Acsay Tihamér
Acsay Tihamér

2020. október 24. Szombat

Acsay Tihamér

jogász, gyorsírásszakértő

Születési adatok

1899. július 20.

Gyöngyös, Heves vármegye

Halálozási adatok

1958. március 9.

Budapest

Temetési adatok

1958. március 13.

Vác

Pest vármegye


Család

Sz: Acsay István (1869–1961) középiskolai tanár, tankerületi főigazgató, Helcz Sarolta (†1966). Testvére: Acsay László (1905–1992) politikus, építészmérnök, országgyűlési képviselő és Acsay István (1904–1976) mérnök, a BSZKRT igazgatója. Nőtlen.

Iskola

Gyöngyösön éretts. (1917), a budapesti tudományegyetemen jog- (1921) és államtudományi doktori okl. szerzett (1922), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1926), Bécsben és Párizsban tanult (1927–1928).

Életút

A budapesti törvényszék joggyakornoka (1922–1926), jegyzője (1926–1927). Budapesten ügyvéd (1928–1938), az Igazságügyminisztérium osztálytanácsosa és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja (1938–1948: megszakítással), ítélőtáblai bíró (1941–1948: megszakítással); kényszernyugdíjazták (1948). Az FKgP tagja (1931-től), országgyűlési képviselőjelöltje (1935 és 1939). A II. vh. után ismét az FKgP tagja (1945–1947), Pfeiffer Zoltán távozása után a Magyar Függetlenségi Párt alapító tagja (1947. júl.), a párt országgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék, Kecskemét és Baja város, 1947. aug.–nov.). Mandátumát a választási bíróság hamis ajánlásokra hivatkozva törvénytelenül megsemmisítette (a párt többi képviselőjével együtt, 1947. aug. 31.). A Magyar Nemzetpolitikai Társaság elnöke. A Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülésének alapító tagja (1919). Írásaiban, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadványaiban a magyarság sorskérdéseivel, a magyar választójog problémáival foglalkozott, radikális reformokat hirdetett.

Emlékezet

Budapesten élt, a váci temetőben nyugszik.

Elismertség

A Gyakorló Gyorsírók Társasága főtitkára, majd elnöke. A Beszédíró és Gyakorló Gyorsírókat Vizsgáló Bizottság és a Magyar Gyorsíró Szövetség választmányi tagja.

Szerkesztés

Az Írás c. gyorsírási szakfolyóirat szerkesztője (1937–1944).

Főbb művei

F. m.: Rövidítés a nyelvben, rövidítés az írásban. (Az Írás, 1917)
Ki- vagy bevándorlás. (Magyar Szemle, 1927)
A magyar értelmiség válsága. Többekkel. (Bp., 1931)
Lajstromos szavazás egyéni választással. A választójog kérdései. (A Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadványai. Bp., 1935)
Koreszméink? (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: A. T. (Gyorsírók Lapja, 1958)
Pfeiffer Zoltán: Három diplomával is csak éjjeliőr lehetett. A. T. halála. (Amerikai Magyar Népszava, 1958. márc. 29.)
Sz. R.: A. T. (Az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 2005).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon eltérő halálozási adata: márc. 9.! A gyászjelentés szerint 8-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013