Ács Lipót
Ács Lipót

2024. április 17. Szerda

Ács Lipót

festőművész, keramikus, etnográfus

Névváltozatok

1903-ig Auerbach Lipót

Születési adatok

1868. augusztus 6.

Vizsoly, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1945. július 9.

Budapest


Család

Nagyszülei, anyai: Stern Sámuel, Reich Róza.

Szülei: Auerbach Kálmán (= Auerbach Károly), Stern Katalin (= Stern Gitel, 1845. Késmárk–1927. szept. 5. Bp.).

Testvérei: Ács Ede (Auerbach Eduárd, 1866. dec. 12. Igló–1929), Auerbach Gábor (1869. nov. 15. Igló–1920), Braun Vilmosné Auerbach Debora (1874. szept. 3. Vizsoly), Ács Ignác (= Auerbach Ignác, 1877. júl. 26. Vizsoly–1944. júl. 12. Auschwitz), Auerbach Miksa (1883. máj. 26. Vizsoly) és Auerbach Sándor (1888. aug. 25. Vizsoly).

Ács Ignác családja a holokauszt áldozata.

Felesége: 1898– Günsberg Szeréna (1877. szept. 13.), Günsberg Adolf (†1909. nov. 12. Bp. Temetés: 1909. nov. 14. Rákoskeresztúri Izraelita Temető) és Krausz Karolina (†1908. dec. 16. Bp. Temetés: 1908. dec. 18. Rákoskeresztúri Izraelita Temető) leánya.

A Günsberg család egyik ága a Gellért, a másik ága a Gábor családnevet vette fel.

Gyermeke, leánya: Rákos Pálné Ács Klára (1899. máj. 15. Szekszárd–1993. ápr. Bp.) grafológus.

Ács Klára férje: Rákos Pál (1897. febr. 5. Bp.–1956. aug. 9. Bp.) műteremvezető, Rákos Manó és Rosenberg Matild fia.

Iskola

Középiskoláit az iglói evangélikus főgimnáziumban (1879–1882) és a kassai gimnáziumban végezte (1882–1886). A budapesti Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János és Székely Bertalan növendéke (1889–1893), a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári okl. szerzett (1895).

Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben járt hosszabb tanulmányúton (1895).

Életút

Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), majd tanulmányai befejezése után a budapesti Trefort utcai magyar kir. tanárképző intézeti gyakorló főgimnázium tanárjelöltje (1893–1895), a sümegi állami reáliskola r. tanára (1895. aug. 14.–1896. júl. 31.). A szekszárdi állami főgimnázium r. tanára és a Tolna Vármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (1896. júl. 31.–1912); közben az ún. szekszárdi munkásgimnázium igazgatóhelyettese is (1911–1912) és a Múzeumegylet által fenntartott Szabad Líceum vezetője.

A Magyar Néprajzi Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa, múzeumi őre (1912–1921), a szekszárdi kir. törvényszék kinevezett írásszakértője (1921–1927), a Thonet–Mundus hajlítottbútor-gyárak magyarországi műszaki vezetője (1927–1928). A Corvin Áruház Rt. felkért nyugdíjas művészeti tanácsadója (1932–1937).

A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (1898–1912).

A Magyar Gyermektudományi Társaság igazgatótanácsának tagja.

Iparművészként elsősorban kerámiákat, díszedényeket, vázákat, korsókat készített. Őcsényben háziipari telepet (1901), Szekszárdon kerámiaműhelyt alapított (1902), majd Fischer Emil majolikagyárának tervezője (1908–1909). Kerámiáival a Milánói Világkiállításon aranyérmet (1906), a Pécsi Iparművészeti Kiállításon ezüstérmet (1907), Helsinkiben elismerő oklevelet szerzett (1922). Etnográfusként elsősorban tárgyi néprajzzal, népművészettel, ill. a népművészet és a népiskolák összefüggéseivel foglalkozott. A Sárköz paraszti kultúrájának egyik első megismertetője.

Elismerés

A Milánói Világkiállítás aranyérme (1906), a Pécsi Iparművészeti Kiálítás ezüstérme (1907).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház  (1910-től) és A Gyermek c. lapokban jelentek meg (1915-től).

Kiállítások

F. kiállításai : Milánói Világkiállítás (1906)
Iparművészeti Kiállítás (Pécs, 1907)
Londoni (1908)
Miskolc (1911)
Fészek Klub (Budapest, 1914)
Helsinki (1922).

Főbb művei

F. m.: írásai: „Sárközi hímzések” és néhány szó a népies háziiparról. – Sárközi hímzések. Jegykendő egyes részei. Színes fametszet Morelli Gusztáv műterméből. (Magyar Iparművészet, 1905. 4.)
Muzeális vándorkiállítások. (Népművelés, 1907)
A középiskolai rajztanításról. (Országos Középiskolai Tanáregyesület Közleményei, 1908)
A nép szépérzékének fejlesztéséről. (Magyar Iparművészet, 1910. 9.)
Tolnamegyei kanászkürt. (Néprajzi Értesítő, 1910)
A sárközi népművészetről. (Vasárnapi Ujság, 1911)
Boros Nepomuk János. (Művészet, 1912. 6.)
A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya és művészeti kultúránk. (Magyar Iparművészet, 1913. 9.)
A műgyűjtésről. (Magyar Iparművészet, 1914. 4.)
A népművészet és a népiskola. Á. L. főgimnáziumi tanár felolvasása a Magyar Gyermektanulmányi Társaság budapesti pedagógiai osztályának múlt évi febr. 9-én tartott ülésén. 3 színes melléklettel. (A Gyermek, 1915. 2)
A párta és a főkötő. (Új Idők, 1915)
Háziipari telepek. (Magyar Iparművészet, 1916. 5.)
Művészek  ifjúkori rajzainak csoportja. (A tehetséges gyermek. Szerk. Nagy László. Bp., 1922)
Népművészeti gyűjtés. (Kis Könyvek. Bp., 1928)
Mit tanulhat a magyar iparművészet a magyar népművészettől? (Magyar Iparművészet, 1934. 3-4.)
Muzeális vándorkiállítások. Vita Á. L. előadása fölött. (Az 1907. évi Szabadtanítási Kongresszus naplója. Dialóg Campus Szakkönyvek. Bp., 1997)
„Sárközi hímzések” és néhány szó a népies háziiparról. (Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Bellon Tibor, Fügedi Márta, Szilágyi Miklós. Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: források: Auerbach Lipót sümegi községi reáliskolai rajztanár a szekszárdi állami gimnáziumhoz rajztanárnak kineveztetett, 1896. júl. 31. (Hivatalos Közlöny, 1896. szept. 1.)
Auerbach Lipót , a szekszárdi főgimnázium r. tanára eljegyezte Günsberg Szeréna kisasszonyt, Günsberg Adolf leányát. (Budapesti Napló, 1898. máj. 25.)
Auerbach Lipót és leánya Klára családnevének Ács-ra történt változtatása belügyminiszteri rendlettel megengedtetett. (Budapesti Hírlap, 1903. okt. 28.)
Elhunyt Günsberg Adolfné Krausz Lina. (Pesti Hírlap, 1908. dec. 18.)
Elhunyt Günsberg Adolf. (Pesti Hírlap, 1909. nov. 13.)
Nagy Janka Teodóra: „Gyönyörű gyermekkorom volt.” Beszélgetés Rákosné Ács Klára pszichografológussal. (Tolnai Népújság, 1991. máj. 4.)
Töttős Gábor: Rejtett értékeink. Ács Lipót munkássága. (Tolnai Népújság, 1993. aug. 2.).

Irod.: feldolgozások, lexikonok: Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. I. Abádi–Günther. (Bp., 1915)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Szilágyi Miklós: A néprajzi kutatások első korszaka Tolna megyében. (Honismeret, 1982. 2.)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Flórián Mária: A „sárközi szőttes
” története. (Ethnographia, 1990)
Nagy Janka Teodóra: Ács Lipót és a sárközi népművészet. (Honismeret, 1995. 5.)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
Szilágyi Miklós: Ács Lipót és a sárközi népművészet kutatása. (Ethnographia, 2009. 4.)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8S-L4SN (Auerbach Hirsch Lőb születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-HDK?i=122&cc=1452460 (Auerbach Debóra és Braun Vilmos házassági anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR1S-91M?i=188 (Ács Lipót halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBF-5NF?i=24&cc=1452460 (Ács Ignác és Ács Ignácné Braun Anna halotti anyakönyve, 1944. A halál időpontját hivatalosan állapították meg, 1947-ben)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBX-K1N?i=141&cc=1452460 (Rákos Pál halotti anyakönyve, 1956)

Megjegyzések

A rokoni kapcsolatok forrása az Ács és a Günsberg családok publikus családtörténeti oldalai: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője