Család

Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott.

Dédszülei, apai: Rédiger Károly (†1871. ápr. 6. Torda, Maros-Torda vm. Temetés: 1871. ápr. 8. Torda) tordai postamester, dévai Szőcs Zsuzsánna (†1867. jún. 3. Torda. Temetés: 1867. jún. 5. Torda); ?, ?.

Dédszülei, anyai: ?, ?; Gregersen Gudbrand/Guilbrand (1824. ápr. 17. Strand, Norvégia–1910. dec. 24. Szob, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1910. dec. 28. Kerepesi út) híd- és vasútépítő mérnök, építési vállalkozó, Sümegh Alojzia (1834. szept. 2. Esztergom, Komárom-Esztergom vm.–1906. dec. 9. Szob).

A norvég származású Gregersen Gudbrand és tizenkét (!) felnőttkort megélt gyermeke 1884-ben saági előnévvel magyar nemességet nyert.

Nagyszülei: abrudbányai Rédiger Géza (1845. nov. 25. Torda–1905. jún. 7. Marosvásárhely, Maros-Torda vm. Temetés: 1905. jún. 9. Szabéd) szabédi unitárius lelkész, író, költő, az Erdélyi Irodalmi Társaság r. tagja, K. Nagy Amália (1852. okt. 2. Bölön, Háromszék vm.–1921. jan. 7. Bölön); Marek Károly (1855. okt. 15. Palást, Hont vm.–1924. febr. 25. Bp.) Hont vm. alispánja, magyar kir. udvari tanácsos, saági Gregersen Margit (1863. ápr. 21. Szob–1941. jan. 20. Bp. Temetés: 1941. jan. 22. Kerepesi út).

Szülei: Abrudbányay Zoltán (1935-ig abrudbányai Rédiger Zoltán) rendőrfőtanácsos (1885. nov. 4. Szabéd, Maros-Torda vm.–1945. ápr. 13. Bp. Temetés: 1945. ápr. 17. Kerepesi út), Marek Anna (1899. dec. 3. Ipolyság, Hont vm.–1976. jan. 4. Bp.).

Abrudbányay Zoltán testvérei: aranyosrákosi Székely Sándorné Rédiger Emma (= Rédiger Emília, 1873. jún. 22. Homoródújfalu, Udvarhely vm.–1963. júl. 2. Kolozsvár), Szakáts Ödönné Rédiger Ilona (1875. ápr. 28. Homoródújfalu–1963. júl. 27. Bp. Temetés: 1963. aug. 1. Rákoskeresztúr), szentgericzei Jakab Elekné Rédiger Jolán (1876. júl. 29. Szabéd–1974. szept. 20. Szabéd) és Péter Lajosné Rédiger Margit (1884. febr. 21. Szabéd–1969. ápr. 24. Nagyajta, Háromszék vm.), ill. Abrudbányay Ödön (= 1935-ig abrudbányai Rédiger Ödön, 1878. nov. 27. Szabéd–1955. okt. 15. Pécs, Baranya m.) gyógyszerész, Rédiger Károly (1880. jan. 22. Szabéd–1963. ápr. 30. Bp. Temetés: 1963. máj. 9. Rákoskeresztúr) gyógypedagógus, siketnéma-intézeti tanár, dr. Rédiger Aladár (1882. jún. 16. Szabéd–1916. ápr. 29. Galícia) ügyvéd, Temes vm. tiszti alügyésze, az I. világhábortúban hősi halált halt, Abrudbányai Rédiger Géza (1887. aug. 14. Szabéd–1934. ápr. 19. Nyárádgálfalva, Maros-Torda vm.), Rédiger Elemér (1889. nov. 15. Szabéd–1986. márc. 9. Bp.).

Rédiger Emma férje: Székely Sándor (1870. márc. 20. Szabéd–1936. nov. 9. Marosújvár, Maros-Torda vm.) unitárius lelkész, aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1852) unitárius püspök, író, költő leszármazotta.

Székely Sándor és Rédiger Emma fia: Szabédi László (= Székely László, 1907. máj. 7. Sáromberke, Maros-Torda vm.–1959. ápr. 18. Kolozsvár) költő, író, szerkesztő.

Felesége: 1960-tól Válent Erzsébet tanítónő.

Gyermeke, fia: Abrudbányai Zoltán (1962–).

A Rédiger család következetesen az Abrudbányay nevet használta, jóllehet a sajtóban néha felbukkant az Abrudbányai változat is.

Iskola

A budapesti Tanítóképző Főiskolán általános iskolai tanítói okl. (1953), a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán orosz nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári okl. (1953), a Szegedi Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári okl. (1957), az ELTE BTK-n orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1959) és pedagógia kiegészítő szakon is végzett (1965), az ELTE BTK-n doktorrá avatták (1969).

A neveléstudományok kandidátusa (Leningrád, 1968; honosítva: Budapest, 1969).

Életút

A Sülysápi II. sz. Általános Iskola tanítója (1953–1954), az Ecseri Általános Iskola tanára (1954–1955), a Budajenői Általános Iskola tanára és igazgatóhelyettese (1955–1960), a Budakeszi Általános Iskola szakfelügyelője (1960–1963), az Érd-Parkvárosi, majd a Törökbálinti Általános Iskola szakfelügyelője és a Pest megyei napközi otthonok tanulmányi szakfelügyelője (1960–1992).

A leningrádi Herzen Pedagógiai Főiskola aspiránsa (1964–1968).

Pedagógusként elsősorban a napközi otthonos pedagógiai munka sajátosságait és az általános iskolai tanulószobák nevelőmunkáját vizsgálta. Kiépítette az iskolai napközis és tanulószobai pedagógusok járási-városi munkaközösségeit rangot és elismerést szerezve ennek a kevéssé ismert pedagógiai szakterületnek. Nevéhez fűződik továbbá a napközis nevelők szakmai továbbképzéseinek, képesítés nélküli tanfolyamainak és bemutató tanításainak országos elindítása, kezdeményezte a két évente megrendezésre kerülő megyei pedagógiai napokat, ill. a megyei pedagógiai pályázatokat.

Értékes családtörténeti tevékenysége, elsősorban az erdélyi unitárius nemesi családok, mindenekelőtt saját családja, az abrudbányai Rédiger család történetével foglalkozott.

Elismerés

Arany János Pedagógiai Díj (1983), Apáczai Csere János-díj (1989).