Ács Alajos Aladár
Ács Alajos Aladár

2021. október 18. Hétfő

Ács Alajos Aladár

színész

Születési adatok

1930. július 28.

Brâila, Románia

Halálozási adatok

2002. december 26.

Szatmárnémeti

Temetési adatok

2002. december 28.

Szatmárnémeti


Család

Sz: Ács Sándor ácsmester, Terney Erzsébet. F: Nyíredi Piroska színésznő.

Iskola

Református papnak készült, de egy országos tehetségkutató mozgalom hatására pályát változtatott. A kolozsvári Szentgyörgyi István Magyar Művészeti Intézet Színművészeti Karán végzett (1953).

Életút

A nagybányai Állami Színház magyar tagozatának (1953–1956), a szatmárnémeti Állami Magyar Színház, ill. az Északi Színház tagja (1956-tól), igazgatója (1969–1979). Az egyik legismertebb romániai magyar színészként több mint száz főszerepet játszott, mind klasszikus darabok, mind mai művek főszerepét elvállalta. Játékstílusát áradó szenvedély, érzelemgazdagság, színes, változatos kedélyvilág jellemezte.

Emlékezet

Szatmárnémetiben élt és alkotott, a helyi Mátyás király utcai Temetőben nyugszik. A szatmári társulat fennállásának ötvenedik évfordulóján, halála után róla nevezték el a színház Ács Alajos Stúdióját (2003). Az évforduló alkalmából a stúdió falán leleplezték domborművét is (Lakatos Pál szobrászművész alkotása). A stúdiótermet felújították 2010-ben felújították (az első bemutatót nov. 19-én tartották, Mikó Csaba Testínség c. művét a Harag György Társulat mutatta be).

Elismerés

Román Köztársaság Kulturális Érdemrendje (V. fokozat, 1968), a Magyar Köztársaság Érdemrendje középkeresztje (1995). A Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Életmű Díja (Kisvárda, 1994), Kovács György-díj (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díja, 1998), Harag György-emlékplakett (1998), Szatmárnémeti díszpolgára (2000).

Főbb művei

F. szerepei: Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi, 1954)
Don Cézar de Bazan (Hugo, Victor: Ruy Blas, 1955)
Mercutio (Shakespeare: Romeo és Júlia, 1957)
Csongor (Vörösmarty: Csongor és Tünde, 1958)
Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy, 1964)
Bicska Maxi (Brecht: Koldusopera, 1964)
Rank doktor (Ibsen: Nóra, 1972)
Orgon (Molière: Tartuffe, 1976)
Bakos (Németh László: Villámfénynél, 1977)
George (Albee: Nem félünk a farkastól, 1978)
Szatyin (Gorkij: Éjjeli menedékhely, 1979)
Versinyin (Csehov: Három nővér, 1980)
Apa (Mrozek: Tangó, 1979)
Orbók (Gyárfás Miklós: Egérút, 1981)
Adámics János (Karácsony Benő– Gyöngyösi Gábor: Sohasem késő, 1984)
Crofts (Shaw, G. B.: Warrenné mestersége, 1985)
Schneider Mátyás (Zágon István: Hyppolit, a lakáj, 1988)
Prospero (Shakespeare: A vihar, 1988)
Juhász (Molnár Ferenc: Úri divat, 1991)
Willie Clark (Simon, Neil: A napsugárfiúk, 1992)
Boguslawski (Spiró György: Az imposztor, Kolozsvár 1994)
Professzor (Bulgakov: Kutyaszív, 1995)
Bakariás (Székely János: Caligula helytartója, Debrecen, 1995)
Alkander varázsló (Corneille: Illúziók játéka, 1996).

Irodalom

Irod.: Szatmári Gábor: Színészkülsejű színész. (Utunk, 1968. aug. 23.)
Halász Anna: Huszonhat évvel később – Á. A. (A Hét Évkönyve, Bukarest, 1981)
Oláh Tibor: Á. A. (Színjátszók évkönyve. A Hét Évkönyve, Bukarest, 1982)
Gál Éva Emese: Életmű a színpadon: Á. A. (Romániai Magyar Szó, 1992. jún. 23.)
Bérczes László: Két találkozás. Beszélgetések Á. A.-sal. (Színház, 1992)
Nánay István: Cédulák. Színészportrék. Á. A. (Színház, 1994)
Darvay Nagy Adrienne: Á. A. Monográfia. (Bukarest, 1996)
Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Darvay Nagy Adrienne: Bohócruhában. Kolozsvári és szatmárnémeti magyar színjátszás. 1965–1989. (Marosvásárhely, 1998)
Erdélyi magyar ki kicsoda? 2000. Igazgató-főszerkesztő Stanik István. (Bukarest–Nagyvárad, 2000)
Elhunyt Á. A. (Krónika, 2002. dec. 27. és Szatmári Friss Újság, 2002. dec. 27.)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. dec. 28.)
Nánay István: Á. A. (Színház, 2003)
Darvay Nagy Adrienne: Ali bácsi is elment. Á. A. (Criticai Lapok, 2003)
Darvay Nagy Adrienne: Címszerepben Á. A. Dokumentiáda két felvonásban. (Csíkszereda, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013