Ács Miklós
Ács Miklós

2024. február 23. Péntek

Ács Miklós

gépészmérnök, informatikus

Névváltozatok

1946-ig Ániszfeld Miklós

Születési adatok

1922. március 8.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

2014. szeptember 14.

Budapest


Család

Az Aniszfeld/Ániszfeld ortodox izraelita család 1864-ben költözött Hódmezővásárhelyre az Arad megyei Újszentannáról.

 

Nagyszülei: Ániszfeld Dávid (1842–1888. ápr. 5. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.) kereskedő, Singer Ernesztin/Eszter (1844–1890); Feldmann Jakab, Kun Berta.

Ániszfeld Dávidnak hét gyermeke született, közülük Endre az Ambrus családnevet vette fel.

Szülei: Ániszfeld Zsigmond (1869. febr. 28. Ada, Bács-Bodrog vm.–1944), Feldmann Mária (1882. júl. 20. Tasnádszántó, Szilágy vm.–1944). Szüleit 1944. jún. 16-án deportálták, a szegedi gyűjtőtáborból az első szállítmánnyal Auschwitzba vitték.

Ániszfeld Zsigmond testvére: Ániszfeld Sándor (1865–1926. febr. 13. Hódmezővásárhely. Temetés: 1926. febr. 14. Hódmezővásárhely, Izraelita Temető) vaskereskedő, hitközségi elnök (1911–1926) és dr. Ambrus Endre (= 1917-ig Ániszfeld Endre, 1868. jan. 3. Hódmezővásárhely–1944. jún. Strasshof, Ausztria) orvos, hitközségi elnök (1938–1940). 1944-ben deportálták, még útközben, feleségével, Beregi Ilonával együtt meghalt.

Ambrus Endre fia: Ambrus Dezső (= Ániszfeld Dezső, 1896. Hódmezővásárhely–1944. máj. 7. Hódmezővásárhely) magántisztviselő, a deportálása előtt életét vesztette.

Felesége: 1945– Grosz Lívia a Művelődésügyi Minisztérium módszertani főosztályvezetője, majd a Népművelési Intézet igazgatója (1965–1972), módszertani igazgatója (1972–1977).

Gyermeke, leánya: Ács Mária (1948. jan. 4. Bp.–1993. ápr. 2. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1993. ápr. 20.) vegyészmérnök, egyetemi docens, a kémiai tudomány kandidátusa és Ács András.

Iskola

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban éretts. (1940), mivel nem tanulhatott tovább géplakatossegédként (1940–1942), esztergályossegédként dolgozott (1942–1945); közben a II. világháború végén munkaszolgálatos (1943–1944).

A BME-n gépészmérnöki okl. szerzett (1951) és az MDP kétéves Pártfőiskoláján végzett (1951), a műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1967; honosítva: Budapest, 1967).

Életút

A BME Gépészmérnöki Kar Marxizmus–Leninizmus Tanszéke egy. adjunktusa (1951–1953), a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár szerkesztő mérnöke (1953. júl. 1.–1954. dec. 15.), a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság fejlesztő mérnöke, üzemvezető főmérnök-helyettese (1954. dec. 16.–1958. dec. 31.), a Szerszámgépfejlesztő Intézet fejlesztő mérnöke (1959. jan. 1.1959. dec. 15.), a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Iroda (KGMTI) Öntödei Berendezéseket Tervező Osztályának vezetője (1959–1964).

Az MTA Automatizálási Kutató Intézete (AKI) által alapított Gazdasági Rendszertechnikai Kutatócsoport (GRKCS) osztályvezetője (1964–1968), ill. az átszervezés után az Információfeldolgozási Laboratórium (INFELOR) tud. munkatársa (1968–1976), tud. főmunkatársa (1976–1982). A Számítástechnika-alkalmazási Vállalat (SZÁMALK) osztályvezető tud. főmunkatársa (1982–1989), nyugdíjas tud. tanácsadója (1989-től).

A moszkvai Szerszámgép-kutató Intézet Technológiai Fakultás Gépgyártás-technológiai Intézete aspiránsa (l.: 1962–1966).

Tudományos pályafutásának kezdetén forgástestek megmunkálásával foglalkozott, majd Mezőhegyesen mezőgazdasági gépeket tervezett: több fejlesztése (pl. speciális cséplőgép, pneumatikus gabonaszállító gép) szabadalmi oltalmat nyert. Később a kazántervezés, a szerszámgépfejlesztés, majd a KGMTI-ben az egyedi gépek és szállítóberendezések fejlesztése területén dolgozott. Az 1970-es évektől érdeklődése az automatizált irányítási rendszerek tervezése felé fordult. A magyarországi automatizálási-robotológiai kutatások egyik úttörőjeként a SZÁMALK-ban és jogutódjaiban különböző projekteket vezetett az NC-technika, a vállalati számítógépes termelésirányítási rendszer fejlesztése, végül a Rubin karbantartási számítógépes programcsomag hazai bevezetése terén. Legismertebb fejlesztése a VIDEOTON megrendelésére készült DIMACS műhelyszintű kisgépes termelésirányítási rendszer (Dialogue Manufacturing Control Systems; Görbe Tamással, 1980–1984).

Elismertség

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos természettudományi titkára (1959–1961) és természettudományi főtitkárhelyettese (1962–1965).

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) országos titkára (1961–1986) és a GTE Automatizálási Szakosztályának alapító tagja és megszervezője (1963-tól).

Elismerés

GTE Egyesületi Érem (1970).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A pontosság és termelékenység egyidejű növelésének vizsgálata és eszközei homlokmarásnál. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1966)
Önműködő gépsorok, forgástestek gyártása. Összeáll. és kiegészítette. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1967)
Realtime üzemű automatizált irányítási rendszerek alkalmazásának néhány problémája. Pallai Ivánnal és Szűcs Bélával. (Bp., SZÁMALK, 1973).

F. m.: tanulmányai, kisebb írásai a Gépgyártástechnológia c. lapban: Beszámoló a párizsi gépipari kiállítás szerszámgépeiről. (1963. 3.)
Az 1964-es BNV forgácsoló szerszámgépei. Ligeti Györggyel és Rábel Zoltánnal. (1964. 8.)
Automatikus gépsorok a gépgyártásban. (1965. 2.)
Homlokmarás termelékenységének növelése a forgácsolóerő nyomatékának stabilizálásával. (1969. 10.)
A hagyományos és az NC-szerszámgépek gazdaságossági összehasonlítása. Bálint Jánossal és Girnt Mártonnal. (1970. 6.)
Szerszámgépek számítógépes és adaptív vezérlése. Kardos Péterrel. (1970. 8.)
Compcontrol’72 Konferencia, Sopron. Edelényi Lászlóval. (1972. 5.)
A határérték-szabályozó – ACC – rendszerek néhány alkalmazástechnikai kérdése. Takács Gézával. (1974. 8.)
A magnézium felhasználási lehetőségei az alkatrészgyártásban. (1976. 1.)
A DNC-technika a Manchesterben tartott 16. Nemzetközi Machine TOOL Design and Research Konferencia tükrében. Parádi Lászlóval. (1976. 11.)
Pneumatika-Hidraulika’75. (1977. 5.)
Automatizálás és integrált gyártó rendszerek a gépgyártásban. (1979. 4.)
Pneumatika-Hidraulika’78. (1979. 9.)
Szupersebességű forgácsolás – új irányzat a forgácsolási technológiában. (1982. 6.)
A „Kis- és középsorozat-gyártás automatizálása’81” kollokvium összefoglalása. (1982. 10.)
A DIMACS – Párbeszédes Műhelyszintű Termelésirányítási Rendszer. Többekkel. (1982. 12.)
Integrált számítógépes programcsomag bevezetésének tapasztalatai és eredményei egy nagyvállalat karbantartásában. Nyerges Istvánnal. (1997. 8.).

F. m.: egyéb írásai: Újítósikerek a mezőhegyesi gazdaságban. (Újítók Lapja, 1956. 4.)
A III. Országos Automatizálási Konferenciáról. (Gép, 1962. 11.)
Az elektronika alkalmazásának eredményei hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1963. 4.)
Az „Automatika elemek és alkalmazásaik” konferenciáról. (Gép, 1966. 3.)
Számítógéppel irányított NC-rendszerek. (Információ elektronika, 1971. 4.)
Az 1973. évi BNV az energiaipar tükrében. (Energiagazdálkodás, 1974)
Integrált gyártórendszerek a gépgyártásban. (Automatizálás, 1978. 4.)
Robotológia. Új irányzat az automatizálásban. (Finommechanikai mikrotechnika, 1978)
Számítógépes vezérlések és integrált gyártórendszerek a gépgyártásban. Tolmár Gyulával. (Vezetéstudomány, 1979. 2.)
Gáztüzelésű berendezések karbantartásának időszerű kérdései. Burda Istvánnal és Lehoczky Győzőnével. (Energiagazdálkodás, 1979. 12.)
Az R 10-es rendszerek alkalmazási területei. (Információ elektronika, 1980. 2.)
Számítógéppel segített tervezés. (Automatizálás, 1981. 2.)
Készen vett számítógépes karbantartás-irányítási rendszer a Dunai Vasműben. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1990. 11.)
Világszínvonal és optimumok a karbantartásban. (Észak-magyarországi gazdaság, kultúra, tudomány. Társadalompolitikai folyóirat, 1998. 5.).

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt Ániszfeld Dávid új utczai ismert kereskedő. (Hód-Mező-Vásárhely, 1888. ápr. 8.)
Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. 5. A közmívelődés története 1526–1884. Második rész. A lakosok családi és történeti jegyzéke. (Hódmezővásárhely, 1913)
Meghalt Aniszfeld Sándor. (Vásárhelyi Reggeli Újság, 1926. febr. 14.)
Aniszfeld Sándor halála. (Egyenlőség, 1926. febr. 20.)
A [hódmezővásárhelyi] gimnázium érettségi eredménye. Egyszerűen érettek: Ániszfeld Miklós. (Népújság–Vásárhelyi Új Hírek, 1940. jún. 15.)
Ániszfeld Miklós és Grosz Lívia házasságot kötöttek. (Vásárhely Népe, 1945. márc. 25.)
A GTE új automatizálási szakosztály megbízott titkára Ács Miklós. (Műszaki Élet, 1963. júl. 18.)
Katona István: A népművelés szolgálatában. Beszélgetés Ács Miklósnével, a Népművelési Intézet igazgatójával. (Néphadsereg, 1981. márc. 28.)
Makó Imre–Szigeti János: „Vihar és vész közepette.” A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai. Személyi adattár. [Az Ániszfeld családról.] (Hódmezővásárhely, 2014).

 

neten:

https://mandadb.hu/tetel/185842/Aniszfeld_Sandor_es_csaladja_Hodmezovasarhely (Ániszfeld Sándor és családja síremléke Hódmezővásárhelyen)

https://itf.njszt.hu/szemely/acs-miklos (Ács Miklós életrajza a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fórumán, 2022)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője