Család

Régi nagykőrösi református családból származott.

Nagyszülei: Ádám Mihály, Molnár Julianna; nemes Bikfalvy Sámuel, Molnár Julianna.

Szülei: Ádám Mihály (1801. febr. 26. Nagykőrös–1866. márc. 28. Vezseny [Tiszavezseny], Jász-Nagykun-Szolnok vm.) református lelkész, Bikfalvy Sára (= Bikkfalvy Sarolta, 1812–1880. jan. 14. Nagykőrös. Temetés: 1880. jan. 15. Nagykőrös).

Testvérei: Ádám József (1835. márc. 19. Vezseny, Jász-Kun kerület–1912. máj. 6. Szeremle, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), a szeremlei gyülekezet lelkipásztora, Ádám László (1837. máj. 7. Tiszavárkony, Jász-Nagykun kerület–1920. okt. 27. Nagykőrös. Temetés: 1920. okt. 29. Nagykőrös) mérnök, Nagykőrös város polgármestere (1880–1888), Ádám Kálmán (1841. okt. 13. Vezseny–1917. nov. 21. Vezseny. Temetés: 1917. nov. 24. Vezseny) a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője, esperes, Ádám András (1843. nov. 30. Vezseny–1913. nov. 26. Bp. Temetés: 1913. nov. 28. Farkasrét) kúriai tanácselnök, a dunamelléki református egyházkerület tanácsbírája, Ádám György kir. táblabíró (1853. júl. 21. Vezseny–1924. okt. 2. Tápiószele. Temetés: 1924. okt. 4. Tápiószele), ill. Ádám Julianna (1839–1924. nov. 12. Nagykőrös); Gonda László (1831. jan. 17. Olaszliszka, Zemplén vm.–1872. márc. 5. Pest. Temetés: 1872. márc. 7. Kerepesi út) református lelkész, a békési református gimnázium r. tanára és igazgatója, Békés város országgyűlési képviselője (Országos 48-as Párt, 1869–1872) felesége.

Felesége: Ács Krisztina (1844. ápr. 3. Nagykőrös–1879. márc. 9. Nagykőrös. Temetés: 1879. márc. 11. Nagykőrös); Ács Sámuel és Szabó Krisztina leánya.

Gyermeke, leánya: Horváth Józsefné Ádám Krisztina (1878. aug. 3. Nagykőrös–1944. Hol?).

Ádám Krisztina férje: Horváth József (1875. júl. 10. Kadarkút, Somogy vm.–1945. Hol?) középiskolai r. tanár; Horváth József (1848. okt. 15. Kutas, Somogy vm.–1913. nov. 30. Nagykőrös. Temetés: 1913. okt. 1. Nagykőrös) tanítóképző-intézeti r. tanár és Bokor Julianna (1853. szept. 1. Rinyaújlak, Somogy vm.–1930. máj. 7. Nagykőrös) fia.

Bokor Julianna testvére: Bokor József (1843. jún. 19. Kadarkút–1917. jún. 11. Bp.) író, filozófus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia r. tanára, a Pallas Nagy Lexikona szerkesztője.

Gyermekük: Horváth Gerzson (1904. szept. 26. Nagykőrös–1924. dec. 10. Nagykőrös) joghallgató és (1906. aug. 8. Nagykőrös–1967. máj. 23. Sydney, Ausztrália).

Iskola

Elemi iskoláit Vezsenyben végezte, a nagykőrösi református gimnáziumban tanult tovább; közben a forradalom és szabadságharc alatt nemzetőrként szolgált (1848–1849), Debrecenben jogot és teológiát hallgatott (1850–1853), református lelkészi vizsgát tett (I.: 1855. máj. 1.; II.: 1862), Bécsben a tanárképző-intézeti tanfolyamon (1857), Tübingenben és Zürichben teológiai akadémián tanult (1858–1859), Pesten magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1871).

Életút

Szepesfelkán nevelő (1855), a köröstarcsai gyülekezet segédlelkésze (Szabó Mihály lelkész mellett, 1855. máj. 1.–1856. jan. 1.), a nagykőrösi református főgimnáziumban a hittan és a latin nyelv r. tanára (1856. jan. 2.–1874), a gimnázium igazgatója (1867–1868, 1874–1876, 1877–1901) és az iskolai értesítők szerkesztője (1874–1901); nyugdíjazták (1902. jan. 1-jétől). Kir. tanácsos (1900-től). A Dunamelléki Református Egyházkerület tanítóképezdei igazgatótanácsa és tanítóképesítő bizottsága tagja (1875–1902) és az egyházkerület tanácsbírója (1897–1902).

Nevéhez fűződik a nagykőrösi református főgimnázium líceummá alakítása (hat gimnáziumi és három bölcsészeti osztállyal, 1860-tól). Nagykőrösön tanártása volt – többek között – Arany Jánosnak.

Nagykőrös helytörténetével és református közössége múltjával foglalkozott, feldolgozta a református gimnázium történetét. A Nagykőrösi Athenás (1896) c. első magyarországi regionális életrajzi lexikon szerzője és szerkesztője. A Bod Péter (Magyar Athenas) művének szerkesztési elvei alapján készült kötet több mint 300 oldalon 143, kizárólag nagykőrösi író és művész („szellemi harczos”) munkásságát mutatja be bibliográfiai pontossággal. Élete végéig gyűjtötte a nagykőrösi alkotókra vonatkozó adatokat, hagyatékában néhány eredeti Arany János levelet is őrzött.

Emlékezet

Ádám Gerzson Izsákon született, apja Ádám Mihály Izsákon, majd Tiszavárkonyban, utóbb Tiszavezsenyben lelkészkedett; 1828-ban vette feleségül Bikkfalvy Sámuel és Molnár Julianna leányát, Sárát. (Érdekesség, hogy a családtörténeti adatok szerint, legidősebb Ádám Mihály feleségét is Molnár Juliannának hívták…) Ádám Gerzson tizenhat évesen, 1848-ban önként csatlakozott a nagykőrösi nemzetőrséghez, részt vett annak első nagy diadalában Karl Roth és Nicolaus Phillippovich cs. és kir. vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestek elfogásában, Ozoránál (1848. okt. 7.). Utóbb a nagykőrösi gyalogos század tagjaként Üllő alá, Aulich Lajos táborához volt kirendelve.

A szabadságharc bukása után szülei, Ádám Mihály és Bikkfalvy Sára látták vendégül Arany Jánost és családját. Nagykőrös református egyháztanácsa 1851. okt. 8-án nyolc évfolyamos gimnáziumában katedrát ajánlott Arany Jánosnak. A költő 1851. okt. végén indult el Nagyszalontáról Nagykőrösre. Aranyékat ernyős szekér vitte új otthonukba, az út három napig tartott. Az első nap Békésben szálltak meg Hajnal Ábel esperesnél, a második nap pedig Ádám Mihály vezsenyi lelkész vendégei voltak (harmadik nap érkeztek meg Nagykőrösre, ahol Mentovich Ferenc fogadta őket).

Ádám Gerzson a debreceni református teológia elvégzése után, a Szepességre ment, hogy egy cipszer családnál mint nevelő elsajátítsa a német nyelvet (1855), majd egy rövid segédlelkészi szolgálat után a nagykőrösi református gimnáziumhoz került vallástanárnak (Arany ekkor már öt éve itt tanított, valószínűleg ekkor találkoztak először). Első tanári éve után Bécsben megszerezte a tanítóképző-intézeti tanári képesítést, majd Tübingenben és Zürichben képezte tovább magát, az 1850-es évek végén pedig bejárta Svájc nagyobb városait, továbbá Párizst, Brüsszelt és Liège-t. Először Szigethi Warga János (1804–1875) halála után választották meg a nagykőrösi református főgimnázium igazgatójává (ezt a tisztséget kisebb megszakításokkal 1902-ig megőrizte). Felesége, Ács Krisztina, egyetlen gyermekük, Krisztina születése után váratlanul elhunyt, Ádám Gerzson egész életére özvegyen maradt. Leánya neveltetését, komaasszonyára (= leánya keresztanyjára), Hegymegi Kiss Kálmánné Kulifay Vilmára, a tanítóképző-intézet igazgatója feleségére bízta, maga pedig a gimnázium fejlesztésén kívül kizárólag csak helytörténeti kutatásaiba temetkezett.

A millennium tiszteletére készült el a nagykőrösi református főgimnázium történetét bemutató alapvető munkája (1896), a Nagykőrösi Athénás pedig eredetileg a város irodalomtörténetét dolgozta fel – a városhoz kötődő szerzők munkássága és életútja tükrében. Míg történeti munkáit sikeresen befejezte, másik nagy terve, a gimnázium bővítése nem úgy valósult meg, ahogy azt Ádám Gerzson elképzelte. Külföldi tapasztalatai alapján, az akkor bontásban lévő régi temetőből igényelt volna több holdat egy hatalmas parkban kialakított, többemeletes központi iskolaépületet, modern tornatermeket és gazdag könyvtárat is magába foglaló új oktatási intézmény számára. Ádám Gerzson tervei helyett azonban V. Faragó Ambrus törvényhatósági bizottsági tag alapítványával megtámogatott koncepciója vált valóra. V. Faragó Ambrus végrendeletében több mint öt hektár földet és házát adományozta a nagyhírű kőrösi gimnázium új épülete számára…