Ács Zsigmond
Ács Zsigmond

2022. augusztus 12. Péntek

Ács Zsigmond

református lelkész, műfordító

Születési adatok

1824. április 24.

Laskó, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1898. február 14.

Laskó

Temetési adatok

1898. február 17.

Laskó


Család

Sz: apja a laskói gyülekezet lelkipásztora volt. Testvére: Ács Gedeon (1819–1887) református lelkész, emlékiratíró. Fia: Ács Géza (1861–1898) nyomdász, újságíró; leánya: Ács Sarolta.

Iskola

A kiskunhalasi gimnáziumban, majd a kecskeméti református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, Kecskeméten református lelkészi okl. szerzett (1847).

Életút

Darócon segédlelkész (1847–1848), a kecskeméti református főiskolán a görög, a latin, a héber nyelv és az exegézis ideiglenes tanára (1848–1852), a nagykőrösi gimnázium r. tanára (Arany Jánossal, Ballagi Mórral, Mentovich Ferenccel, Szász Károllyal, 1852– 1855). A foktűi (1855–1874), a laskói gyülekezet lelkipásztora (1874–1898). A 19. sz. egyik jelentős műfordítója: 14 élő és holt nyelven tudott. Műfordítóként elsősorban angol, francia és spanyol munkákat tolmácsolt, ill. részt vett a Kisfaludy Társaság Shakespeare-fordításaiban. Elsőként A velencei kalmár első, szöveghű átültetésével készült el (1853; az ő fordításában a Nemzeti Színházban 1877 és 1901 között 39-szer adták elő). Később még a Sok hűhó semmiért c. vígjátékot is lefordította (Sok zaj semmiért címmel, 1858-ban; de a Kisfaludy Társaság végülis nem az ő fordítását fogadta el); valamint elkészült egy Hamlet-fordítása is (1858-ban).

Emlékezet

Laskón (ma: Lug, Horvátország) élt és tevékenykedett, a helyi református temetőben nyugszik.

Szerkesztés

Műfordításai a Délibáb c. lapban (1853), a Hölgyfutárban, a Koszorúban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg (1855–1858).

Főbb művei

F. m.: Önéletrajz. (Nagykőrösi Református Főgimnázium értesítője, 1907/08)
ford.: Dumas: Paul Jones. Dráma (Újabb színműtár. 3. Kecskemét, 1851)
Shakespeare: A velenczei kalmár. Dráma. (Újabb színműtár. 4. Kecskemét, 1853
2. kiad. 1882)
Shakespeare: A velenczei kalmár. Dráma. A bevezetőt írta Csiky Gergely. Ill. Ráth Mór. (3. jav. kiad. 1887
4. kiad. 1901
5. kiad. 1903)
Bernardin de Saint Pierre: Pál és Virginia. (Pest, 1855
Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1883)
Goldsmith, Oliver: A wakefieldi pap. Regény. (Kecskemét, 1855
Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1883)
Shakespeare: Sok zaj semmiért. Vígjáték öt felvonásban. (Bp., 1886)
Shakespeare: A velenczei kalmár. (Shakespeare regényes színművei és vegyes költeményei. Bp., 1903).

Irodalom

Irod.: Új magyar Athenas. Újabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajz-gyűjteménye. (Bp., 1887)
Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1898. 9.)
Ádám Gerzson: Nagykőrösi Athenas. (Nagykőrös, 1904)
Szász Károly: Kisebb csillagok. (Budapesti Hírlap, 1925. 56.)
Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
Lábadi Károly: Á. Zs., a műfordító. (Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve, 1984)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Kalapis Zoltán: Á. Zs. (K. Z.: Életrajzi kalauz. Újvidék, 2002)
Géher István: A magyar Hamlet. Arany János furcsa álcája. (Holmi, 2005).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: febr. 15. A gyászjelentés és a nekrológ szerint (Vasárnapi Ujság) febr. 14-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője