Abt Antal
Abt Antal

2020. október 21. Szerda

Abt Antal

fizikus

Névváltozatok

Abt, Anton

Születési adatok

1828. november 4.

Rézbánya, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1902. április 2.

Kolozsvár

Temetési adatok

1902. április 4.

Budapest

Vízivárosi Temető


Család

Sz: Abt Antal bányatiszt, Scherübl Terézia (1798–1886). Testvére: Abt Laura, Kriesch János (1834–1888) mezőgazdász felesége. F: Saussaye Mária. Unokaöccse: Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) festőművész, grafikus.

Iskola

A nagyváradi premontrei gimnáziumban tanult, a szegedi piarista líceumban éretts. (1850), a bécsi műszaki egyetemen tanult (1850–1855), a bécsi tudományegyetemen természettan–mennyiségtan szakos középiskolai tanári okl. (1856), a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1869), a kísérleti természettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1870).

Életút

Az ungvári állami gimnázium (1857–1861), a budai állami főgimnázium r. tanára (1861–1872) és a pesti tudományegyetem magántanára (1870–1872). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kísérleti fizika első ny. r. tanára és a Természettani Intézet alapító igazgatója (1872–1902); közben a Mathematikai és Természettudományi Kar dékánja (1872–1873, 1886–1888, 1890–1891), dékánhelyettese (1873–1874, 1888–1889, 1891–1892), rektorhelyettese (1884–1885) és az Egyetem rektora (1883–1884). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapító professzorainak egyike. Ásványok mágneses tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott, elsősorban az elektromos vezetés különleges jelenségeit vizsgálta fémekben (termoelektromosság), folyadékokban és gázokban (szikrakisülések). A 19. század végi híres kolozsvári kísérleti fizikai iskola megalapítója. Ritka ügyes kísérletezőnek tartották, demonstrációval gazdagon kísért híres előadásai igen népszerűek voltak az elmúlt századforduló Kolozsvárában. Az általa megszervezett, felszerelt és felállított, több helyiségből álló Természettani Intézetet európai hírű kísérleti fizikai műhellyé alakította: az Intézet gyűjteménytárból, előadótermekből és a „földdelejességi” és galvanometrikus észlelésekre kialakított különleges laboratóriumból állt. Szakfordítói tevékenysége is jelentős, több modern német nyelvű tudományos könyvet tolmácsolt magyar nyelvre. Néhány meteorológiai dolgozatot is írt.

Emlékezet

Kolozsvárott (Görögtemplom utca) élt és alkotott, ott is hunyt el. A budapesti Vízivárosi Temetőbe temették, miután a temetőt 1931-ben felszámolták, sírját a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőbe vitték át. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társaság választmányi tagja (1871–1872), a kolozsvári Orvos-Természettudományi Társaság alapító elnöke (1876–1902). A kolozsvári országos tanárvizsgáló bizottság alapító elnöke (1877–1892).

Főbb művei

F. m.: Kísérleti természettan gymnasiumok és reál-tanodák számára. Kunzek után magyarra fordítva. (Pest, 1863
2. teljesen átd. kiad. Bp., 1882
ugyanez A természettan elemei kísérleti alapon címmel, mint 7. átd. kiad. 1887)
Pótfüzet Kunzek–Abt természettanához. (Pest, 1865
3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1875)
A pesti egyetem ásványtárában levő földpátok jegeczsorozatai és az idevonatkozó két jegeczrendszer. (Értekezések a természettudományok köréből. III. 15. Bp., 1873)
A földdelejesség elemeinek megközelítő meghatározásáról. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének munkálatai, 1875)
Jelentés a kolozsvári egyetem természettani intézetének jelen állapotáról. (Kolozsvár, 1875)
A gyakorlati természettan vezérfonala. Kohlrausch után ford. Wagner Alajossal. (Bp., 1877)
A föld delejességének meghatározása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1878)
Középhőmérséklet és légnyomás Kolozsvárt. Hat évi észleletekből 1873-tól 1878-ig. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1879)
Sötét interferencz csíkoknak subjectiv és objectiv előállítása. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1883)
A. A. rectori köszöntője. (Kolozsvár, 1883)
A hang visszaverődése lapszerű felületen. (Természettudományi Közlöny, 1885)
Mérőhíd igen kis vezetési ellenállás pontos meghatározására. – A nikkel és az aczél permanens mágnességéről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1890)
Az aczél és a nikkel mágnessége különböző intenzitású mágnesező áramnál. (Természettudományi Közlöny, 1890)
A moraviczai magnetit és az aczél mágneses tulajdonságai. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1891)
A moraviczai magnetit és az aczél mágneses viselkedésének összehasonlító vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1891)
A moraviczai magnetit és az üvegkeménységű aczél mágneses viselkedése nagy mágnesező erőknél és mágneses momentumaik absolut mértékben. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1893)
A moraviczai magnetit mágneses momentuma. (Természettudományi Közlöny, 1893)
A szabad mágnesség eloszlása megvizsgálásának egyszerű módjáról. – Az Auer-féle láng világító és hőhatásáról. (Természettudományi Közlöny, 1894)
A pyrrholin mágneses tulajdonságai. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1895)
A resiczai gyárban gyártott Bessemer-, kavart vagy Pudding- és martin-aczél remanens mágnessége. (Természettudományi Közlöny, 1896)
A moraviczai vasércztelepen előforduló természetes mágnesekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1896 és Természettudományi Közlöny, 1896)
Néhány vasoxid és vassulfid villámvezetési ellenállásáról és fajhőjéről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1896)
Néhány aczélfajta összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve. – Alsó-Fehér vármegye éghajlata. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos- Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1897)
Über die Magneteisensteine oder natürlichen Magnete im Eisenerz-Lager bei Moravitza. (Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn. Bp., 1898)
Whenelt-féle elektrolitikus árammegszakító. (Természettudományi Közlöny, 1899)
Recherches sur les propriètès magnétiques de différents minerals de fer et plus spécialement du fer magnétique, de la pyrrhotine et des hémaliter. (Paris, 1900)
Néhány fémoxyd és fémsulfid thermoelektromotorius ereje 100° hőmérséklet különbségnél. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1900).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1903. ápr. 3.)
Csopey László: A. A. (Természettudományi Közlöny, 1903)
Fejezetek a magyar fizika elmúlt száz esztendejéből. 1891–1991. (Bp., 1991)
Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. (Székelyudvarhely–Sümeg, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013