Ács Lipót
Ács Lipót

2020. október 25. Vasárnap

Ács Lipót

festőművész, keramikus, etnográfus

Névváltozatok

1904-ig Auerbach Lipót

Születési adatok

1868. augusztus 6.

Vizsoly, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1945. július 11.

Budapest


Család

Leánya: Rákosné Ács Klára (1900–1993) grafológus.

Iskola

Középiskoláit Iglón és Kassán végezte, a bp.-i Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János és Székely Bertalan növendéke (1889–1893), a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári okl. szerzett (1895).

Életút

Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), majd tanulmányai befejezése után a budapesti Trefort utcai gyakorló főgimnázium tanárjelöltje (1894–1895), a sümegi állami reáliskola r. tanára (1895–1896). A szekszárdi állami főgimnázium r. tanára és a Tolnavármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (1896–1912); közben az ún. szekszárdi munkásgimnázium igazgatóhelyettese is (1911–1912) és a Múzeumegylet által fenntartott Szabad Líceum vezetője. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa, múzeumi őre (1912–1921), a szekszárdi királyi törvényszék kinevezett írásszakértője (1921– 1927), a Thonet–Mundus hajlítottbútor-gyárak magyarországi műszaki vezetője (1927–1928). A Corvin Áruház Rt. felkért nyugdíjas művészeti tanácsadója (1932–1937). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben járt hosszabb tanulmányúton (1895). A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (1898–1912). Iparművészként elsősorban kerámiákat, díszedényeket, vázákat, korsókat készített. Őcsényben háziipari telepet (1901), Szekszárdon kerámiaműhelyt alapított (1902), majd Fischer Emil majolikagyárának tervezője (1908–1909). Kerámiáival a Milánói Világkiállításon aranyérmet (1906), a Pécsi Iparművészeti Kiállításon ezüstérmet (1907), Helsinkiben elismerő oklevelet szerzett (1922). Etnográfusként elsősorban tárgyi néprajzzal, népművészettel, ill. a népművészet és a népiskolák összefüggéseivel foglalkozott. A Sárköz paraszti kultúrájának egyik első megismertetője.

Elismertség

A Magyar Gyermektanulmányi Társaság igazgatótanácsának tagja.

Elismerés

A Milánói Világkiállítás aranyérme (1906), a Pécsi Iparművészeti Kiálítás ezüstérme (1907).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek c. lapokban jelentek meg (1915-től).

Kiállítások

F. kiállításai : Milánói Világkiállítás (1906)
Iparművészeti Kiállítás (Pécs, 1907)
Londoni (1908)
Miskolc (1911)
Fészek Klub (Budapest, 1914)
Helsinki (1922).

Főbb művei

F. m.: írásai: „Sárközi hímzések” és néhány szó a népies háziiparról. (Magyar Iparművészet, 1905)
Muzeális vándorkiállítások. (Népművelés, 1907)
A középiskolai rajztanításról. (Országos Középiskolai Tanáregyesület Közleményei, 1908)
Tolnamegyei kanászkürt. (Néprajzi Értesítő, 1910)
A nép szépérzékének kifejlesztéséről. (Magyar Iparművészet, 1910)
A sárközi népművészetről. (Vasárnapi Ujság, 1911)
Boros Nepomuk János. (Művészet, 1912)
Népművészet és népiskola. (A Gyermek, 1912)
A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya és művészeti kultúránk. (Magyar Iparművészet, 1913)
A műgyűjtésről. (Magyar Iparművészet, 1914)
A párta és a főkötő. (Új Idők, 1915)
A szép, mint a népművelés tényezője. (Magyar Iparművészet, 1916)
Népművészeti gyűjtés. (Kis Könyvek. Bp., 1928)
Mit tanulhat a magyar iparművészet a magyar népművészettől? (Magyar Iparművészet, 1934)
Muzeális vándorkiállítások. Vita Á. L. előadása fölött. (Az 1907. évi Szabadtanítási Kongresszus naplója. Dialóg Campus Szakkönyvek. Bp., 1997)
„Sárközi hímzések” és néhány szó a népies háziiparról. (Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Bellon Tibor, Fügedi Márta, Szilágyi Miklós. Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. (Bp., 1929)
Nagy Janka Teodóra: Á. L. és a sárközi népművészet. (Honismeret, 1995)
Balázs Kovács Sándor: Á. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013