Ádám András
Ádám András

2024. szeptember 16. Hétfő

Ádám András

teniszező, kosárlabdázó, jégkorongozó

Névváltozatok

1945-ig Stolpa András; Stolpa III. András; Ádám-Stolpa András

Születési adatok

1921. szeptember 15.

Budapest

Halálozási adatok

2010. november 8.

Düsseldorf, Németország


Család

Dédapja: Biber Ignác (†1924. márc. 19. Érsekcsanád. Temetés: 1924. márc. 21. Érsekcsanádi Református Temető, családi sírbolt), tanító, a szeremlei református egyház rektora, a nagykőrösi református főgimnáziumban Arany János, Szász Károly tanítványa.

Nagyszülei: Stolpa József, Leicht Katalin; Torzsay-Biber Gyula (†1939. jan. 18. Bp. Temetés: 1939. jan. 20. Farkasrét) jogász, a Magyar Közigazgatási Bíróság tanácselnöke, Ádám Ilona (†1941. júl. 19. Bp. Temetés: 1941. júl. 21. Farkasrét).

Szülei: Stolpa József (1887. nov. 17. Karád, Somogy vm.–1958. dec. 15. Bp. Temetés: 1958. dec. 18. Farkasrét) politikus, jogász, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, Torzsay-Biber Sára (†1982. febr. Bp. Temetés: 1982. márc. 9. Farkasrét).

Testvérei: Stolpa I. József és Stolpa II. Gyula teniszezők, kosárlabdázók és Stolpa Judit.

Felesége: 1. Szemerjay-Petrán Magdolna, Szemerjay-Petrán Tibor (†1965. júl. 27. Bp.) jogász, közjegyző leánya. 2. Ádámné Pető Julianna röplabdázó.

Fia: Stolpa András.

1945-ben változtatta meg a családnevét Ádám Andrásra, anyai nagyanyja nevét vette fel.

Iskola

A budapesti I. kerületi Verbőczy István Reálgimnáziumban éretts. (1940), az Országos Magyar Színművészeti Akadémián végzett (1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott (1943–1945).

Düsseldorfban telepedett le, tenisziskoláját vezette (1981-től).

Életút

A Budapesti Lawn-Tennis és Korcsolyázó Egylet (BLKE, 1935–1940), a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE, 1940–1943), az FTC jégkorongozója (1943–1946); a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE, 1940–1946), a BLKE (1935–1940), a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC, 1947–1949), a Budapesti Dózsa (1950–1956), ill. az Újpesti Dózsa teniszezője (1957–1962); a BEAC labdarúgója és kosárlabdázója (1940–1944).

Teniszben háromszoros főiskolai világbajnok (1949: egyes, páros, vegyes páros), ötszörös magyar nemzetközi bajnok (1944: páros; 1949, 1950: páros; 1953: egyes, páros). Hétszeres magyar bajnok (1944: páros; 1948: egyes, páros; 1951: páros; 1953: páros, vegyes páros; 1961: páros), négyszeres Tízek-bajnok (1951, 1954, 1956: páros; 1955: egyes), fedettpályás bajnok (1949: páros), 14-szeres csapatbajnok (1944, 1946, 1947, 1950–1959, 1961). Magyar válogatott, a Davis-kupa csapat tagja (1948–1960).

Kosárlabdában (1942) és jégkorongban is magyar bajnok (1958 és 1960).

Irodalom

Irod.: Nedeczky Árpád: Három testvér regényes sportélete egy csokorba kötve. Stolpa I., II. és III. sportpályafutása. (Képes Sport, 1943. 4.)
Színház és film. Beszélgetés Stolpa Andrással, a teniszbajnokból lett új színésszel. (Magyarország, 1944. máj. 22.)
Vad Dezső: Univerzális tehetség és a nők bálványa. A nyolcvanéves exkapitány a vasúti váltóőr világhírű fiára emlékezik. [Pető Béla Asbóth Józsefről és Á. A.-ról.] (Nemzeti Sport, 1993. okt. 26.)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Halálhír. (Nemzeti Sport, 2010. nov. 10.).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/553951 (Torzsay-Biber Gyula gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/553952 (Torzsay-Biber Gyuláné Ádám Ilona gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578846 (Stolpa József gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/545716 (Stolpa Józsefné gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6XKS-WK2?i=189&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A83JY-Z3ZM (Stolpa József halotti anyakönyve)

http://www.huntennis.hu/?article_hid=7597 (Ádám András gyászjelentése)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője