Aczél György
Aczél György

2020. október 23. Péntek

Aczél György

politikus

Névváltozatok

1936-ig Appel Henrik 

Születési adatok

1917. augusztus 31.

Budapest

Halálozási adatok

1991. december 6.

Budapest

Temetési adatok

1991. december 18.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Appel Gyula (†1925) hentessegéd, Weimann Aranka gépírónő, zálogházi tisztviselőnő. F: Csató Zsuzsanna (1923–1986) orvos, sebész, egyetemi tanár, tudománydoktor. Leánya: Aczél Anna (1946–) pszichológus, kandidátus és Aczél Ágnes (1956–) szociálpszichológus.

Iskola

Apja halála után árvaházban nevelkedett (1925–1929). Budapesten négy elemi és két polgári iskolát végzett, majd kőművesinasnak adták, fél évet tanult a Színművészeti Akadémia előkészítő osztályán (1936–1937), műveltségét autodidakta módon szerezte meg.

Életút

A két világháború között elsősorban fizikai munkából élt: a Mottl és Selényi cég kőfaragója, a Natura zsákhordója (1935–1939), a Kudelka és Simó cég építésvezetője (1939–1942). A Somér (Hasomér Hacájir) nevű, a kommunistákhoz közelálló ifjúsági cionista mozgalom (1930-as évek eleje), a KMP tagja (1935-től). Illegális kommunista szervezkedés miatt bebörtönözték (1942), szabadulása után munkaszolgálatos (1942 vége), de Kelet-Magyarországról visszatért Budapestre. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után Budapesten bujkált, saját maga és más zsidók mentése érdekében áttért a római katolikus hitre (1944 nyara). Nem tartozott az illegális kommunista mozgalom vezetői közé, de a fővárosi baloldali értelmiség, mindenekelőtt a művészkörök jól ismerték és befogadták a versmondással és amatőr színjátszással továbbra is próbálkozó, önálló előadóesteket is tartó fiatalembert.

 

A II. világháború után az MKP budapesti V. kerületi bizottsága propaganda osztály kulturális alosztályának sajtófelelőse (1945 tavasza–1946. szept.), a Zemplén vármegyei (1946. szept.–1948. máj.), a Baranya vármegyei pártszervezet titkára (1948. máj. 23.–1949. júl. 6.), egyúttal a Pécsi Tudományegyetemen a filozófiatörténet előadója (1948–1949). Az ún. Rajk-szatelitperek egyikében, a svájci emigránsok perében (= Vági Ferenc és társai ügye) letartóztatták (1949. júl. 6.) tizenöt év év fegyházra ítélték (1950. márc. 22.; a koncepciós perek felülvizsgálata során, 1954. júl. 17-én szabadult, 1954. szept. 1-jén felmentették a vádak alól). Szabadulása után a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat igazgatója (1954–1957).

Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 7.–1989. okt. 7.). Művelődésügyi miniszterhelyettes (1957. ápr. 12.–1958. febr. 10.), a művelődésügyi miniszter első helyettese (1958. febr. 10.–1967. ápr. 18.). Az MSZMP KB Agitációs- és Propagandabizottságának tagja (1966. dec.–1985. márc. és 1988. júl.–nov.) és vezetője (1969. márc.–1974. márc.), a KB kulturális ügyekkel foglalkozó titkára (1967. ápr. 12.–1974. márc. 20. és 1982. jún. 25.–1985. márc. 28.), a PB tagja (1970. nov. 28.–1988. máj. 22.), a KB Kultúrpolitikai (1980-tól Művelődéspolitikai) Munkaközösségének tagja (1971. ápr.–1985. márc.) és elnöke (1971. ápr.–1975. márc.). A Minisztertanács elnökhelyettese (1974. márc. 21.–1982. jún. 25.). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója (1985. márc. 28.–1989. okt. 6.).

 

Országgyűlési képviselő (Baranya–tolnai választókerület, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Baranya megye és Pécsi választókerület, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Pécs [Baranya megye 1. sz. választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.).

 

Az Állami és Kossuth-díj Bizottság (1974–1982), az Állami Ifjúsági Bizottság (ÁIB, 1974–1982), az Országos Közművelődési Tanács (OKT) elnöke (1974–1976 és 1980–1982).

Az 1960-as évektől gyakorlatilag ő irányította az ország kulturális életét, s Kádár Jánosra gyakorolt hatásával befolyását az 1980-as évek közepéig megőrizte. Az általa meghatározott művelődéspolitika tágabb teret engedett az alkotók számára mint a keleti blokk többi államában (nevéhez fűződik az ún. három „T”, a támogatott, a tűrt és a tiltott művek csoportja), ugyanakkor a hatalmi gépezet mellett elsősorban személyes kapcsolatrendszerével őrködött az MSZMP aktuális irányvonalának betartása felett.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Az első monográfiát Révész Sándor írta róla (1997-ben), majd Varga Ágota dokumentumfilmet készített életéről (2009-ben; a róla készített interjúkat 2013-ban kötetben is megjelentette).

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Köztársasági Érdemrend (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1949), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Érdemrend (arany, 1965), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1977).

Főbb művei

F. m.: Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1968)
Questioni attulai della nostra vita culturale e ideologica. (Quaderni di documentazione. 8. Roma, 1968)
Tudománypolitikai irányelveink néhány kérdése. (Magyar Tudomány, 1969)
Művelődéspolitikánk a marxizmus hegemóniájáért. (Társadalmi Szemle, 1970 és Kaleidoszkóp. Sajtószemle és bibliográfia. Szerk. Mándy Gábor. Szolnok, 1971)
Eszménk erejével. Cikkek, beszédek, tanulmányok. (Bp., Kossuth, 1970
2. bőv. kiad. 1971
franciául: Culture et démocratie socialiste sur le politique culturelle hongroise. Bp.–Paris, 1971
olaszul: Cultura e democrazia socialista. Roma, 1972
2. olasz kiad. 1975
németül: Mit der Kraft unserer Idee. Reden und Aufsätze zur Kulturpolitik der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei. Berlin, 1973 és Sozialistische Demokratie und Kultur. Bp.–Frankurt am Main, 1975
angolul: Culture and Socialist Democracy. Bp., 1975)
Kulturális politikánk néhány kérdése. (Bp., Kossuth, 1970)
La funzione della scuole oggi e domani. (Quaderni di documentazione. 21. Roma, 1972)
The Political and Social Significance of Education. (The New Hungarian Quaterly, 1973)
Szocialista kultúra – közösségi ember. Beszédek és cikkek. (Bp., Kossuth, 1974
2. bőv. kiad. 1975)
Egy elmaradt vita helyett. Jacques de Bonis kérdez, A. Gy. válaszol. (1–2. kiad. Bp., Kossuth, 1975
Gyorsuló idő. 3. kiad. Bp., Magvető, 1976
franciául: En direct avec un dirigeant hongrois: György Aczél. Une interview par Jacques de Bonis. Paris, 1975
olaszul: Intervista sur socialismo ungherese. A cura di Jacques de Bonis. Roma, 1976
németül: Nach einer nicht stattgefundenen Diskussion. Paris fragt, Budapest antwörtet. Bp., 1977
angolul: Instead of a Cancelled Debate. Paris Asks, Budapest Answers. Jacques de Bonis Interviews György Aczél. Bp., 1978)
Népművelés a szocialista társadalomban. – Vita közben a közművelődés. (Munkásművelődés – szocialista kultúra. Tanulmányok. Bp., Kossuth, 1976)
A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. Tanulmányok, riport. (Bp., Kossuth, 1977)
Számvetés után, munka közben. – Mivé lehet az ember? – Alkotói elégedetlenség. (Művészetpolitikánk időszerű kérdései. Szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth, 1977)
Some Questions of the Building of Developed Socialism. – The Relationship between the Socialist State and the Churches in Hungary. (Power, Liberty, Democracy. Speeches and Articles of Leading Hungarian Politicians. 1974–1977. Bp., Corvina, 1978)
A kor, amelyben élünk. Cikkek, interjúk. (Bp., Kossuth, 1979)
A szabadság rendjéért. Ideológiai és kulturális életünk időszerű kérdései. A. Gy. előadása az MSZMP KP Politikai Akadémiáján, 1979. máj. 21-én. Bővített szöveg. (Bp., Kossuth, 1979)
Intellectuals in Socialist Society. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
A szabadság a szocializmus jelene és jövője. (Történelem a jelenben. Magyar politikusok, akadémikusok, írók a múltról és a jelenről. Szerk. Zádor Tibor. Bp., 1979
angolul is)
Folytatás és megújulás. Vál. kultúrpolitikai írások. (Bp., Gondolat, 1980
bolgárul: Szófia, 1980
lengyelül: Warszawa, 1984)
A magyar tudomány társadalmi felelősségéről. (Magyar Tudomány, 1980)
De végül is föl kell már nőni. A. Gy. előadása a József Attila-emlékbizottság ünnepi estjén, 1980. ápr. 10-én. (József Attila. Bp., Kossuth, 1980)
A New System of Values. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
Sozialismus – die Freiheit der Kultur. A. Gy. vál. írásai és beszédei német nyelven. Ford. Alpári Tilda és Pogány Miklós. (Bp., Corvina, 1981)
Bartók Béla. Újfalussy Józseffel. (Bp., 1981)
Bartók útjai. A. Gy. előadása a Bartók-emlékbizottság ünnepi estjén, 1981. márc. 25-én. (Bp., Kossuth, 1981)
Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. A. Gy. válaszol Francis Cohen kérdéseire. Ford. Karakai Imre. (1–2. kiad. Bp., Magvető, 1982
3. kiad. 1983
franciául: Entretiens avec György Aczél sur en socialisme. Paris, 1982
finnül: Helsinki, 1984)
Sozialism and the Freedom of Culture. A. Gy. vál. írásai és beszédei angol nyelven. Ford. Parti Julianna. (Bp., Corvina, 1984)
A művelődéspolitika lenini elvei. – A szabadság rendjéért. – A jó vita gazdagít. – Bizalom, felelősség. (Művészet és politika. Tanulmányok, dokumentumok. 1977–1983. Vál., szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth, 1984)
Művészetpolitikánk időszerű kérdései. A. Gy. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján, 1984. okt. 31-én. Bővített szöveg. (Bp., Kossuth, 1985)
Szocializmus, nemzet, kultúra. Írások a kultúráról. 1979–1985. (Bp., Kossuth, 1985)
Jövőt mutató elődök. Arcképvázlatok a magyar kultúra történetéből. (Bp., Gondolat, 1986)
A megélt történelem. A Lukács György-emlékév tapasztalatairól. (Valóság, 1986)
Nemzetiségi jogegyenlőség. Törvény a szocializmusban. (Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. I–II. köt. Vál., szerk. Ring Éva. A bevezető tanulmányt írta Berend T. Iván. Bp., 1986)
Elvtársunk, Lukács György. (Kérdőjel. Bp., Akadémiai, 1987)
La Hongrie, hier aujourd’hui. (Paris, 1987)
Le quotidien et les perspective du socialisme. Choix de discours. Ford. Pap Gábor. (Bp., Corvina, 1987)
Szocializmus és a nemzeti kérdés. A. Gy. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján, 1987. júl. 15-én. Bővített szöveg. (Bp., Kossuth, 1987
németül, oroszul, portugálul és spanyolul: 1988).

Irodalom

Irod.: Schulmeister, Otto: A Conversation with György Aczél on the Post-Helsinki Period. (The New Hungarian Quaterly, 1977)
Lendvai Paul: György Aczél Answers Questions on Hungarian Society. (The New Hungarian Quaterly, 1981)
Bata Imre: A. Gy. válaszol. Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. (Kortárs, 1983)
Santini, Alceste: Ungheria quarant’anni dopo. Alceste Santini con interviste a György Aczél, László Lékai, Imre Miklós. (Roma, 1985)
A demokrácia nehéz iskola. Alceste Santini interjúja A. Gy.-gyel. (Valóság, 1985)
A. Gy. és Baranya. Vál. dokumentumok. Szerk. Román Lászlóné. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1987)
Szellemi megújulás. Magyarország és a nagyvilág. A Társadalomtudományi Közlemények tematikus száma A. Gy. tiszteletére, publikációinak jegyzékével. (Bp., 1987)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Palge, Arji: A. Gy. és a zsidóság. (Szombat, 1990)
M. G. P.: Meghalt A. Gy. (Népszabadság, 1991. dec. 7.)
Elhunyt A. Gy. (Magyar Hírlap, 1991. dec. 7.)
A. Gy. halálára. (Pesti Hírlap, 1991. dec. 9.)
Bogácsi Erzsébet: A halott már nem védekezhet. (Népszabadság, 1991. dec. 14.)
Kubinyi Ferenc: A. Gy., a kulturális főkapitány. (Pesti Hírlap, 1992. jan. 8.)
Kárpáti Miklós: A. Gy.-öt barátomnak tudtam tekinteni. Beszélgetés Vámos Tibor akadémikussal. (Köztársaság, 1992)
Pogonyi Lajos: A szelep és a tisztálkodási vágy. Beszélgetés Pozsgay Imrével A. Gy.-ről. (Népszabadság, 1992. jún. 13.)
Gosztonyi Péter: Találkozásaim A. Gy.-gyel. (G. P.: A magyar Golgota. Bp., 1993)
Agárdi Péter: Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájának történetéhez. (Eszmélet, 1993)
Kommunisták és cionisták 1944-ben. Benedek István Gábor interjúja A. Gy.-gyel. 1989. (Szombat, 1995)
Erényi Tibor: A. Gy. „egyről-másról”. (Múltunk, 1996)
Révész Sándor: A. Gy., az „idomár”. – Révész Sándor: A. Gy., a forradalom után. – Révész Sándor: A. Gy. vidéken. – Révész Sándor: A. Gy. börtönben. – Révész Sándor: A. Gy. kezdetben. – Révész Sándor: A. Gy. és a fasírt. (Mozgó Világ, 1996)
Újhelyi Szilárd és A. Gy. levélváltása 1985-ből. Közzéteszi Litván György. (Kritika, 1996. 2.)
Révész Sándor: Aczél és korunk. Monográfia. (1–2. kiad. 1997)
Agárdi Péter–Radnóti Sándor: Posztdiktatúránk narratívái. Riporter Kalmár Melinda. (Nappali Ház, 1997)
Révész Sándor: A. Gy. és az elmozgó világ. (Mozgó Világ, 1997)
Veres Péter levelezése Kádár Jánossal és A. Gy.-gyel. 1957–1959. Közreadja Sipos Levente. (Múltunk, 1997)
„A Párt eszméi tiszták.” Egy zempléni pártmunkás levélváltása A. Gy.-gyel, a törvénysértésekről. 1958. Közreadja Bolvári-Takács Gábor. (Zempléni Múzsa, 2001)
Vajna Tamás: Félbemaradt Aczél-film. Vágott változat. (Heti VG, 2009. 14.)
Labancz Eszter Szidónia: „Szabadság” a vitatkozásban. A. Gy. kultúrpolitikájának néhány kérdése. (Erdélyi Társadalom, 2011)
Takács Gyula: A. Gy. és a Pécs-baranyai kultúra a múlt század 60-70-80-as éveiben. (Pécsi Szemle, 2012)
Varga Ágota: Aczél-történetek. Beszélgetések tiltott, tűrt és támogatott kortársakkal A. Gy.-ről és a Kádár-korszakról. (Pécs, Alexandra, 2013)
Reichert Gábor: Családon belül. Adalékok Déry Tibor és Aczél György „barátságához”. (Irodalomtörténet, 2017)
„Kádárra hirtelen rázuhant a mázsás mennybolt”. A. Gy. 1991-ben készült, utolsó interjúja. (Hetek, 2017. 35.).

Irod.: műveiről: Bakonyi Pál: Pedagógiai jegyzetek A. Gy. könyvéhez. A. Gy.: Eszménk erejével. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Bimbó Mihály: A. Gy.: Eszménk erejével. (Alföld, 1971)
Füleki József: A. Gy.: Eszménk erejével. (Társadalmi Szemle, 1971)
Gyertyán Ervin: A mai kulturális politika összefoglalása. A. Gy.: Eszménk erejével. (Filmkultúra, 1971)
Illés László: Realizmus a művelődéspolitikában. A. Gy.: Eszménk erejével. (Kortárs, 1971)
Kiss Aurél: A. Gy.: Eszménk erejével. (Palócföld, 1971)
S. Nyírő József: Elviség és gyakorlat. A. Gy.: Eszménk erejével. (Világosság, 1971)
Hámos György: Kultúrpolitika és politikai kultúra. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Filmkultúra, 1974)
Keresztury Dezső: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Élet és Irodalom, 1974. 31.)
Mátrai László: Szocializmus és kultúra. A. Gy. új könyvéről. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Világosság, 1974)
Sőtér István: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Társadalmi Szemle, 1974)
Almási Miklós: Man and Culture in Socialism. György Aczél: Socialist Culture – Collective Minden Man. – Bonis, Jacques de: Face to Face with a Hungarian Leader. György Aczél. (The New Hungarian Quaterly, 1975)
Dobozy Imre: Merre tartson az ember? A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember c. könyvéről. (Kortárs, 1975)
Rényi Péter: Egy elmaradt vita helyett. Jacques de Bonis [France Nouvelle] kérdez, A. Gy. válaszol. (Könyvtáros, 1976)
Tóth Dezső: A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Társadalmi Szemle, 1977)
Boldizsár Iván: A. Gy. a szabadságról és a szocializmusról. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Kortárs, 1978)
Ancsel Éva: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Társadalmi Szemle, 1979)
Kovács Sándor Iván: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. Gondolatok A. Gy. könyvéről. (Világosság, 1979)
Kovács Sándor Iván: Poetry and Politics. A Book by György Aczél. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
Zoltai Dénes: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Nagyvilág, 1979)
Fenyő István: Egy politikai gondolkodás természetrajza. A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Irodalomtörténet, 1980)
Jovánovics Miklós: A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Társadalmi Szemle, 1980)
Bényei Miklós: Művelődéspolitikánk demokratizmusa. A. Gy., Óvári Miklós és Pozsgay Imre könyvéről. (Alföld, 1981)
Hahn István: Folytatás és megújulás. Reflexikók A. Gy. tanulmánykötetéhez. (Világosság, 1981)
Bányai Gábor: Egy évtizednyi művelődéspolitika. A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Irodalomtörténet, 1982)
Bényei József: Jelenről a jelennek. A. Gy. válaszai Francis Cohennek. (Alföld, 1983)
Szűk László: Érveink erejével. A. Gy. és Francis Cohen eszmecseréjéről. (Napjaink, 1983)
Tráser László: Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. A. Gy. válaszai Francis Cohen kérdéseire. (Társadalomkutatás, 1983)
Agárdi Péter: A 80-as évtized alternatívája. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Mozgó Világ, 1985)
Bényei Miklós: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Alföld, 1985)
Kerékgyártó István: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Jászkunság, 1985)
Lukács József: Kihívás és sürgetés. Gondolatok A. Gy. könyvének olvasása közben. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Világosság, 1985)
Orosz Szilárd: Szocializmus, nemzet, kultúra. Gondolatok A. Gy. könyvéről. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1985)
Zoltai Dénes: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Társadalmi Szemle, 1985)
Kerékgyártó István: A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Jászkunság, 1987)
Lendvai L. Ferenc: „A jelent be kell vallani.” A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Mozgó Világ, 1987)
Almási Miklós: Az örökség dilemmái. A. Gy.: Elvtársunk, Lukács György. (Irodalomtörténet, 1989).

Irod.: Munkásmozgalom-történeti lexikon. (Bp., 1972)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpWVn8Gf.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019