Acsay Antal
művelődéstörténész, pedagógus, piarista szerzetes, római katolikus pap
Születési adatok
1861. október 28.
Felsőalpár, Pest vármegye
Halálozási adatok
1918. szeptember 10.
Budapest
Temetési adatok
1918. szeptember 11.
Budapest
Kerepesi út
Család
Sz: Acsay Antal (†1917), Farkas Rozália. Testvére: Acsay Ferenc (1880–) középiskolai tanár.Iskola
Belépett a piarista rendbe (1879. aug. 27.), pappá szentelték (1885. júl. 18.), a bp.-i tudományegyetemen bölcselettudori okl. (1887), a neveléstörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897).Életút
A nyitrai piarista rendházban a szentírási bevezetéstan, egyházjog és neveléstan r. tanára (1885–1888), a rend budapesti papnevelő és tanítóképző főiskolájának ny. r. tanára (1888–1918) és a Kalazantinum első igazgatója (1916–1918). A budapesti tudományegyetemen a neveléstörténet magántanára (1897–1918) és a keresztény neveléstudomány mb. előadó tanára (1907–1918). Pedagógiai, művelődés- és neveléstörténeti kérdésekkel, a magyarországi piarista rend történetével, Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa [uralkodott: 1458–1464], Savonarola, Dante és más humanista tudósok munkásságával, magyarországi hatásával foglalkozott. Fő műve, A renaissance Itáliában (1905) a korszak művelődéstörténetének fontos feldolgozása.Emlékezet
Nyitrán és Budapesten élt és alkotott, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik.Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916).Szerkesztés
Pedagógiai és művelődéstörténeti dolgozatai elsősorban az Alkotmány (1896), a Katholikus Szemle (1896-tól), a Magyar Állam (1897), a Magyar Szemle (1897–1899), a Magyar Paedagogia (1897-től), az Egyetemes Philologiai Közlöny (1899), a Katholikus Paedagogia (1899-től), az Athenaeum (1900–1902), a Budapesti Szemle (1904), a Művészi Ipar (1906), a Hittudományi Folyóirat (1908), a Népművelés (1908), a Magyar Középiskola (1908–1910), a Katholikus Nevelés (1909), a Religio (1909–1914) és a kalocsai Népoktatás (1912) c. lapokban jelentek meg.Főbb művei
F. m.: A magyarországi kegyes-tanítórend befolyása 18. századi tanügyünk fejlődésére. 1750–1800. Bölcselettudori értek. (Vác, 1887)A humanisták és a scholasztikusok küzdelme a XVI. század elején. (Bp., 1895
2. átd. kiad. 1898)
Aeneas Sylvius pedagógiája. (Katholikus Szemle, 1896)
Savonarola. Tanulmány. Írta és a bp.-i katholikus kör estélyén felolvasta. (Religio-Vallás, 1896)
Dante, Machiavelli, Savonarola. (Magyar Szemle, 1897)
A közös élet testvérei. 1–3. (Magyar Paedagogia, 1896)
Lubrich Ágost. (Katholikus Pedagogia, 1897)
A XIV. és a XV. század iskolái. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1898)
Cicero, mint bölcselő. (Bölcseleti Folyóirat, 1898)
Keresztény humanisták. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
Plato és Herbert. (Katholikus Paedagogia, 1899)
Morus Tamás és Bacon Ferenc. (Athenaeum, 1900)
Montaigne Mihály és Locke János. (Athenaeum, 1902)
Lubrich Ágost emlékezete. (Bp., 1905)
A renaissance Itáliában. Monográfia. (Bp., 1905)
A keresztény tanítás nevelő értéke. (Hittudományi Folyóirat, 1908)
A középiskolai tanárképzés. (Magyar Középiskola, 1908)
Montaigne Mihály (Népművelés, 1908)
A középiskolai tanárok pedagógiai képzése. (Magyar Középiskola, 1909)
Az élet- és lélektan fontossága a vallástan tanításában. (Katholikus Nevelés, 1909)
Az egyéni és a néplélek figyelembevétele a tantervek megalkotásában. (Magyar Középiskola, 1910)
ford.: Piccolomini, Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés. V. László magyar király számára írta Aeneas Piccolomini trieszti püspök. Ford., jegyz. (Bp., 1898).
Irodalom
Irod.: Lukácsy István: A. A.: A renaissance Itáliában. (Katholikus Szemle, 1905)Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916–1918. (Bp., 1916)
Halálhír. (Pesti Hírlap, 1918. szept. 11.)
Balanyi György: A. A. (Magyar piaristák a 19. és 20. században. Bp., 1942)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Pedagógiai Lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán. I–III. köt. (Bp., 1997)
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum. 1666– 1997. Léhi István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. (Bp., 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (653), orvos (572), író (437), történész (353), jogász (318), irodalomtörténész (279), újságíró (261), szerkesztő (260), műfordító (221), pedagógus (202), költő (181), közgazdász (177), nyelvész (162), gépészmérnök (161), biológus (139), festőművész (120), vegyészmérnök (115), kémikus (111), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (97), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (88), fizikus (86)