Aczél István
Aczél István

2024. június 22. Szombat

Aczél István

közgazdász, jogász

Születési adatok

1912. február 20.

Budapest

Halálozási adatok

1962. május 5.

Budapest

Temetési adatok

1962. május 12.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Szülei: Aczél Béla (= 1902-ig Ausländer Béla, 1878–1922) bankbizományos, Berger Borbála.

Testvére: Aczél Péter (1918. máj. 17. Bp.) magántisztviselő.

Felesége: 1937. szept. 7.– dr. Lőrinczi Katalin (1913. jan. 9. Marosvásárhely, Maros-Torda vm.) középiskolai tanár, Lőrinczi Mihály és Schiffer Sarolta leánya.

Iskola

A budapesti V. kerületi Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban éretts. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1933).

Életút

Budapesten biztosítási tisztviselő (1935–1945), a Népjóléti Minisztérium miniszteri titkára (1945. jún. 13.–1945. dec. 6.), miniszteri osztálytanácsosa (1945. dec. 6.–1948. jún. 30.), miniszteri tanácsosa (1948. júl. 1.–1949), társadalombiztosítási főosztályvezetője (1949–1950), az Egészségügyi Minisztérium társadalombiztosítási főosztályvezetője (1950. dec. 16.–1957).

Az MTA Kibernetikai Kutatócsoport alkalmazási osztályának vezetője (1957–1960), az átszervezés után az MTA Számítástechnikai Központ első igazgatója (1960–1962). Angliában járt hosszabb tanulmányúton (1957).

Matematikai módszerek népgazdasági alkalmazásának kérdéseivel foglalkozott. Az elektronikus számítógépek magyarországi bevezetésének egyik úttörője.

Emlékezet

Aczél István Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. Gyászszertartásán Vincze István, az MTA Matematikai Kutatóintézete igazgatóhelyettese és Frey Tamás, az MTA Számítástechnikai Központja megbízott igazgatója búcsúztatta. Aczél István sírját felszámolták!

Elismertség

A Magyar Közgazdasági Társasaság Népgazdaság Tervezése szakosztálya alapító tagja (1957–1962).

Főbb művei

F. m.: Az Egészségügyi Minisztérium 1953. évi terve. (Népegészségügy, 1953. 2.)
A marxi újratermelési sémák és az input-output rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1958. 12.)
A gépgyári termelés előkészítésének automatizálása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1959)
A programozási munka korszerűsítésére irányuló törekvések a papíriparban. (Bp., 1959)
Üzemszervezés – kibernetika. (Ipargazdaság, 1959. 3.)
Korszerű számolási, adatfeldolgozási technika és matematikai módszerek gazdasági alkalmazása a Szovjetunióban. Morva Tamással. (Közgazdasági Szemle, 1959. 10.)
Egy iparág optimális tervének megállapítása korszerű módszerekkel. A. I. előadása a GTE II. Üzemszervezési Kongresszusán. (Ipargazdaság, 1960. 1.)
Optimális szállítási terv megállapítása a lineáris programozás módszerével. Krekó Béla. (Közgazdasági Szemle, 1960. 3.)
Elektronikus számológépek és matematikai módszerek a vaskohászat tervezésében és ügyvitelében. (Kohászati Lapok, 1960. 7.)
Egy iparág optimális termelési tervének megállapítása korszerű módszerekkel. (Matematikai és kibernetikai módszerek. A II. Üzemszervezési Konferencia előadásai. Bp., 1960)
Az elektronikus számítógépek hazai alkalmazásáról. (Magyar Tudomány, 1961. 6.)
A gazdasági tervezés korszerű módszerei. Operációkutatás. Szerk. Gáspár Ferenc. A bevezetést írta A. I. (Témadokumentációs kiadványok 21. Az Országos Műszaki Könyvtár kiadványa. Bp., 1962).

Irodalom

Irod.: források: Ausländer Béla szegedi illetőségű ugyanottani lakos családnevének „Aczél”-ra történt változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Magyarország [napilap], 1902. ápr. 12.)
Dr. Aczél István és dr. Lőrinczi Katalin e hó 7-én házasságot kötöttek. (Az Est, 1937. szept. 8.)
Dr. Aczél István miniszteri titkári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1945. jún. 13.)
Dr. Aczél István miniszteri osztálytanácsosi kinevezése. (Magyar Közlöny, 1945. dec. 6.)
Dr. Aczél István miniszteri tanácsosi kinevezése, 1948. jún. 30. (Magyar Közlöny, 1948. júl. 17.)
Aczél István: Magyar kibernetikus angliai tapasztatalai. (Gazdasági Figyelő, 1957. nov. 21.)
V. G.: Népgazdasági tervezés elektronikus számítógépen. [Beszélgetés dr. Aczél Istvánnal, az MTA Kibernetikai Kutatócsoport osztályvezetőjével.] (Népszava, 1960. febr. 7.)
Meghalt dr. Aczél István. (Magyar Nemzet–Népszava, 1962. máj. 8.)
Elbúcsúztatták dr. Aczél Istvánt. (Népszabadság–Népszava, 1962. máj. 13.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-DG6?i=31 (Aczél István születési anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWK3-2FD (Dr. Aczél István és dr. Lőrinczi Katalin házassági anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6MH3-1R4?i=12&cc=1452460 (Aczél Péter János és Halász Zsuzsanna házassági anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L94V-WBDW?i=513&wc=92QZ-YW5%3A40678301%2C65374601%2C41117901&cc=1452460 (Dr. Aczél István halotti anyakönyve, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302645 (Dr. Aczél István gyászjelentése, 1962)

 

https://itf.njszt.hu/szemely/aczel-istvan (Aczél István életrajza a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fórumán, 2016)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője