Ács Lajos
Ács Lajos

2022. augusztus 11. Csütörtök

Ács Lajos

gazdaságpolitikus, közgazdász

Névváltozatok

1947-ig Feldmann Lajos 

Születési adatok

1922. szeptember 22.

Budapest

Halálozási adatok

1968. szeptember 14.

Budapest

Temetési adatok

1968. szeptember 24.

Budapest

Óbudai Temető


Család

Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Feldmann Lajos gyári munkás, majd bányász, Zsila Józsa. F: Gröschl Terézia. 

Iskola

Gyermekkorát Pilisvörösvárott töltötte, elemi és középiskoláit is ott végezte (1940-ben éretts.). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karára járt, de félbeszakította tanulmányait (1943). A Futura – Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. ún. kisegítő tisztviselője (1941–1942), a pilisszentiváni bánya bányamunkása (1943–1944). A Segédmunkások és Magánalkalmazottak Szakszervezete tagja (1943-tól).

 

A II. világháború után hat hónapos pártiskolát végzett (1947), majd elvégezte az SZKP moszkvai Pártakadémiáját is (1953), az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakon tanult (1957–1958), tanulmányait nem fejezte be. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961). 

Életút

Az MKP tagja (1945-től), Buda környéki járási titkára (1945–1948). Az MDP Központi Vezetősége (KV) Központi Szervezési és Instruktor Osztálya alosztályvezetője (1948–1950), a Párt- és Tömegszervezetek Osztályának osztályvezető-helyettese (1950. ápr.–dec.). Az MDP Somogy megyei első titkára (1950. dec.–1951. szept.), az MDP KV póttagja és osztályvezető-helyettese (1951. márc. 1.–1953. febr. 26.). A Rákosi Mátyás által kiválasztott ún. harmincasok egyikeként az MDP Politikai Bizottsága (PB) tagja (1953. febr. 26.–1956. okt. 23./24.), a KV rendes tagja (1953. febr. 26.–1956. okt. 28.), a Párt és Tömegszervezetek Osztály vezetője (1953. febr. 26.–1953. jún. 28.), majd a KV titkára (1953. jún. 28.–1956. okt. 23./24.). A magyar párt- és kormányküldöttség jugoszláviai látogatása idején a távollévő Gerő Ernőt helyettesítette Budapesten (1956. okt. 14.–okt. 23.). A hazatérő delegációnak ő tartott beszámolót a politikai helyzetről (a forradalom kitörésének napján, 1956. okt. 23.). A forradalom idején a lengyel követségre menekült (1956. okt. 30.), s a szovjet intervenció ellenére a forradalom után is ott tartózkodott (1956. nov. 4.–1956. nov. 30.). Az Elnöki Tanács tagja (1953–1957), az első titkár és Nagy Imre konfliktusában következetesen Rákosi Mátyás mellé állt. Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront Somogy megyei lista, 1953. máj. 17.–1957. máj. 9.; mandátumáról lemondott). A kialakuló új rendszerben a politikai életbe nem térhetett vissza, szűkebb szakmájában tevékenykedhetett. 

 

Az USA-ban Ford-ösztöndíjas vendégkutató (1965–1966). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója (1957–1958), osztályvezetője (1958–1963), az MNB főosztályvezető-helyettese (1963–1968), a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese (1968. júl.–szept.). Öngyilkos lett.

Kutatóként elsősorban pénzelmélettel és nemzetközi pénzügyekkel foglalkozott, részt vett a gazdasági reformtervezet irányelveinek kidolgozásában. 

Emlékezet

Budapesten született, gyermekkorát Pilisvörösvárott töltötte. Budapesten hunyt el, öngyilkos lett. Az Óbudai Temetőben, felesége Pilisvörösvárott nyugszik. Temetésén Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese és Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója búcsúztatta.

Szerkesztés

A Bankszemle c. lap szerkesztője (1958-tól).

Főbb művei

F. m.: A Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának módosítása. Á. L. előadói beszéde az MDP III. kongresszusán. Rákosi Mátyás hozzászólásával. (Bp., 1954)
A szocialista hitelelmélet néhány kérdése. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1961)
A szocialista hitel elméletének néhány időszerű kérdése. Monográfia és kand. értek. is. (Tanulmányok. 4. A Magyar Nemzeti Bank kiadványa. Bp., 1961)
Hitelelméleti problémák a szocializmusban. (Közgazdasági Szemle, 1962)
A szocialista pénz ma és holnap. Pénzelméleti problémák a szocializmusban. (Tanulmányok. 12. A Magyar Nemzeti Bank kiadványa. Bp., 1963)
Gazdasági növekedés és nemzetközi fizetési rendszer. A nemzetközi pénzügyek egyes elméleti kérdései. (Bp., Kossuth, 1966)
A szocialista pénz elmélete. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1966)
The Effects of the Banking System on Enterprise Management under the New Hungarian Economic Mechanism. (Acta Oeconomica, 1968 és külön: Bp., 1968).

 

F. m.: kéziratban: Jelentés az olaszországi pénzintézeti ügyvitel-gépesítés egyes kérdéseinek 1963 szeptemberében történt tanulmányozásáról. Matók Györggyel. (MNB, 1964)
Beszámoló amerikai és nyugat-európai tanulmányutamról. (MNB, 1966).

Irodalom

Irod.: Pintér Klára: Á. L.: A szocialista hitel elméletének néhány időszerű kérdése. (Közgazdasági Szemle, 1963)
Kövér Károly: Á. L.: Gazdasági növekedés és nemzetközi fizetési rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1966)
Wiesel Iván: Á. L.: A szocialista pénz elmélete. (Közgazdasági Szemle, 1967)
Halálhír. (Népszabadság, 1968. szept. 20.)
Tischler János: Á. L. 1956. novemberi feljegyzése a budapesti lengyel nagykövet számára. (Múltunk, 1992).

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Bp., 1994)

 

 

neten: Botzheim István: Legendarombolás, mítoszteremtés? Miért maradt el nálunk a kitelepítés? Vörösvári Újság, 2013. jan. és febr.

http://pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2013/januar/6.php és

 

http://pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2013/februar/7.php  

https://neb.hu/asset/phpUlOvEk.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője