Aczél Henrik Emil
Aczél Henrik Emil

2024. október 15. Kedd

Aczél Henrik Emil

festőművész, iparművész

Névváltozatok

Aczél György Henrik Emil; 1890-ig Austerlitz Henrik

Születési adatok

1876. június 18.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1946. január 11.

Budapest


Család

Nagyszülei, apai: Austerlitz Kálmán, Benes Regina.

Szülei: Aczél Jakab (= Austerlitz Jakab, †1899. ápr. 19. Nagyvárad) amatőr festő és Nagyvárad város törvényhatósági bizottsági tagja, Steiner Róza.

Felesége:

1. Kainer Ilona. Elvált.

2. Károly Jolán (1877. jan. 18. Bp.–1944. márc. 22. Bp.), minisztériumi tisztviselő, Károly János és Darai Amália (= Daray Aurélia) leánya.

Gyermeke, fia: Aczél György (= Aczel, George Henry, 1907. ápr. 17. Szabadka–1997. London) festőművész, restaurátor.

Iskola

A budapesti Iparművészeti Iskolában Morelli Gusztáv, Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke (1889–1893), hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, majd Münchenben festészetet tanult.

Életút

A budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársa (1896–1899); közben nagy sikerrel szerepelt a Műcsarnokban rendezett nemzetközi tárlaton (1897–1898). 1896-tól kiállító művész. Szabadkán élt (1904–1913); a helyi Felső Nőipari és Iparművészeti Szakiskola alapító igazgatója és r. tanára (1910–1913).

Első rajzleckéit Nagyváradon Szamossy Elektől vette (Szamossy vándorfestőként Munkácsy Mihály első tanítómestere is volt). Szabadkán először 1903-ban járt, megfestette a helyi izraelita hitközségi elnök, Freudenberg Márk portréját. Miután a képe sikeres lett, sorra elvállalta jeles közéleti személyek arcképének megörökítését (pl. Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wahrmann Mór stb.). Ő készítette el Szabadka városa díszokleveleit, képkereteket faragott, színházi függönyt festett. Szabadkán ipari és iparművészeti múzeum megalapítását kezdeményezte (eredménytelenül, 1907-ben), majd Liuba Kornéllal képző- és iparművészeti tanfolyamot indított (1909-től). A szabadkai Szabad Lyceum tagjaként több előadást tartott a művészet iparra való kiterjesztésének szükségességéről. Festményeket restaurált (pl.: Jakobey Károly: Mária-oltárkép, 1911), karikatúrákat rajzolt, amelyek a szabadkai Színházi Ujságban jelentek meg (1911–1912). Az I. világháború idején Budapestre költözött, ahol elsősorban iparművészettel – bőr- és szövőmunkákkal – foglalkozott, portrékat és szimbolista tájképeket festett, festőiskolát alapított.

Elegánsan berendezett műterme az Aradi utcában (Budapest, Terézváros, VI. kerület) volt. Finom színvilágú képei (portréi és tájképei) a szimbolizmus és a szecesszió jegyeit viselik. A Szabadkai Városi Múzeum állandó kiállításán (1984–1987) három képe is szerepelt.

Emlékezet

Ady Endre életében két Aczél Henriket is ismert. A költő Nagyváradon újságíróskodott, amikor 1902-ben lapja, a Nagyváradi Napló törvényszéki riportra küldte ki az ún. szentannai zendülők ügyének tárgyalására. A zendüléssel vádolt három parasztasszony figurája megragadta Adyt, az egyik tárgyalási szünetben elkérte az akkor épp törvényszéki rajzolónak felkért Aczél Henrik vázlatkönyvét és papírra vetette a három vádlottat. A rajzot aláírásával is szignálta. Aczél Henrik pedig a vázlatkönyv szemben levő oldalára ezt írta: „A túloldali rajzot Bandi rajzolta, amíg tízóraiztunk. Aczél”. Ady később írt néhány cikket a nagyváradi lapokban a tehetséges fiatal portréfestő Aczél Henrikről; az Ady-rajz végül Ady édesanyjának hagyatékából került elő, jelenleg a nagyváradi Ady Múzeum őrzi. Ady Endre 1911-ben Olaszországban járt, három hetet töltött Lédával Rómában, a Via Venetó-i Hotel Imperiale-ban. Elek Artur, a házaspár barátja szerzett nekik lakást. A Hotel Imperiale-nak magyar tulajdonosa volt: Aczél Henrik (aki természetesen nem azonos a festővel).

Aczél Henrik épp a viszonylag gyakori névazonosság miatt az Aczél Henrik Emil névváltozatot használta – valójában Aczél György Henrik Emilnek hívták…

Elismertség

A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület (DMKE) Ipari Osztályának titkára (1907).

Elismerés

A Millenniumi Kiállítás Díja (1896), az Országos Háziipari Kiállítás Ezüstérme (Temesvár, 1907) és Aranyérme (Miskolc, 1911).

Szerkesztés

Tárcái a Nagyváradi Naplóban (1903); cikkei és publicisztikái elsősorben a Pesti Hírlapban  jelentek meg (1902–1904). A Bácsország c. hetilap címlapjának rajzolója (1904).

Kiállítások

F. kiállításai: csoportos: Millenniumi Kiállítás (Budapest, 1896)
Nemzetközi tárlat. Műcsarnok. (Budapest, 1897–1898)
A Nemzeti Szalon kiállítása. (Szabadka, Kaszinó, 1904)
Zombor (1907)
Temesvár (1908)
Ipar-kiállítás (Szabadka, 1908)
Miskolc (1911)
A Nemzeti Szalon kiállítása. (Szabadka, Pest Szálló, 1912)
Vajdasági magyar képzőművészek kiállítása. Magyar ünnepi játékok. (Palics, Milekics-villa, 1952)
Magyar képzőművészek alkotásai a Vajdságban. 1830–1930. (Szabadkai Városi Múzeum, 1973)
Festészet a Vajdaságban. 1900–1944. (Újvidék, Modern Képzőművészek Galériája, 1991)
Nagybánya és a vajdaságiak. A művésztelep száz éve. (Szabadkai képzőművészeti találkozó, 1996).

Főbb művei

F. m.: tájképei, figurális munkái: Őszi ködös reggel (1899)
Napnyugta (1900)
Vihar után (1901)
Magyarigeni nyíres (1904)
A tündérek tánca (1904)
A két fiú (1905)
Naplemente a Zagyván (1905)
A régi szabadkai városháza és környéke (1908)
A régi Szabadka látképe (1912)
Pravoszláv templom Szabadka központjában (1912)

portréi: Freudenberg Márk izraelita hitközségi elnök (1903)
Baross Gábor, Tisza Kálmán, Lánczy Leó, Czorda Bódog (1904–1906).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Austerlitz Jakab nagyváradi illetőségű budapesti lakos saját, valamint Kálmán, Henrik és Mayer nevű kiskorú fiai családnevének „Aczél”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1890. ápr. 17.)
Elhunyt Aczél Jakab, Nagyvárad város volt törvényhatósági bizottsági tagja. (Pesti Hírlap, 1899. ápr. 20.)
Ady Endre: Egy nagyváradi piktor. (Nagyváradi Napló, 1902. jan. 15.)
Palágyi Lajosnak, a magyar irodalom kitűnő, régi munkásának egyetlen leányát, Palágyi Lívia Editet nőül vette Acél [!] György fiatal művész, Acél [!] Henriknek, a jeles festőművésznek a fia. (Magyar Hírlap, 1928. júl. 10.)
Ady Endre rajza. [Aczél Henrik vázlatkönyvében.] (Igaz Szó, 1957. 11.)
Halász Péter: Magyarok a nagyvilágban. Képek titkainak tudója. [Aczél György restaurátorról.] (Szabadság, 1971. máj. 19.).

Irod.: feldolgozások: Beke László–Bernáth Mária: A posztimpresszionizmus kismesterei. (Magyar művészet. 1890–1919. Bp., 1981)
Arsic, Milos: Slikarstvo u Vojvodini. 1900–1944. (Novi Sad, 1991)
Magyar László: Aczél Henrik Szabadkán. (Életjel Miniatűrök. Szabadka, 1992)
Gajdos Tibor: Szabadka képzőművészete. Történeti áttekintés a kezdetektől 1973-ig. (Szabadka, 1995)
B. Z.: Aczél Henrik. (Hét Nap, 2005. nov. 23.). 

 

Irod.: lexikonok: Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. I. Abádi–Günther. (Bp., 1915)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar feltámadás lexikona. (Bp., 1930)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. (Újvidék, 2002)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Balázs-Arth Valéria: Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon. (Bp., 2007)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBY7-TJY?i=141 (Aczél Jakab halotti anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYDQ-M9T?i=95&cc=1452460 (Aczél György és Palágyi Lívia Edit házassági anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWPJ-1K?i=65 (Aczél Henrik és Károly Jolán házassági anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1NF-VP?i=135&cc=1452460 (Aczél Emilné [!] Károly Jolán halotti anyakönyve, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D17W-65X?i=6&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6Z4K-DKY5 (Aczél Henrik halotti anyakönyve, 1946)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVZD-B8VH (Henry George Aczel halotti anyakönyve, 1997)

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1946. ápr. 5.! Halotti anyakönyve szerint 1946. jan. 11-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője