Acsay László
Acsay László

2024. április 19. Péntek

Acsay László

építészmérnök, politikus

Névváltozatok

Acsay, Leslie E.

Születési adatok

1905. november 9.

Munkács, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1992. augusztus 7.

New York, Egyesült Államok


Család

Dédszülei, apai: Acsay Ferenc, Bajor Mária.

Nagyszülei: Acsay Péter (1833. jan. 31. Szentmihály, Fejér vm.), Kiss Verona/Veronika; Helcz Ferenc (†1918. febr. Vác. Temetés: 1918. febr. 14. Vác, Középvárosi Temető) ítélőtáblai bíró, Palkovics Hermin (†1927. máj. 24. Vác. Temetés: 1927. máj. 27. Vác, Középvárosi Temető).

Szülei: Acsay István (1869. aug. 15. Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1960. nov. 9. Bp. Temetés: 1960. nov. 15. Rákoskeresztúr) középiskolai tanár, tankerületi főigazgató, Helcz Sarolta (1877. szept. 22. Esztergom–1966. jún. 28. Bp. Temetés: 1966. júl. 1. Vác, Középvárosi Temető).

Acsay István testvére: dr. Acsay Sándor (1874. Vác–1948. aug. 26. Tapolca. Temetés: 1948. aug. 28. Tapolca, Zala vm.) jogász, minisztériumi tanácsos.

Testvére: Acsay Tihamér (1899. júl. 20. Gyöngyös, Heves vm.–1958. márc. 9. Bp. Temetés: 1958. márc. 13. Vác) jogász, politikus, országgyűlési képviselő és Acsay István (1904. Munkács, Bereg vm.–1976. Bp.) mérnök, a BSZKRT igazgatója.

Felesége: Székely Lujza (= Smura Lujza, 1902. szept. 25. Bp.–1998. jún. 1.) színésznő, Smura Győző és Sárváry Janka leánya; Pethő Sándor (1885. márc. 1. Pásztori, Győr-Moson-Sopron vm.–1940. aug. 25. Balatonfüred) író, újságíró, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője özvegye.

Iskola

A budapesti Madách Imre Gimnáziumban (= budapesti VII. kerületi Barcsay utcai magyar kir. állami főgimnázium) éretts. (1923), a József Műegyetemen építészmérnöki okl. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1930?).

Egyetemi évei alatt részt vett a diákmozgalmakban, a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ) elnöke (1930–1931), majd tb. elnöke.

Életút

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) Mérnöki Osztálya segédmérnöke (1931. júl. 30.–1937. máj. 31.), mérnöke (1937. jún. 1.–1941). Állásából felfüggesztették, majd nyugdíjazták, 1945-ig építészként működött. A II. világháború után az FKT miniszteri tanácsosa, a budapesti amerikai követség építésze (1946–1947).

Az FKgP tagja (1931-től), pártügyésze (1936-tól), pótképviselője (Abaúj-Torna vármegyei lista, 1939). A Budapesti Nemzeti Bizottság, a budapesti törvényhatósági bizottság tagja (1945). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Abaúj-Zemplén vármegye, 1945. jún. 24.–1945. nov. 4.), a Nemzetgyűlés képviselője (Nagy-Budapest, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.); az FKgP IV. kerületi (= belvárosi) szervezetének alelnöke, egyúttal a párt mérnök-, technikus- és építőmester tagozatának elnöke (1945. szept.–1947. jún. 21.). Az FKgP Országos Intéző Bizottságának tagja (1945. aug.–1947. jún. 21.). Az FKgP ún. régi gárdájához tartozott, Dobi István követelésére kilépett a pártból (1947. jún. 21.), s a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párthoz (MFP) csatlakozott (1947. júl. vége). Az MFP országgyűlési képviselője (Borsod–Gömör, Zemplén, Abaúj vármegyék Miskolc törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1947. nov. 20.). Mandátumát a választási bíróság hamis ajánlásokra hivatkozva törvénytelenül megsemmisítette (a párt többi képviselőjével együtt, 1947. aug. 31.).

Építészeti közigazgatási joggal, városrendezési kérdésekkel, az építőszövetkezetek jogi helyzetével foglalkozott. Sikeresen szerepelt több építészeti és városrendezési pályázaton. A II. világháború után vezető szerepet játszott Budapest székesfőváros újjáépítési tervének elkészítésében.

Emlékezet

Acsay László Munkácson született, 1947-ig Budapesten élt és tevékenykedett; a fővárosban feleségével és szüleivel az Erzsébetvárosban (VII. kerület Rottenbiller utca 33.) lakott. Miután Magyarország elhagyására kényszerült (1947. dec.), haláláig New Yorkban élt, ott is hunyt el. Az emigrációban a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja (1949–1956), a pénzügyi bizottság vezetője. A Magyar Építészek és Mérnökök Világszövetségének tagja (1954-től). Az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Tár (= American Hungarian Library and Historical Society) elnöke.

Angol nyelvű írásai Acsay, Leslie E. néven jelentek meg.

Elismertség

Az 1930-as években az Országos Széchenyi Szövetség elnöke, később a Jelzáloghitel Bank igazgatóságának tagja.

A II. világháború után az Új Ház Lakástermelő és Újjáépítő Szövetkezet, a Haladás Filmművészeti Rt. (1945–1947), ill. a Szent Margit-sziget Gyógyfürdő Rt. igazgatóságának tagja (1946–1947).

Főbb művei

F. m.: Hogyan építsünk? (A falu könyvtára. 40. A Faluszövetkezet kiadványa. Bp., 1927)
Save the Splendor of Budapest. Highlights from Budapest 2000 Years. Acsay, Leslie E. néven. (New York, American Hungarian Library and Historical Society, 1965)
Eckhart Tibor. Államférfi a száműzetésben. Frey Andrással és Szentiványi Sándorral. [E. T. 80. születésnapján a New Yorki Magyar Házban elhangzott felköszöntők és az ünnepelt válasza.] (Az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat kiadványai 11. New York, 1971)
Egy centenárium, és ami mögötte van… A magyar építészet az orosz megszállás alatt. (Magyar Híradó [Bécs], 1973 és külön: New York, 1973)
Who Was the Designer of the White House? A szerző előadása. Acsay, Leslie E. néven. (New York, 1974).

F. m.: írásai a Magyar Szemlében: Az alsórákosi rétek. Adatok a fővárosi lakáskérdés megoldásához. (1930. 9-12.)
Diákszociális intézményeink. (1931. 9-12.)
Az álláshalmozás és az ifjúság. (1932. 1-4.)
Még mindig a harmincévesek. Asztalos Miklóssal és Csekonics Erzsébettel. (1932. 5-8.)
Kömunkajellegű magánvállakozás. (1934. 1-4.).

Irodalom

Irod.: források: Helcz Ferenc ny. ítélőtáblai bíró elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1918. febr. 15.)
Özv. Helcz Ferencné Palkovics Hermin, néhai Helcz Ferenc ítélőtáblai bíró özvegye elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1927. máj. 26.)
Acsay László segédmérnöki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1931. júl. 30.)
Dr. Acsay László mérnöki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1937. jún. 1.)
Néhai Pethő Sándornak, a Magyar Nemzet kiváló volt főszerkesztőjének özvegye, Székely Lujza színművésznő a VIII. kerületi anyakönyvvezető előtt házasságot kötött Acsay László építészmérnökkel. (Film, Színház, Irodalom, 1942. febr. 20.)
Elhunyt dr. Acsay Tihamér. (Magyar Nemzet, 1958. márc. 12.)
Három diplomával csak éjjeli őr lehetett. Dr. Acsay Tihamér halála. (Amerikai Magyar Népszava, 1958. márc. 29.)
Acsay Tihamér. (Gyorsírók Lapja, 1958)
Elhunyt dr. Acsay István, a Barcsay utcai gimnázium sok éven át volt igazgatója. (Magyar Nemzet, 1960. nov. 12.–Népszava, 1960. nov. 13.)
A sírban sincs bocsánat. [Dr. Acsay István tankerületi főigazgató haláláról.] (Amerikai Magyar Népszava, 1960. nov. 21.)
Elhunyt Acsay Istvánné Helcz Sarolta. (Népszabadság, 1966. jún. 30.)
Acsay István, a korszerű budapesti közlekedésfejlesztés megalapítója. 1904–1976. (Városi Közlekedés, 1978. 1.)
Vadas Ferenc: Budapesti tervpályázatok 1945-ben. [Acsay László és Masirevich György pályázatáról.] (Magyar Építőművészet, 1985. 3.)
Felkai András: Acsay László és Masirevich György I. díjas tervei Budapest újjáépítésére. (Budapesti Negyed, 1997).

Irod.: lexikonok, névtárak, feldolgozások: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Országgyűlési almanach az 1939–1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. (Bp., 1940)
Névjegyzéke mindazoknak akik a m. kir. József Műegyetemen 1928. július 1-jétől 1934. augusztus 31-ig oklevelet, abszolutóriumot vagy oklevélhonosítást nyertek. (Bp., 1943)
Amerikai Magyar Népszava Arany jubileumi albuma. (New York, 1949)
Hungarians in America. (New York City, 1963
2. kiad. 1966. 3. kiad. 1971)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949. (Bp., 1991)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS6C-3S6D-R (Acsay Ferenc és Bajor Mária házassági anyakönyve, 1822)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3MJQ-6?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK5T-8N5 (Acsay Péter keresztelési anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS6C-3SDL-T (Acsay Péter és Kiss Veronika házassági anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPH1-9ZN8?i=445&wc=929P-2NT%3A40681401%2C47764001%2C40780901&cc=1452460 (Acsay Tihamér születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6S2W-7QS?i=309 (Pethő Sándor és Sárváry Janka házassági anyakönyve, 1926)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302594 (Dr. Acsay Sándor halotti anyakönyve, 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR1R-GL?i=187&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6JYP-YJTR (Dr. Acsay Sándor halotti anyakönyve, 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRRQ-NCG?i=78&wc=92QN-W36%3A40678301%2C54933001%2C1077287601&cc=1452460 (Dr. Acsay Tihamér halotti anyakönyve, 1958)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWTK-MV?i=151&wc=92Q6-823%3A40678301%2C54933001%2C1077272901&cc=1452460 (Dr. Acsay István halotti anyakönyve, 1960)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302584 (Acsay István gyászjelentése, 1960)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302597 (Acsay Tihamér gyászjelentése, 1958)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302585 (Acsay Istvánné Helcz Sarolta halotti anyakönyve, 1966)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT43-LN7?i=7&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP7S-XQN6 (Acsay Istvánné Helcz Sarolta halotti anyakönyve, 1966)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője