Aczél György
orvos, szemész, repülőorvos
Születési adatok
1923. február 18.
Debrecen
Halálozási adatok
1984. január 8.
Budapest
Család
Sz: Aczél Jenő ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács titkára, Weisz Ilona. Két leánytestvére volt. Elvált. 2. F: Bujdos Magda védőnő. Leánya: Aczél Klára.Iskola
Debrecenben éretts. (1941). 1944-ben a Gestapo internálta, majd Németországba deportálták (1945. jún.-ban tért vissza). A Debreceni Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1946), szemész (1949), repülőorvosi (1970), társadalom-orvosi szakvizsgát tett (1979); az orvostudományok kandidátusa (1964). MLEE-t (1953), filozófiai tanfolyamot (1955) és filozófiai szakosító tanfolyamot is végzett (1960).Életút
A Debreceni Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján Kettesy Aladár gyakornoka (1945–1949), a Magyar Néphadsereg (MN) hivatásos állományának tagja, katonaorvos (1949–1957, 1957-től alezredesi rangfokozatban, tartalékállományban). A Honvédelmi Minisztérium (HM) főelőadója (1949–1952), az MN szemész főorvosa és a Honvéd Légierő vezető orvosa (1952–1955), a Katonai Repülőkórház szemész főorvosa (1955–1957), alezredesi rangfokozatban szerelt le (1957). A bp.-i IX. kerületi Gyáli úti kórház Szemészeti Osztályának vezetője és igazgatóhelyettese (1957–1965), az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, csoportfőnöke (1965–1974), egészségügyi miniszterhelyettes (1974–1978), a SOTE Egészségügyi Szervezési Intézet tanszékvezető egy. tanára (1978. júl. 1.–1984. jan. 8.). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a repülés fiziológiai kérdéseivel, élettani optikával foglalkozott, majd érdeklődése a szemészeti műtéttan speciális kérdései, a színlátástan, a mélységlátás, majd kórházszervezési kérdések felé fordult. Jelentős szemhéjplasztikai tevékenysége, új látóélesség- és mélységlátás-vizsgáló műszert is szerkesztett. 1965-től jelentős szerepet játszott a magyarországi kórházi szervezet átalakításában, ill. ezzel összefüggésben az egészségügyi törvény előkészítésében. Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének politikai munkatársa (1960–1965) és a Szakszervezet vezetőségi tagja. A Magyar Szemorvos Társaság választmányi tagja és az Élettani–Optikai Bizottság titkára (1951-től). A Magyar Kórházszövetség elnöke, a Nemzetközi Kórházszövetség Tanácsának alelnöke.Emlékezet
A Szemészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: A színérzésről és gyakorlati jelentőségéről. (Honvédorvos, 1951)A normális trichromasia változatai. (Szemészet, 1951)
A szem a repülésben. (Repülőorvosi segédletek. 2. Bp., 1951)
Magyar phorométer. Galla Emillel. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Új típusú látásélesség-vizsgáló készülék dissimulatio leleplezésére. Galla Emillel. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Repülőorvostan. Többekkel. (Bp., 1956)
A Kettesy-féle öregkori entropium-ellenes műtétről. (Honvédorvos, 1957)
Phorometriás vizsgálattal szerzett tapasztalataink. (Szemészet, 1957)
Zonulolysis enzymatica műtéttel szerzett tapasztalataink. (Szemészet, 1960)
A mélységlátás és a szemizomegyensúly összefüggéseiről. – A neuritis n. optici és a sclerosis multiplex egyes összefüggéseiről. Szák Jánossal. (A Gyáli úti Kórház jubileumi évkönyve. Szerk. is. Szák Jánossal, Vánkos Józseffel. Bp., 1960)
Új módszer a pseudoisochromaticus táblák szűrőképességének meghatározására és a vizsgálatok értékelésére. (Szemészet, 1961)
Adatok a színérzésvizsgálat problémájához. – Újtípusú mélységlátás-vizsgáló készülék. Galla Emillel. (Honvédorvos, 1962)
A színtévesztés elmélete és gyakorlata. Kand. értek. (Bp., 1963)
Az egészségügyi intézmények időszerű munkaszervezési feladatai. Gerő Andornéval, Soós Lajossal. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1964)
A kórházhálózat távlati fejlesztésének alapvető szakmai kérdései. (Magyar Építőipar, 1966 és Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1966)
A távlati egészségügyi szakemberszükséglet tervezésének néhány problémája. (Népegészségügy, 1967)
Az egészségügy harmadik ötéves tervének feladatai és az új gazdasági mechanizmus megvalósítása. Császár Ferenccel, Cserba Lászlóval. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1967)
A gyógyító-megelőző ellátás 25 éves fejlődése. – Kórház-rendelőintézeti egység egyes szervezési kérdései. (Népegészségügy, 1970)
A betegellátás korszerűsítésének szervezési feladataiból. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972)
Emberség, munka, nevelés. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
A progresszív betegellátás helyzete és továbbfejlesztésének feladatai Magyarországon. Többekkel. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1980)
Társadalomorvostan és egészségügyi szervezés. 1–2. Egy. jegyz. Károlyi Györggyel. (Bp., 1983
új kiad. 1–3. 1986
1989)
A kórház-rendelőintézeti egység terén elért eredmények. Mányi Gézával, Najzer Alajossal. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1984).
Irodalom
Irod.: A. Gy. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1983)Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. jan. 10.)
Szécsény Andor: A. Gy. (Orvosi Hetilap, 1984)
A. Gy. (Népegészségügy, 1984)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987). *Lexikonok téves születési adata: júl. 31.! Önéletrajza szerint 1923. febr. 18-án született!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (653), orvos (573), író (437), történész (353), jogász (318), irodalomtörténész (279), újságíró (261), szerkesztő (260), műfordító (221), pedagógus (202), költő (181), közgazdász (177), nyelvész (162), gépészmérnök (161), biológus (139), festőművész (120), vegyészmérnök (115), kémikus (111), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (97), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (88), fizikus (86)