Ács József
Ács József

2024. október 15. Kedd

Ács József

festőművész, művészetkritikus

Névváltozatok

Ac, Jozef

Születési adatok

1914. október 14.

Topolya, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1990. április 3.

Újvidék


Iskola

A szabadkai gimnáziumban éretts. (1933), a belgrádi Királyi Művészeti Iskola pedagógiai szakán végzett (1938), a belgrádi Képzőművészeti Akadémián Milun Milunovic növendéke (1938–1941).

Életút

A II. vh. idején az újvidéki és a zentai gimnázium rajztanára (1941–1945), majd Zentán, Bácstopolyán és Újvidéken tanított (1945– 1953), az újvidéki Iparművészeti Iskola igazgatója (1953–1956), az újvidéki Magyar Szó c. napilap képzőművészeti kritikusa és művészeti rovatvezetője (1956–1980). Először az újvidéki Református Olvasókörben állított ki (Az őstehetségek kiállításán, 1936-ban), majd a Híd c. folyóirat köré csoportosuló képzőművészek társaságában szerepelt (a szabadkai Magyar Olvasókörben, 1938-ban). Az 1940-es években részt vett a Délvidéki Szépmíves Céh kiállításain (Újvidéken, Palicson és Budapesten), a Céh I. kiállításának plakátjait is ő tervezte. Pályafutása elején realista alkotásokat készített, az 1950-es évek végétől művészete az absztrakció felé fordult. Az első jugoszláviai művésztelep megalapítója (Zenta, 1952), de alkotóként és szervezőként részt vett a topolyai (1953), az écskai (1956) és az óbecsei (1954) művésztelepek munkájában is. Az EK (Első Kísérlet) nevű csoport megalapítója és vezetője (1968–1971), amely elsősorban gazdasági, termelési és társadalmi kérdésekre kereste a választ. 1968 utáni korszakának jelentős kifejező alkotásai papírszobrai. Részt vett a Kép és vers c. rendezvényen (Zenta, 1969), amelynek antológiája az ő előszavával jelent meg (Kép Költemény Képköltemény, címmel, Újvidék, 1975).

Emlékezet

Újvidéken élt, a Forum Kiadóvállalat épületében levő műtermében alkotott haláláig. Újvidéken hunyt el, a Városi Temetőben nyugszik.

Elismerés

A Bácsmegyei Napló különdíja (Szabadka, 1938), Forum Képzőművészeti Díj (Újvidék, 1960), Zenta Város Festészeti Díja (1960), Zenta Város Ezüstérme (1966), Újvidék Város Októberi Díja (1969), Vajdaság Tartomány Kultúra Szikrái Díja (Újvidék, 1972), Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj (Topolya, 1973), A 8. Októberi Szalon Díja (Újvidék, 1979), Vajdaság Felszabadulási Díja (Újvidék, 1987), Vajdaság Tartományi Állami Díja (Újvidék, 1989), Vuk-díj (Szerbia, 1989).

Kiállítások

F. kiállításai : egyéni: Hadseregotthon (Zenta, 1954)
Eugen Kiállítási Terem (Zenta, 1956)
Járási Magyar Népszínház (Topolya, 1956)
Városi Kiállítási Csarnok (Szabadka, 1961)
Nagybecskereki Népmúzeum (1956)
Művelődési otthon (Csantavér, 1958)
Ifjúsági Tribün (Újvidék, 1961)
Forum Klub (Újvidék, 1961)
Fischinger Galéria (Stuttgart, 1964)
Szövetkezeti otthon (Regőce, 1966
Béreg, 1966)
Retrospektív kiállítás. Szerb Matica Galériája (Újvidék, 1967)
Képzőművészeti Találkozó. Téli Szalon (Szabadka, 1967
1972)
A Képzőművészeti ősz Képtára (Zombor, 1976)
Vajdasági Képzőművészek Képtára (Újvidék, 1982)
Retrospektív tárlat. Modern Képzőművészetek Galéria és Sportközpont. (Újvidék, 1986)
Olga Petrov Galéria (Pancsova, 1986)
Szabadkai Városi Múzeum (1987)
csoportos: Jugoszláviai Magyar Képzőművészek Tárlata (Magyar Olvasókör, Szabadka, 1938)
A Délvidéki Képzőművészeti Céh bemutatkozó kiállítása. (Levente Otthon, Újvidék, 1941)
Magyar Művészetért Kiállítás (Műcsarnok, Budapest, 1942)
Délvidéki szellemi találkozó (Szeged, 1944)
Kortárs Vajdasági Képzőművészek Kiállítása (III. Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1949
IV. 1950)
Retrospektív grafikai kiállítás (Képzőművészeti Akadémia, Belgrád, 1951)
Vajdasági Képzőművészek Egyesületének kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1951)
Vajdasági magyar képzőművészek kiállítása. Magyar ünnepi játékok (Milekic-villa, Palics, 1952)
A Zentai Művésztelep kiállításai (I–II. 1952)
A Topolyai Művésztelep I. kiállítása (Járási Magyar Népszínház, Topolya, 1953)
Zentai motívumok (Zentai Városi Múzeum–Óbecsei Városi Múzeum– Zombori Városi Múzeum, 1953–1954)
Milyennek láttuk Zentát? (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1954)
Az Óbecsei Művésztelep I. kiállítása (Óbecsei Városi Múzeum, 1954)
Napfény a Vajdaság felett (Szabadkai Népszínház, 1960)
Vajdasági képzőművészek kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1961)
I–II. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1962–1963)
A Topolyai Művésztelep kiállítása (Szarajevó–Mostar, 1963)
Az Écskai Művésztelep retrospektív kiállítása (Écskai Művésztelep Galériája, 1965)
Három évtized palettái (Szabadkai Városi Múzeum, 1966)
Az Écskai Művésztelep festői. 1956–1970 (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1970)
A Vajdaság képzőművészei (Művészeti Pavilon, Belgrád, 1970)
Vajdaság kortárs képzőművészete: festészet, szobrászat, grafika, faliszőnyeg (Modern Művészetek Múzeuma, Belgrád–Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia Modern Galériája, Zágráb–Városi Galéria, Ljubljana, 1972)
Az Écskai Művésztelep 20 éve (Écskai Művésztelep Galériája, 1976)
Kép. Májusi találkozók Écskán. Vajdasági képzőművészek művei a művésztelepek munkájában. 1953–1979 (Écskai Művésztelep Galériája, 1979)
Vajdasági képzőművészek kiállítása (Katona József Múzeum, Kecskemét, 1979)
Képzőművészet a Vajdaságban. 1944–1954 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1980)
30 év alkotómunka. 1953–1983. A Topolyai Művésztelep 52. tárlata (Kis Képtár, Topolya, 1983)
Grafika a Vajdaságban. 1900–1985 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1985)
Aktualitások a Vajdaság festészetében. 1973–1993 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1994)
A vajdasági avantgárd közép-európai aspektusai (Modern Művészetek Múzeuma, Újvidék–Modern Művészetek Múzeuma, Belgrád, 2002).

Főbb művei

F. m.: festményei: Csendélet (olaj, vászon, 1937)
Eta (olaj, vászon, 1942)
Zentai utcarészlet (olaj, farost, 1957)
A tér szervezése (olaj, vászon, 1958)
Nagy ég kék és zöld holddal (olaj, 1959)
Dinamikus ég (olaj, 1959)
Nagy ég. I. (olaj, 1959)
Nagy ég – fehér hold (olaj, 1959)
Ipari táj (olaj, 1960)
Egzakt mozgás (olaj, vászon, 1961)
Mechanikus mozgás. I. (kombinált technika, vászon, 1962)
Forgás egy helyben (1963)
Vajdasági ég (akvarell, papír, 1964)
Evolúció (olaj, vászon, 1967)
Kör, négyzet és a kettő között (1969)
Kukorica és Mondrian (olaj, 1978)
Afrika (olaj, 1978)
Növény, állat, ember egysége (olaj, 1984). F. m.: könyvei: A zentai festőtelep. Szerk., az előszót írta. (A vajdasági művésztelepek monográfiái. Újvidék, 1962)
Tóth József. Monográfia. T. J. műveiből válogatta Á. J. A bevezetőt Szeli István írta. (Újvidék, 1970)
Zentai művésztelep. Farkas Nándorral, Tripolszky Gézával. (Újvidék, 1980)
illusztrálta: Németh István: Hűtlen este. Regény. (Újvidék, 1964)
Burány Nándor: Hadjárat. Történelmi regény. (Újvidék, 1975)
Németh István: Jegykendő. Vasárnapi írások. 1984–1994. (Újvidék, 1995)
Németh István: Akik az időt szolgálták. Véges-végig a Krivaja völgyében. Riportok. (Újvidék, 2008).

Irodalom

Irod.: Duranci, Bela: Jozef Ac. (Novi Sad, 1967)
Bányai János: Á. J. festészete. (Új Symposion, 1967. 23.)
Tolnai Ottó: Nagy egek. (Új Symposion, 1967. 23.)
Arsic, Milos: Jozef Ac. (Novi Sad, 1986)
Á. J. A fotókat Boldizsár József készítette. (Újvidék, 1986)
Szombathy Bálint: Á. J. pályájának ötven esztendeje. (Művészet, 1990)
In memoriam Á. J. Visszaemlékezések. (Híd, 1990)
Szombathy Bálint: Á. J. tipogrammái. (Magyar Műhely, 1992)
Vukovics Géza: Konflison Siracusában. Emlékezés az öt éve elhunyt Á. J.-re. (Magyar Szó, 1995. ápr. 8.)
Németh István: Á. J. egy képére. – Tripolszky Géza: Legkedvesebb képem: Á. J.: A mi utcánk. (Híd, 1997)
Stepanov, Sava: Á. J. (Híd, 2002)
Kalapis Zoltán: Á. J. (K. Z.: Életrajzi kalauz. I. Újvidék, 2002)
Balázs-Arth Valéria: Á. J. Részletes bibliográfiával és műjegyzékkel. (Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon. Bp., 2007).

Megjegyzések

MÉL IV. téves halálozási adat: márc. 28. és Magyar Nagylexikon téves születési és halálozási adat: nov. 14. és máj. 4.! A Magyar Országos Közös Katalógusban (MOKKA) könyvei összekeverve Ács József (1931–) szobrászművész műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője