Család

Családja középbirtokos volt. Fia: Ács Károly (†1906) és Ács Géza; leánya: Ács Ida, Ács Vilma és Ács Etelka.

Iskola

A gimnáziumot Kunszentmiklóson, bölcseleti és jogi tanulmányait Kecskeméten, a református főiskolán Jókai Mórral végezte, ahol barátságot kötött még a Kecskeméten színészkedő Petőfi Sándorral is. Ügyvédi vizsgát Pesten tett (1844).

Életút

Jogi tanulmányainak befejezése után a pozsonyi országgyűlésen joggyakornok (1843–1844), Pest vm. Pilisi járásának tb. esküdte (1844–1848), a forradalom idején első szolgabíró (1848–1849), majd az általa felállított ún. Solti járási választmány nevű igazgatási bizottmány elnöke (1849. jan–márc.), Pest vm. és Kecskemét főjegyzője (1849. márc. 12.–máj. 14.), a Pilisi járás főszolgabírója (1849. máj.–aug). Miután aktívan részt vett a forradalomban és szabadságharcban (népgyűléseket tartott, gerillacsapatot szervezett, akciókat hajtott végre a déli országrészeken stb.) Világos után elfogták és kötél általi halálra ítélték (1852. máj. 5.), amelyet kegyelemből hat évi várfogságra változtattak. A fogságban nyelveket tanult, többek között megtanult törökül is. Kiszabadulása után Seltenreichné pesti leánynevelő intézetében a magyar irodalom és nyelv tanára, egyúttal az Első Magyar Általános Biztosító Társaság igazgatósági jegyzője (1858–1861). A Szentendrei választókerület országgyűlési képviselője (1861–1865 és 1865–1869); közben a Pannonia Biztosító Társaság titkára (1865), majd ráckevei birtokára vonult vissza. Pályafutását költőként kezdte, 1848 előtt az Athenaeum közölte verseit. Fogságából való kiszabadulása után az ifjúság számára több kisebb művet állított össze, amelyek elsősorban a Kis Pajtások c. lapban és az Ifjúság Lapjában jelentek meg, ill. kisebb írásait a Vasárnapi Ujság, a Nővilág, a Napkelet és a Hon c. lapok közölték. Több szlovák, román, szerb és német gyakorlati nyelvkönyvet és úti szótárt állított össze. Elsők között foglalkozott a szerb és román népköltészettel, elsőként gyűjtött román, szerb és szlovák népdalokat, -balladákat.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei) úti Temetőben nyugszik. Jókai portrét készített róla, amelyet a kecskeméti református könyvtárban őriznek, vagyona egy részét Ráckeve községre hagyta, ill. 18 000 koronát az MTA-nak adományozott. Róla nevezték el a ráckevei Ács Károly Művelődési Központot.