrudbányai változat is.

Iskola

A budapesti Tanítóképző Főiskolán általános iskolai tanítói okl. (1953), a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán orosz nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári okl. (1953), a Szegedi Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári okl. (1957), az ELTE BTK-n orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1959) és pedagógia kiegészítő szakon is végzett (1965), az ELTE BTK-n doktorrá avatták (1969).

A neveléstudományok kandidátusa (Leningrád, 1968; honosítva: Budapest, 1969).

Életút

A Sülysápi II. sz. Általános Iskola tanítója (1953–1954), az Ecseri Általános Iskola tanára (1954–1955), a Budajenői Általános Iskola tanára és igazgatóhelyettese (1955–1960), a Budakeszi Általános Iskola szakfelügyelője (1960–1963), az Érd-Parkvárosi, majd a Törökbálinti Általános Iskola szakfelügyelője és a Pest megyei napközi otthonok tanulmányi szakfelügyelője (1960–1992).

A leningrádi Herzen Pedagógiai Főiskola aspiránsa (1964–1968).

Pedagógusként elsősorban a napközi otthonos pedagógiai munka sajátosságait és az általános iskolai tanulószobák nevelőmunkáját vizsgálta. Kiépítette az iskolai napközis és tanulószobai pedagógusok járási-városi munkaközösségeit rangot és elismerést szerezve ennek a kevéssé ismert pedagógiai szakterületnek. Nevéhez fűződik továbbá a napközis nevelők szakmai továbbképzéseinek, képesítés nélküli tanfolyamainak és bemutató tanításainak országos elindítása, kezdeményezte a két évente megrendezésre kerülő megyei pedagógiai napokat, ill. a megyei pedagógiai pályázatokat.

Értékes családtörténeti tevékenysége, elsősorban az erdélyi unitárius nemesi családok, mindenekelőtt saját családja, az abrudbányai Rédiger család történetével foglalkozott.

Elismerés

Arany János Pedagógiai Díj (1983), Apáczai Csere János-díj (1989).

Főbb művei

F. m.: A napközi otthonos tanulmányi munka sajátosságai és hatékonysága emelésének útjai. Kand. értek. Orosz nyelven. (Leningrád, 1969)
A napközi otthoni tanulmányi munka sajátosságai és hatékonysága emelésének útjai. [Részletek a kandidátusi értekezéséből.] (Pedagógiai Szemle, 1970. 6.)
Temetni kell-e a napközit? (Köznevelés, 1970. 1.)
Kutatások a napközi otthoni munka köréből. (Pest megyei pedagógiai füzetek. A Pest megyei Tanács VB Művelődési Osztály Továbbképzési Kabinet és a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei  Bizottsága kiadványa. Bp., 1971)
Az osztályban és a napköziben folyó oktató-nevelő munka összhangja. (Magyar Pedagógia,
1972. 1.)
Napközis tanulók és teljesítményeik osztálytanítóik válaszai tükrében. (Magyar Pedagógia,
1972. 7-8.)
Szülők a napköziről. (Pedagógiai Szemle, 1973. 6.)
Útmutató a napközi otthoni nevelőmunka igazgatói irányításához. Összeáll. (Bp., 1979)
Általános megfigyelési szempontok az egyes napközi otthoni foglalkozások elemzéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez. (Módszertani Közlemények, 1980. 4.)
Adalékok a napközis tanulmányi munka korszerűsítéséhez. (Módszertani Közlemények, 1983. 3.)
Az általános iskolai tanulószobák nevelőmunkája. (A Pedagógiai Továbbképző Központ kiadványa. Bp., 1984)
Hagyomány és korszerűsítés Pest megye napközis munkaközösségeiben. (Az irányítás hullámhosszán. Vezetői Füzetek 21. A Pest megyei Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1987)
A napközis nevelőmunka alapkérdései.
I–II. köt. (A Pest megyei Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1989–1991)
Kezdeményezések a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésében. Szerk. (Habilitas Füzetek 1. A Habilitas Szolgálat Nemzeti Szakképzési Intézet kiadványa. Bp., 1993).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Gyöngyösy István: Rédiger Károly emléke. (Keresztény Magvető, 1894)
Elhunyt Rédiger Géza szabédi unitárius lelkész. (Budapesti Hírlap, 1905. jún. 8. és jún. 10.)
Rédiger Géza meghalt. (Székelység [Marosvásárhely], 1905. jún. 8.)
Borbély István: Rédiger Géza. (Ellenzék [Kolozsvár], 1905. jún. 8.)
Özvegy Rédiger Gézáné, a költő-pap neje elhunyt. (Unitárius Egyház, 1921. 2-3. [febr. 15.])
Marek Károly m. kir. udvari tanácsos, Hont vármegye ny. alispánja elhunyt. (Magyarság, 1924. márc. 4.)
Meghalt dr. Abrudbányai Zoltán rendőrfőtanácsos. (Szabad Szó, 1945. ápr. 17.)
Halottaink: Szakács Ödönné Rédiger Ilona, Rédiger Géza egykori szabédi lelkész leánya. (Unitárius Élet, 1963. 3.)
Körmendi Zsuzsa: Elégedettek még nem lehetünk. Napközis-születésnap előtt. Beszélgetés dr. Abrudbányay Jánossal, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelőjével. (Pest megyei Hírlap, 1987. okt. 12.)
Nagy Pál: Rédiger Gézáról „levett kalappal
. (Romániai Magyar Szó, 1995. jún. 3.)
Gracza Tünde: Abrudbányai Rédiger Ödön pécsi évei. (Orvosi Könyvtárak. A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének hivatalos lapja, 2019).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Füle Sándor: A 100 éves napközi otthonaink pedagógiai öröksége – és Európa. (Neveléstörténet, 2004. 2.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6MS-3RF (Sümegh Alojzia keresztelési anyakönyve, 1834)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/479663 (dévai Szőcs Zsuzsánna gyászjelentése, 1867)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/479661 (abrudbányai Rédiger Károly gyászjelentése, 1871)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/479659 (abrudbányai Rédiger Géza gyászjelentése, 1905)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276731 (saági Gregersen Gudbrand gyászjelentése, 1910)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/479651 (abrudbányai Rédiger Aladár gyászjelentése, 1916)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/175467 (Marek Károly gyászjelentése, 1924)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/175470 (Marek Károlyné saági Gregersen Margit gyászjelentése, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-FN92 (dr. Abrudbányay Zoltán halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZNP-DJHK (Szakács [!] Ödönné Rédiger Ilona halotti anyakönyve, 1963)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/584514 (Szakáts [!] Ödönné Rédiger Ilona gyászjelentése, 1963)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/479662 (Rédiger Károly gyászjelentése, 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB6-9D4W?i=8&wc=92SY-3TL%3A40678301%2C43353801%2C44825401&cc=1452460 (Abrudbányay Zoltánné Marek Anna halotti anyakönyve, 1976)

 

http://tudastar.unitarius.hu/pantheon/pantheon1/Abrudbanyay-Rediger.htm (Abrudbányay János: Néhány szó az erdélyi Rédigerekről, 2010)

http://pedagogiai-tarsasag.hu/wp-content/uploads/Eml%C3%A9kezet/Abrudb%C3%A1nyai.pdf (Abrudbányay János, nekrológ, 2018)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője