Aczél György
Aczél György

2024. április 17. Szerda

Aczél György

politikus

Névváltozatok

1936-ig Appel Henrik 

Születési adatok

1917. augusztus 31.

Budapest

Halálozási adatok

1991. december 6.

Budapest

Temetési adatok

1991. december 18.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédszülei, apai: Appel Illés, Büchler Johanna; Herczog/Herzog Adolf, Herczog (?), Júlia.

Nagyszülei: Appel Henrik (1857. Cabaj, Nyitra vm.–1913. Bp.), Herczog Berta (1862–1920); Weimann Antal, Hoffmann Cecília.

Szülei: Appel Gyula (1885. aug. 25. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1925) hentessegéd, Weimann Aranka (1884. okt. 22. Bp.–1954. Bp.) gépírónő, zálogházi tisztviselőnő. Özvegy.

Weimann Aranka 2. férje: Friedmann Dávid kereskedő.

 

Felesége: Csató Zsuzsanna (1923. jan. 18. Bp. – 1986. okt. 5. Bp. Temetés: 1986. okt. 9. Farkasrét) orvos, sebész, egyetemi tanár, tudománydoktor.

Gyermeke, leánya: B. Aczél Anna (1946–) pszichológus, kandidátus, főiskolai tanár és Aczél Ágnes (1956–) szociálpszichológus.

Családnevét színinövendékként használta először (Acél névváltozatban, 1936-ban Aczél György néven jelent meg házassági híre, 1955-ben hivatalosan is felvette családnevét).

Iskola

Apja halála után árvaházban nevelkedett (1925–1929). Budapesten négy elemi és két polgári iskolát végzett, majd kőművesinasnak adták, fél évet tanult a Színművészeti Akadémia előkészítő osztályán (1936–1937), műveltségét autodidakta módon szerezte meg.

Életút

A két világháború között elsősorban fizikai munkából élt: a Mottl és Selényi cég kőfaragója, a Natura zsákhordója (1935–1939), a Kudelka és Simó cég építésvezetője (1939–1942). A Somér (Hasomér Hacájir) nevű, a kommunistákhoz közelálló ifjúsági cionista mozgalom (1930-as évek eleje), a KMP tagja (1935-től). Illegális kommunista szervezkedés miatt bebörtönözték (1942), szabadulása után munkaszolgálatos (1942 vége), de Kelet-Magyarországról visszatért Budapestre. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után Budapesten bujkált, saját maga és más zsidók mentése érdekében áttért a római katolikus hitre (1944 nyara). Nem tartozott az illegális kommunista mozgalom vezetői közé, de a fővárosi baloldali értelmiség, mindenekelőtt a művészkörök jól ismerték és befogadták a versmondással és amatőr színjátszással továbbra is próbálkozó, önálló előadóesteket is tartó fiatalembert.

A II. világháború után az MKP budapesti V. kerületi bizottsága propaganda osztály kulturális alosztályának sajtófelelőse (1945 tavasza–1946. szept.), a Zemplén vármegyei (1946. szept.–1948. máj.), a Baranya vármegyei pártszervezet titkára (1948. máj. 23.–1949. júl. 6.), egyúttal a Pécsi Tudományegyetemen a filozófiatörténet előadója (1948–1949). Az ún. Rajk-szatelitperek egyikében, a svájci emigránsok perében (= Vági Ferenc és társai ügye) letartóztatták (1949. júl. 6.) tizenöt év év fegyházra ítélték (1950. márc. 22.; a koncepciós perek felülvizsgálata során, 1954. júl. 17-én szabadult, 1954. szept. 1-jén felmentették a vádak alól). Szabadulása után a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat igazgatója (1954–1957).

Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 7.–1989. okt. 7.). Művelődésügyi miniszterhelyettes (1957. ápr. 12.–1958. febr. 10.), a művelődésügyi miniszter első helyettese (1958. febr. 10.–1967. ápr. 18.). Az MSZMP KB Agitációs- és Propagandabizottságának tagja (1966. dec.–1985. márc. és 1988. júl.–nov.) és vezetője (1969. márc.–1974. márc.), a KB kulturális ügyekkel foglalkozó titkára (1967. ápr. 12.–1974. márc. 20. és 1982. jún. 25.–1985. márc. 28.), a PB tagja (1970. nov. 28.–1988. máj. 22.), a KB Kultúrpolitikai (1980-tól Művelődéspolitikai) Munkaközösségének tagja (1971. ápr.–1985. márc.) és elnöke (1971. ápr.–1975. márc.). A Minisztertanács elnökhelyettese (1974. márc. 21.–1982. jún. 25.). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója (1985. márc. 28.–1989. okt. 6.).

Országgyűlési képviselő (Baranya–tolnai választókerület, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Baranya megye és Pécsi választókerület, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Pécs [Baranya megye 1. sz. választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.).

Az Állami és Kossuth-díj Bizottság (1974–1982), az Állami Ifjúsági Bizottság (ÁIB, 1974–1982), az Országos Közművelődési Tanács (OKT) elnöke (1974–1976 és 1980–1982).

Az 1960-as évektől gyakorlatilag ő irányította az ország kulturális életét, s Kádár Jánosra gyakorolt hatásával befolyását az 1980-as évek közepéig megőrizte. Az általa meghatározott művelődéspolitika tágabb teret engedett az alkotók számára mint a keleti blokk többi államában (nevéhez fűződik az ún. három „T”, a támogatott, a tűrt és a tiltott művek csoportja), ugyanakkor a hatalmi gépezet mellett elsősorban személyes kapcsolatrendszerével őrködött az MSZMP aktuális irányvonalának betartása felett.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Az első monográfiát Révész Sándor írta róla (1997-ben), majd Varga Ágota dokumentumfilmet készített életéről (2009-ben; a róla készített interjúkat 2013-ban kötetben is megjelentette).

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Köztársasági Érdemrend (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1949), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Érdemrend (arany, 1965), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1977).

Főbb művei

F. m.: Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1968)
Questioni attulai della nostra vita culturale e ideologica. (Quaderni di documentazione. 8. Roma, 1968)
Tudománypolitikai irányelveink néhány kérdése. (Magyar Tudomány, 1969)
Művelődéspolitikánk a marxizmus hegemóniájáért. (Társadalmi Szemle,
1970 és Kaleidoszkóp. Sajtószemle és bibliográfia. Szerk. Mándy Gábor. Szolnok, 1971)
Eszménk erejével. Cikkek, beszédek, tanulmányok. (Bp., Kossuth, 1970
2. bőv. kiad. 1971
franciául: Culture et démocratie socialiste sur le politique culturelle hongroise. Bp.–Paris, 1971
olaszul: Cultura e democrazia socialista. Roma, 1972
2. olasz kiad. 1975
németül: Mit der Kraft unserer Idee. Reden und Aufsätze zur Kulturpolitik der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei. Berlin, 1973 és Sozialistische Demokratie und Kultur. Bp.–Frankurt am Main, 1975
angolul: Culture and Socialist Democracy. Bp., 1975)
Kulturális politikánk néhány kérdése. (Bp., Kossuth, 1970)
La funzione della scuole oggi e domani. (Quaderni di documentazione. 21. Roma, 1972)
The Political and Social Significance of Education. (The New Hungarian Quaterly, 1973)
Szocialista kultúra – közösségi ember. Beszédek és cikkek. (Bp., Kossuth, 1974
2. bőv. kiad. 1975)
Egy elmaradt vita helyett. Jacques de Bonis kérdez, A. Gy. válaszol. (1–2. kiad. Bp., Kossuth, 1975
Gyorsuló idő. 3. kiad. Bp., Magvető, 1976
franciául: En direct avec un dirigeant hongrois: György Aczél. Une interview par Jacques de Bonis. Paris, 1975
olaszul: Intervista sur socialismo ungherese. A cura di Jacques de Bonis. Roma, 1976
németül: Nach einer nicht stattgefundenen Diskussion. Paris fragt, Budapest antwörtet. Bp., 1977
angolul: Instead of a Cancelled Debate. Paris Asks, Budapest Answers. Jacques de Bonis Interviews György Aczél. Bp., 1978)
Népművelés a szocialista társadalomban. – Vita közben a közművelődés. (Munkásművelődés – szocialista kultúra. Tanulmányok. Bp., Kossuth, 1976)
A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. Tanulmányok, riport. (Bp., Kossuth, 1977)
Számvetés után, munka közben. – Mivé lehet az ember? – Alkotói elégedetlenség. (Művészetpolitikánk időszerű kérdései. Szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth, 1977)
Some Questions of the Building of Developed Socialism. – The Relationship between the Socialist State and the Churches in Hungary. (Power, Liberty, Democracy. Speeches and Articles of Leading Hungarian Politicians. 1974–1977. Bp., Corvina, 1978)
A kor, amelyben élünk. Cikkek, interjúk. (Bp., Kossuth, 1979)
A szabadság rendjéért. Ideológiai és kulturális életünk időszerű kérdései. A. Gy. előadása az MSZMP KP Politikai Akadémiáján, 1979. máj. 21-én. Bővített szöveg. (Bp., Kossuth, 1979)
Intellectuals in Socialist Society. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
A szabadság a szocializmus jelene és jövője. (Történelem a jelenben. Magyar politikusok, akadémikusok, írók a múltról és a jelenről. Szerk. Zádor Tibor. Bp., 1979
angolul is)
Folytatás és megújulás. Vál. kultúrpolitikai írások. (Bp., Gondolat, 1980
bolgárul: Szófia, 1980
lengyelül: Warszawa, 1984)
A magyar tudomány társadalmi felelősségéről. (Magyar Tudomány, 1980)
De végül is föl kell már nőni. A. Gy. előadása a József Attila-emlékbizottság ünnepi estjén, 1980. ápr. 10-én. (József Attila. Bp., Kossuth, 1980)
A New System of Values. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
Sozialismus – die Freiheit der Kultur. A. Gy. vál. írásai és beszédei német nyelven. Ford. Alpári Tilda és Pogány Miklós. (Bp., Corvina, 1981)
Bartók Béla. Újfalussy Józseffel. (Bp., 1981)
Bartók útjai. A. Gy. előadása a Bartók-emlékbizottság ünnepi estjén, 1981. márc. 25-én. (Bp., Kossuth, 1981)
Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. A. Gy. válaszol Francis Cohen kérdéseire. Ford.
Karakai Imre. (1–2. kiad. Bp., Magvető, 1982
3. kiad. 1983
franciául: Entretiens avec György Aczél sur en socialisme. Paris, 1982
finnül: Helsinki, 1984)
Sozialism and the Freedom of Culture. A. Gy. vál. írásai és beszédei angol nyelven. Ford. Parti Julianna. (Bp., Corvina, 1984)
A művelődéspolitika lenini elvei. – A szabadság rendjéért. – A jó vita gazdagít. – Bizalom, felelősség. (Művészet és politika. Tanulmányok,
dokumentumok. 1977–1983. Vál., szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth, 1984)
Művészetpolitikánk időszerű kérdései. A. Gy. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján, 1984. okt. 31-
én. Bővített szöveg. (Bp., Kossuth, 1985)
Szocializmus, nemzet, kultúra. Írások a kultúráról. 1979–1985. (Bp., Kossuth, 1985)
Jövőt mutató elődök. Arcképvázlatok a magyar kultúra történetéből. (Bp., Gondolat, 1986)
A megélt történelem. A Lukács György-emlékév tapasztalatairól. (Valóság, 1986)
Nemzetiségi jogegyenlőség. Törvény a szocializmusban. (Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. I–II. köt. Vál., szerk. Ring Éva. A bevezető tanulmányt írta Berend T. Iván. Bp., 1986)
Elvtársunk, Lukács György. (Kérdőjel. Bp., Akadémiai, 1987)
La Hongrie, hier aujourd’hui. (Paris, 1987)
Le quotidien et les perspective du socialisme. Choix de discours.
Ford. Pap Gábor. (Bp., Corvina, 1987)
Szocializmus és a nemzeti kérdés. A. Gy.
előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján, 1987. júl. 15-én. Bővített szöveg. (Bp., Kossuth, 1987
németül, oroszul, portugálul és spanyolul: 1988).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Appel Gyula eljegyezte Weimann Arankát. (Pesti Hírlap, 1911. márc. 12.)
Házasulandók névjegyzéke: Appel Gyula, Weimann Aranka. (Az Újság, 1911. ápr. 2.)
Friedmann Dávid házasságot kötött özv. Appel Gyuláné szül. Weimann Arankával. (Pesti Hírlap, 1928. aug. 8.)
Ifj. Csató Gyula dr. és neje Bodánszky Tera leánya, Zsuzsa, júl. 30-án  1 órakor a Vilma királyné úti fiúárvaházi templomban tartja esküvőjét Aczél Györggyel. (Az Újság, 1939. júl. 30.)
Aczél György és Baranya. Vál. dokumentumok. Szerk. Román Lászlóné. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1987)
Palge, Arji: Aczél György és a zsidóság. (Szombat, 1990)
M. G. P.: Meghalt A. Gy. (Népszabadság, 1991. dec. 7.)
Elhunyt Aczél György. (Magyar Hírlap, 1991. dec. 7.)
Aczél György halálára. (Pesti Hírlap, 1991. dec. 9.)
Bogácsi Erzsébet: A halott már nem védekezhet. (Népszabadság, 1991. dec. 14.)
Kubinyi Ferenc: Aczél György, a kulturális főkapitány. (Pesti Hírlap, 1992. jan. 8.)
Kárpáti Miklós: Aczél Györgyöt barátomnak tudtam tekinteni. Beszélgetés Vámos Tibor akadémikussal. (Köztársaság, 1992)
Pogonyi Lajos: A szelep és a tisztálkodási vágy. Beszélgetés Pozsgay Imrével Aczél Györgyről. (Népszabadság, 1992. jún. 13.)
Gosztonyi Péter: Találkozásaim Aczél Györggyel. (G. P.: A magyar Golgota. Bp., 1993)
Kommunisták és cionisták 1944-ben. Benedek István Gábor interjúja Aczél Györggyel, 1989. (Szombat, 1995)
Újhelyi Szilárd és Aczél György levélváltása 1985-ből. Közzéteszi: Litván György. (Kritika, 1996. 2.)
Veres Péter levelezése Kádár Jánossal és Aczél Györggyel. 1957–1959. Közreadja: Sipos Levente. (Múltunk, 1997. 1-2.)
Tóth Dezső: Feljegyzés Aczél György elvtárs részére. (Beszélő, 1999. 3.)
Aczél György: Közelkép Kádárról. Életútvázlat A. Gy. hagyatékából. Közli: Vida István. (Rubicon, 2000. 6.)
„A Párt eszméi tiszták.” Egy zempléni pártmunkás levélváltása Aczél Györggyel, a törvénysértésekről, 1958. Közreadja: Bolvári-Takács Gábor. (Zempléni Múzsa, 2001)
Vajna Tamás: Félbemaradt Aczél-film. Vágott változat. (Heti VG, 2009. 14.)
Varga Ágota: Aczél-történetek. Beszélgetések tiltott, tűrt és támogatott kortársakkal Aczél Györgyről és a Kádár-korszakról. (Pécs, Alexandra, 2013)
„Kádárra hirtelen rázuhant a mázsás mennybolt”. Aczél György 1991-ben készült, utolsó interjúja. (Hetek, 2017. 35.).

Irod.: források: műveiről: Papp Antal: A. Gy.: Eszménk erejével. (Magyar Hírlap, 1970. dec. 19.)
Bakonyi Pál: Pedagógiai jegyzetek A. Gy. könyvéhez. A. Gy.: Eszménk erejével. (Pedagógiai Szemle, 1971. 4.)
Bimbó
Mihály: A. Gy.: Eszménk erejével. (Alföld, 1971. 4.)
Erki Edit: Marxizmus = a gyakorlat filozófiája. A. Gy.: Eszménk erejével. (Új Írás, 1971. 8.)
Füleki József: A. Gy.: Eszménk erejével. (Társadalmi Szemle, 1971. 6.)
Gyertyán Ervin: A mai kulturális politika összefoglalása. A. Gy.: Eszménk erejével. (Filmkultúra, 1971. 4.)
Gyurkó László: Eszme és elmélet. Töredékek A. Gy. könyvéhez. (Valóság, 1971. 2.)
Illés László: Realizmus a művelődéspolitikában. A. Gy.: Eszménk erejével. (Kortárs, 1971. 7.)
Kiss Aurél: A. Gy.: Eszménk erejével. (Palócföld, 1971. 2.)
Mesterházi Lajos: Célok, elvek, gyakorlat. A. Gy. Eszménk erejével c. könyvéről. (Népszabadság, 1971. jan. 17.)
Pamlényi Ervin: Eszmén erejével. A. Gy. írásai. (Magyar Nemzet, 1971. jan. 10.)
S. Nyírő József: Elviség és gyakorlat. A. Gy.: Eszménk erejével. (Világosság, 1971. 8-9.)
Simon István: Eszménk erejével. A. Gy. könyvéről. (Népszava, 1971. febr. 21.)
Somogyi Mátyás: Eszménk erejével. A. Gy. könyvéről. (Irodalmi Szemle, 1971. 9.)
Alexa Károly: Iránytűnk a szocialista embereszmény. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Magyar Hírlap, 1974. júl. 21.)
Almási Miklós: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Kritika, 1974. 8.)
Füleki József: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Népművelés, 1974. 3.)
Garai Gábor: A szocialista életformáról. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Nagyvilág, 1974. 12.)
Hámos György: Kultúrpolitika és politikai kultúra. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Filmkultúra, 1974. 5.)
Keresztury Dezső: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Élet és Irodalom, 1974. 31.)
Kiss Aurél: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Nógrádi Szemle, 1974. 3-4.)
Kulcsár Kálmán: Társadalmi problémáink a kultúra tükrében. A. Gy. Szocialista kultúra – közösségi ember c. könyvéhez. (Szociológia [folyóirat], 1974. 3.)
Marx György: Szocialista kultúra – közösségi ember. A. Gy. új könyvéről. (Népszabadság, 1974. júl. 14.)
Mátrai László: Szocializmus és kultúra. A. Gy. új könyvéről. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Világosság, 1974. 10.)
Mátrai-Betegh Béla: Ember és műveltség. A. Gy. Szocialista kultúra – közösségi ember c. könyvéről. (Magyar Nemzet, 1974. júl. 21.)
Pozsgay Imre: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Valóság, 1974. 9.)
Rajk András: Szocialista kultúra – közösségi ember. A. Gy. tanulmánykötete. (Népszava, 1974. aug. 25.)
Sőtér István: A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Társadalmi Szemle, 1974. 10.)
Almási Miklós: Man and Culture in Socialism. György Aczél: Socialist Culture – Collective Minded Man. (The New Hungarian Quaterly, 1975)
Dobozy Imre: Merre tartson az ember? A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember c. könyvéről. (Kortárs, 1975. 4.)
Fekete Gyula: Egy fontos könyv ürügyén. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Irodalomtörténet, 1975)
Ortutay Gyula: A szocialista közösség alkotó kultúrája. A. Gy.: Szocialista kultúra – közösségi ember. (Új Írás, 1975. 2.)
Pintér Zoltán: Együtt a történelemmel. Jegyzetek A. Gy. Szocialista kultúra – közösségi ember c. könyvéről. (Jelenkor, 1976. 1.)
Almási Miklós: A kultúra mint politika. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Valóság, 1977. 10.)
Császtvay István: A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Magyar Hírlap, 1977. máj. 29.)
Garai Gábor: A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Kritika, 1977. 7.)
Jovánovics Miklós: Vitairatok a szocializmusról, a szocializmusért. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Népszabadság, 1977. okt. 30.)
Nagy Péter: Szabadság – szocializmus. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Nagyvilág, 1977. 12.)
Nemeskürty István: Türelem, felelősség, vita. A. Gy. új könyvéről. (Élet és Irodalom, 1977. 49.)
Tóth Dezső: A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Társadalmi Szemle, 1977. 7-8.)
Várkonyi Tibor: Rigolyák nélkül. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Magyar Nemzet, 1977. máj. 29.)
Zsadányi Oszkár: Vallásos és nem vallásos emberek együttműködése. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Új Élet, 1977. jún. 15.)
Boldizsár Iván: A. Gy. a szabadságról és a szocializmusról. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Kortárs, 1978. 2.)
Csák Gyula: Amiért érdemes élni. A. Gy.: A szabadság jelene, jövője, a szocializmus. (Új Írás, 1978. 7.)
Almási Miklós: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Kritika, 1979. 7.)
Ancsel Éva: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Társadalmi Szemle, 1979. 7-8.)
Bertha Bulcsu: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Népszabadság, 1979. jún. 9.)
Bessenyei György: A kor, amelyben élünk. A. Gy. új könyvéről. (Népszava, 1979. jún. 17.)
Kovács Sándor Iván: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. Gondolatok A. Gy. könyvéről. (Világosság, 1979. 10.)
Kovács Sándor Iván: Poetry and Politics. A Book by György Aczél. (The New Hungarian Quarterly, 1979)
Lukácsy András: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Magyar Hírlap, 1979. jún. 3.)
Varjas Endre: A jelen árnyalatai. A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Élet és Irodalom, 1979. 24.)
Várkonyi Tibor: A kor, amelyben élünk. A. Gy. könyvéről. (Magyar Nemzet, 1979. jún. 17.)
Vörös László: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Tiszatáj, 1979. 10.)
Zoltai Dénes: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Nagyvilág, 1979. 12.)
Balázs Mihály: Folytatás és megújulás. Gondolatok A. Gy. könyve kapcsán. (Köznevelés, 1980. 25.)
Bata Imre: Politika, művészet, alkotás. A. Gy. két könyvéről: A kor, amelyben élünk. – A szabadság rendjéért. (Új Írás, 1980. 1.)
Fenyő István: Egy politikai gondolkodás természetrajza. A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Irodalomtörténet, 1980. 1.)
Jovánovics Miklós: A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Társadalmi Szemle, 1980. 7.)
Kéry László: A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Kritika, 1980. 7.)
Kornidesz Mihály: A. Gy.: A kor, amelyben élünk. (Béke és Szocializmus, 1980. 4.)
Zay László: Vita és tisztesség. A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Könyvvilág, 1980. 5.)
Hahn István: Folytatás és megújulás. Reflexiók A. Gy. tanulmánykötetéhez. (Világosság, 1981. 5.)
Szerdahelyi István: A tisztesség „t”-je. A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Nagyvilág, 1981. 1.)
Bányai Gábor: Egy évtizednyi művelődéspolitika. A. Gy.: Folytatás és megújulás. (Irodalomtörténet, 1982. 3.)
Bata Imre: A. Gy. válaszol. Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. (Kritika, 1983. 5.)
Bényei József: Jelenről a jelennek. A. Gy. válaszai Francis Cohennek. (Alföld, 1983. 3.)
Szűk László: Érveink erejével. A. Gy. és Francis Cohen eszmecseréjéről. (Napjaink, 1983. 4.)
Tráser László: Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. A. Gy. válaszai Francis Cohen kérdéseire. (Társadalomkutatás, 1983. 1.)
Almási Miklós: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Kritika, 1985. 5.)
Agárdi Péter: A 80-as évtized alternatívája. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Mozgó Világ, 1985. 10.)
Bényei Miklós: Szocializmus, nemzet, kultúra. A. Gy. beszédei és írásai. (Alföld, 1985. 11.)
Csongrády Béla: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Nógrádi Szemle, 1985. 3.)
E. Fehér Pál: Szocializmus és kultúra. A. Gy. könyvéről. (Pártélet, 1985. 10.)
Fodor Gábor: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Politika – tudomány, 1985. 1.)
Kerékgyártó István: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Jászkunság, 1985. 2.)
Lukács József: Kihívás és sürgetés. Gondolatok A. Gy. könyvének olvasása közben. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Világosság, 1985. 12.)
Papp Zoltán: Nyitottan és elkötelezetten. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Csongrád megyei Hírlap, 1985. ápr. 6.)
Rónay László: Mérték a cselekvő ember. Szocializmus, nemzet, kultúra. A. Gy. kötete. (Népszava, 1985. ápr. 16.)
Száraz György: Hit és realizmus. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Népszabadság, 1985. máj. 18.)
Szerdahelyi István: A marxizmus hegemóniája. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Nagyvilág, 1985. 7.)
Zoltai Dénes: A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Társadalmi Szemle, 1985. 6.)
Balogh Ernő: A politikus humanizmusa. A. Gy.: Szocializmus, nemzet, kultúra. (Valóság, 1986. 4.)
Almási Miklós: Radikális párbeszéd – múlttal, jövőről. A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Élet és Irodalom, 1987. 10.)
Bodor Pál: Bevallani a jelent. A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Magyar Nemzet, 1987. ápr. 25.)
Fodor Gábor: Portrék retus nélkül. A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Magyar Hírlap, 1987. jan. 28.)
Hegyi Béla: A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Kritika, 1987. 3.)
Kerékgyártó István: A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Jászkunság, 1987. 3.)
Kolozsvári Granpierre Emil: Jövőt mutató elődök. Két kultúrpolitikla. A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Könyvvilág, 1987. 3.)
Lendvai L. Ferenc: „A jelent be kell vallani.” A. Gy.: Jövőt mutató elődök. (Mozgó Világ, 1987. 5.)
Szabó Magda: Jövőt mutató elődök. A. Gy. új könyvéről. (Kortárs, 1987. 7.)
Almási Miklós: Az örökség dilemmái. A. Gy.: Elvtársunk, Lukács György. (Irodalomtörténet, 1989. 3.).

Irod.: tanulmányok, feldolgozások, elemzések, interjúk: Bonis. Jacques de: Face to Face with a Hungarian Leader: György Aczél. (The New Hungarian Quarterly, 1975)
Rényi Péter: Egy elmaradt vita helyett. Jacques de Bonis [France Nouvelle] kérdez, A. Gy. válaszol. (Könyvtáros, 1976. 8.)
Schulmeister, Otto: A Conversation with György Aczél on the Post-Helsinki Period. (The New Hungarian Quarterly, 1977)
Lendvai Paul: György Aczél Answers Questions on Hungarian Society. (The New Hungarian Quarterly, 1981)
Santini, Alceste: Ungheria quarant’anni dopo. Alceste Santini con interviste a György Aczél, László Lékai, Imre Miklós. (Roma, 1985)
A demokrácia nehéz iskola. Alceste Santini interjúja Aczél Györgggyel. (Valóság, 1985. 3.)
Szellemi
megújulás. Magyarország és a nagyvilág. A Társadalomtudományi Közlemények tematikus száma Aczél György tiszteletére, publikációinak jegyzékével. (Bp., 1987)
Agárdi Péter: Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájának történetéhez. (Eszmélet, 1993)
Szerdahelyi István: Aczél György és az ellenzékiek. (Ezredvég, 1995. 4.)
Erényi Tibor: Aczél György „egyről-másról”. (Múltunk, 1996. 2. )
Révész Sándor: Illyés és Aczél 1–2. (Mozgó Világ, 1996. 3–4.)
Révész Sándor: Aczél György kezdetben. (Mozgó Világ, 1996. 7.)
Révész Sándor: Aczél György vidéken. (Mozgó Világ, 1996. 8.)
Révész Sándor: Aczél György a börtönben. (Mozgó Világ, 1996. 9.)
Révész Sándor: Aczél György, a forradalom után. (Mozgó Világ, 1996. 10.)
Révész Sándor: Aczél György, az „idomár”. (Mozgó Világ, 1996. 11.)
Révész Sándor: Aczél György és a fasírt. (Mozgó Világ, 1996. 12.)
Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ. (Mozgó Világ, 1997. 1.)
Révész Sándor: Aczél és korunk. Monográfia. (1–2. kiad. Bp., Sík Kiadó Kft., 1997)
Agárdi Péter–Radnóti Sándor: Posztdiktatúránk narratívái. Riporter Kalmár Melinda. (Nappali Ház, 1997)
Labancz Eszter Szidónia: „Szabadság” a vitatkozásban. Aczél György kultúrpolitikájának néhány kérdése. (Erdélyi Társadalom, 2011. 1-2. és Zempléni Múzsa, 2012. 3.)
Takács Gyula: Aczél György és a Pécs-baranyai kultúra a múlt század 60-70-80-as éveiben. (Pécsi Szemle, 2012)
Reichert Gábor: Családon belül. Adalékok Déry Tibor és Aczél György „barátságához”. (Irodalomtörténet, 2017. 3.).

 

Irod.: lexikonok, bibliográfiák: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975
4. átd. kiad. Bp., 1981)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
A. Gy. publikációinak bibliográfiája. 1947–1987. Összeáll. Gellén Antalné és Markella Károlyné. (Társadalomtudományi Közlemények, 1987. 4.)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-9T69-F?i=142&cc=1787825&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A2C46-N86 (Appel Gyula születési anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRN9-X78?i=140 (Appel Gyula és Weimann Aranka házassági anyakönyve, 1911)

https://neb.hu/asset/phpWVn8Gf.pdf (Aczél György életrajza a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján 2019)

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője