Aczél György
Aczél György

2024. április 19. Péntek

Aczél György

festőművész, restaurátor

Névváltozatok

Aczel, George Henry

Születési adatok

1907. április 17.

Szabadka, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1997.

London, Nagy-Britannia


Család

Nagyszülei: Aczél Jakab (= 1890-ig Austerlitz Jakab, †1899. ápr. 19. Nagyvárad, Bihar vm.) amatőr festő és Nagyvárad város törvényhatósági bizottsági tagja, Steiner Róza.

Szülei: Aczél Henrik Emil (= Aczél György Henrik Emil, 1876. jún. 18. Nagyvárad, Bihar vm.– 1946. jan. 11. Bp.), Kainer Ilona.

Aczél Henrik 2. felesége: Károly Jolán (1877. jan. 18. Bp.–1944. márc. 22. Bp.), minisztériumi tisztviselő, Károly János és Darai Amália (= Daray Aurélia) leánya.

 

Felesége: 1928. jún. 29.– Palágyi Lívia Edit (1904. máj. 8. Bp.), Palágyi Lajos (= Silberstein Lázár, 1866. ápr. 15. Óbecse–1933. márc. 7. Bp.) író, költő, szerkesztő és Schlesinger Cecília leánya.

Palágyi Lajos testvére: Palágyi Menyhért (= Silberstein Menachem, 1859. dec. 26. Paks, Tolna vm.–1924. júl. 14. Darmstadt, Németország) filozófus. Elvált.

Gyermeke, fia: Aczél Péter (Aczel, Peter Henry George, 1941–) matematikus, a Manchesteri Egyetem professzora.

Iskola

Középiskoláit Szabadkán végezte, a szabadkai állami gimnáziumban éretts. (1925), a budapesti tudományegyetemen egy rövid ideig esztétikát és művészettörténetet tanult (1925–1926?).

Életút

Már bölcsészeti tanulmányait megelőzően érdeklődése a középkori és reneszánsz festmények restaurálása felé fordult, majd hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban (1927?–1929), ahol a 15. századi itáliai mesterek stílusát tanulmányozta (és egyes adatok szerint vegyészetet is hallgatott). Tanulmányai során nemcsak bejárta a leghíresebb múzeumokat, de kidolgozott egy módszert is, amellyel a klasszikus művészek által használt festékek összetételét vizsgálta. Hazatérése után előbb Budapesten restaurálta a budai Margit körúti ferenc-rendi zárda oltárképeit, majd Zágrábban, 1930-ban egy helyi nagyiparos, egy gazdag likőrgyáros megbízta családi képtára rendezésével. Zágrábban az egyik tájkép alatt Aczél György egy eredeti Tiziano-madonnát fedezett fel. Ez volt az első festmény, amelynek eredetiségét kémiai módszerével sikeresen bizonyította. Nemsokára Eszéken egy bankigazgató kérte fel, hogy egy ismeretlen reneszánszkori képet beazonosítson. Aczél ezt a képet is saját kémiai elemző módszerének vetette alá, vizsgálata pedig újabb szenzációval szolgált: ezúttal egy eredeti Raffaelo-képet talált. Felfedezései révén ismert művész és képszakértő lett, az 1930-as években műgyűjtők és műkereskedők sorra bízták meg gyűjteményük átnézésével (a sajtóhírek szerint 1933–1934-ben Indiában egy angol gyűjtő kérte fel néhány híres műtárgya restaurálásával). 1934-ben ismét Budapesten élt, régi oltárképeket restaurált (egy tudósítás szerint ezúttal egy Rembrandt-képet fedezett fel). Németországban restaurátorként dolgozott: Berlinben egy kutatóintézetet kívántak létrehozni, amelynek feladata lett volna a helyi múzeumokban fellelhető kétes eredetű remekművek revíziója. Miután az intézet működését nem kezdhette meg, Franciaországban élt, majd Mariazellben, Ausztriában, szerzetesek között töltött egy évet. Valószínűleg 1938-ban – már világszerte ismert restaurátorként és képszakértőként – Londonban telepedett le, ahol a Sothebie, a Christie és más múzeumok, ill. magángyűjtemények restaurátoraként és festőművészként működött.

Aczél Györgyöt az angliai lapok a „festmények orvosának” és a „képek Sherlock Holmes-ának” nevezték, mert általában két okból keresték fel híres Bond street-i műtermében: ha egy hagyatékból ismeretlen képet kellett minden kétséget kizáróan bizonyítani vagy pedig akkor, amikor egy nagy értékű, ám súlyosan sérült képet kellett „újravarázsolni”.

Kiállítások

F. kiállításai: önálló: Zágráb (1930)

csoportos: Bácskai festők tárlata. (Szabadka, 1932)
gyűjteményes: London (1980).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Austerlitz Jakab nagyváradi illetőségű budapesti lakos saját, valamint Kálmán, Henrik és Mayer nevű kiskorú fiai családnevének „Aczél”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1890. ápr. 17.)
Elhunyt Aczél Jakab, Nagyvárad város volt törvényhatósági bizottsági tagja. (Pesti Hírlap, 1899. ápr. 20.)
Palágyi Lajosnak, a magyar irodalom kitűnő, régi munkásának egyetlen leányát, Palágyi Lívia Editet nőül vette Acél [!] György fiatal művész, Acél [!] Henriknek, a jeles festőművésznek a fia. (Magyar Hírlap, 1928. júl. 10.)
Szuboticai festő kiállítása Zagrebban. (Napló, 1930. nov. 23.)
Aczél György Eszéken. (Napló, 1931. máj. 31.)
Eredeti Tizian- és Raffael-képet fedezett fel egy fiatal művész. (Magyar Hírlap, 1932. aug. 18.)
Ladányi Lóránt: Kémiai úton egy ismeretlen Rafaelt és egy elveszett Tiziant fedezett fel Aczél György képrestaurátor. Beszélgetés a magyar feltalálóval, akiről Jugoszláviában hasábos cikkeket írnak. (Az Újság, 1932. aug. 18.)
Ismeretlen Rembrant-kép egy vaslapon. Aczél György képrestaurátor szenzációs felfedezése. (8 Órai Újság, 1934. márc. 21.)
Halász Péter: Magyarok a nagyvilágban. Képek titkainak tudója. [Aczél György restaurátorról.] (Szabadság, 1971. máj. 19.)
Elhunyt Palágyi Lívia. (Új Élet, 1994. okt. 15.).

Irod.: Gajdos Tibor: Képzőművészeti élet Szabadkán a két világháború között. (Szabadka, 1977)
Exhibition of Flower Paintings by Georg Aczel. Katalógus. (London, 1980)
Gajdos Tibor: Szabadka képzőművészete. Történeti áttekintés a kezdetektől 1973-ig. (Szabadka, 1995)
Balázs-Arth Valéria: Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon. (Bp., 2007).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBY7-TJY?i=141 (Aczél Jakab halotti anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYDQ-M9T?i=95&cc=1452460 (Aczél György és Palágyi Lívia Edit házassági anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWPJ-1K?i=65 (Aczél Henrik és Károly Jolán házassági anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1NF-VP?i=135&cc=1452460 (Aczél Emilné [!] Károly Jolán halotti anyakönyve, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D17W-65X?i=6&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6Z4K-DKY5 (Aczél Henrik halotti anyakönyve, 1946)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVZD-B8VH (Henry George Aczel halotti anyakönyve, 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője