Ádám György
Ádám György

2021. július 26. Hétfő

Ádám György

közgazdász, gazdaságpolitikus, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

Gordon, Andrew 

Születési adatok

1911. augusztus 7.

Nagykanizsa, Zala vármegye

Halálozási adatok

1974. június 17.

Budapest

Temetési adatok

1974. július 1.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás)


Család

Nagyszülei: Berger Adolf, Färber Johanna.

Szülei: Ádám Róbert (†1932. nov. 24. Nagykanizsa. Temetés: 1932. nov. 25. Nagykanizsai Izraelita Temető) szénkereskedő, Leitner Jolán.

Testvére: Ádám József (1914–).

Felesége: Serey Éva irodalomtörténész, magyar–francia szakos középiskolai tanár.

Iskola

A nagykanizsai gimnáziumban éretts. (1930), a bécsi kereskedelmi főiskolán tanult (1930–1931), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1972).

Életút

Bécsi tanulmányait megszakítva visszatért Budapestre (1931), tisztviselőként dolgozott, kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalom néhány tagjával (Dési Huber Istvánnal, József Attilával, Madzsar Józseffel), négyszer letartóztatták (1931–1934). Bécsbe emigrált (1934–1938). Az Anschluss után Latin-Amerikában (Bolíviában, Chilében és Mexikóban) élt (1939–1946); a chilei Üzenet (1941. márc.–1942. jún.), és a mexikói Szabad Magyarság c. lapok tudósítója, kelet-európai gazdasági helyzetelemzője (1942. júl.–1946. márc.). A szakszervezeti hírügynökség, az Allied Labor News munkatársa is (1941-től).

1946-tól ismét Magyarországon élt. A Gazdasági Főtanács munkatársa, a MAORT ügyeit vizsgáló tárcaközi bizottság titkára (1947. máj.–1947. szept.), az Új Magyarország szerkesztője (1947), a Szabad Nép külpolitikai újságírója (1947–1948), a Magyar Távirati Iroda (MTI) ún. közgazdasági kiadásának szerkesztője (1948–1949). Az MKKE Nemzetközi Ismeretek Tanszéke tud. munkatársa (1954–1957), a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó felelős szerkesztője (1963–1973), az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SZTAKI) tud. főmunkatársa (1973–1974). A Rajk-per vádlottjaként letartóztatták, tízévi börtönre ítélték (1949–1954; rehabilitálták: 1954), az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának elnöke, az Ádám György és társai pere elsőrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1958. júl.; az általános amnesztiával szabadulhatott: 1963. márc.).

Első gazdasági írásai latin-amerikai emigrációjában jelentek meg, ahol elsősorban Magyarország gazdasági helyzetével foglalkozott, a területre ő a dél-keleteurópai régió és a Duna-medence kifejezéseket használta. A II. világháború után több riportsorozatot írt a náci vagyonok Dél-Amerikába mentéséről, ill. Andrew Gordon álnéven a The Economist c. londoni lap gazdasági tudósítójaként is működött (1945–1946).

Hazatérése után számos ideológiai cikket jelentett meg az amerikai kapitalizmus sajátosságairól. Az 1950-es–1960-as években érdeklődése az automatizálás, a számítógépek ipari méretű elterjedése, a tudományos-technikai forradalom, a tudományos kutatás és fejlesztés (K+F), valamint a műszaki haladás szociológiai vonatkozásai felé fordult. Elsők között ismerte fel a K+F gazdasági-társadalmi következményeit, a kelet-európai (szocialista) gazdaságok behozhatatlan elmaradottságát. Jelentős eredményeket ért el az állammonopolista kapitalizmus új jelenségeinek leírása (különös hangsúllyal az amerikai nemzetközi vállalatoknak európai megjelenése, ill. az ezzel kialakult új versenyhelyzet elemzése) terén.

Emlékezet

Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Alsó erdősor utca 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

Ideológiai írásai a Társadalmi Szemlében (1947–1949), közgazdasági tanulmányai elsősorban a Közgazdasági Szemlében (1956–1970), az MTA Tudományszervezési Tájékoztatóban (1963–1970), a Valóságban (1964–1970), a Gazdaságban (1967), az MTA Automatizálási Kutató Intézet Közleményeiben (1968–1972), az Acta Oeconomicában (1972–1974), az Automatizálásban jelentek meg (1974).

Főbb művei

F. m.: Az amerikai politika újabb jelenségei. (Társadalmi Szemle, 1947. 7-8.)
A munkásosztály harca a nemzetközi reakció ellen. (Szakszervezeti szeminátium 10. 1–4. kiad. Bp., 1948)
A nemzetközi helyzet 1948 küszöbén. (Társadalmi Szemle, 1948. 1.)
A német helyzet. – Fordulat Kínában. (Társadalmi Szemle, 1948. 2.)
Az amerikai atomdiplomácia leleplezése. (Társadalmi Szemle, 1948. 12.)
Az imperialista tábor belső ellentmondásai. – Kína győzelmes szabadságharcának világpolitikai jelentősége. (Társadalmi Szemle, 1949. 2.)
Az imperialisták kínai veresége. (Társadalmi Szemle, 1949. 6-7.)
Atomenergia és automatizálás. (Közgazdasági Szemle, 1956. 7-8.)
A második ipari forradalom problémái. (Közgazdasági Szemle, 1956. 10.)
Az automatizálás néhány problémájáról. (Közgazdasági Szemle, 1956. 11-12.)
A tudomány új helyzete és problémái Nyugaton. (Természet és Társadalom, 1956. 8.)
A nyugat-európai atomenergia-program és integráció legújabb fejleményei – a szuezi válság tükrében. (Közgazdasági Szemle, 1957. 2.)
A tudomány és a kutatás szerepe a
második ipari forradalomban. (Közgazdasági Szemle, 1957. 4.)
A „különös” amerikai munkanélküliség. (Közgazdasági Szemle, 1964. 4.)
Az állam és a tudomány
viszonya az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. (MTA Tudományszervezési Tájékoztató, 1964)
Az automatizálás terjedése a főbb tőkésországokban. (Közgazdasági Szemle, 1965. 1.)
Amerikai monopólium lesz-e Nyugaton a
számítógépgyártás? (Közgazdasági Szemle, 1965. 5.)
Automatizálási irányzatok a fejlett tőkésországokban. (Valóság, 1965. 2.)
A tudomány ipari alkalmazásának vetületei a tőkés világgazdaságban. (Valóság, 1965. 10.)
Új technika – új
struktúra. A tudományos-technikai forradalom gazdasági társadalmi vetületei az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
Új technika, struktúraváltozások és foglalkoztatottság a fejlett
tőkésországokban. (Közgazdasági Szemle, 1966. 1.)
A nyugat-európai szakszervezetek és a gazdasági irányításban való részvétel követelése. (Közgazdasági Szemle, 1966. 4.)
A gazdasági növekedés ellentmondásai az Egyesült
Államokban. (Közgazdasági Szemle, 1967. 3.)
A kutatás és műszaki fejlesztés „amerikai
útjánakproblematikus vetületei. (Közgazdasági Szemle, 1967. 10.)
Amerika Európában. (Valóság, 1967. 5.)
Műszaki fejlesztés, oktatás, pályaválasztás. (Kortárs, 1967. 4.)
Új vonások a kelet–nyugati gazdasági kapcsolatokban. (Gazdaság, 1967. 1.)
Vita az új technikáról és Nyugat-Európa jövőjéről. (
Közgazdasági Szemle, 1968. 10.)
Az automatizálás rohamos térhódítása. (MTA Automatizálási Kutató Intézet Közleményei, 1969)
Tudományfejlesztés és szerkezeti változások a mai világgazdaságban. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1969. 12.–1970. 1.)
Amerika Európában.
Vállalatbirodalmak a világgazdaságban. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970)
A tudományos kutatás új fejleményei a vezető tőkés
országokban. Kand. értek. (Bp., 1970)
A világkonszernek apologetikája és kritikája. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970. 5.)
„Európai
kihívás” vagy Európa kiárusítása. (Közgazdasági Szemle, 1970. 6.)
A nyugatnémet tőkeexport-offenzíva. (Közgazdasági Szemle, 1970. 9.)
Vállalatbirodalmak – „kettős
hatalom” a világgazdaságban? (Valóság, 1970. 1.)
The World Corporation
Problematics. Apologetics and Critique. (Trends in World Economy 5. A Világgazdasági Magyar Tudományos Tanács kiadványa. Bp., 1971)
Szökevény iparágak és elvándorló vállalatok a tőkés világgazdaságban. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1971. 9.–1971. 10.)
New Trends in
International Business. Worldwide Sourcing and Dedomiciling. (Acta Oeconomica, 1971. 3-4.)
A nemzetközi vállalatbirodalmak globális optimalizálásának újabb
fejleményei. (Közgazdasági Szemle, 1972. 7-8.)
Some Implications and
Concomitants of Worldwide Sourcing. (Acta Oeconomica, 1972. 2-3.)
A számítógépipar
helyzete 1972 második felében. – Az amerikai és nyugat-európai számítógépipar erőviszonyainak alakulása. – Konjunktúra és struktúra. (MTA SZTAKI Tanulmányok. 1973. 3.)
Kelet–nyugati kapcsolatok a számítógépiparban. (MTA SZTAKI Tanulmányok. 1973. 15.)
A világkonszernek új stratégiája a fejlődő országokban. (Közgazdasági Szemle, 1973. 1.)
Contribution to the Study of Multinational Corporations. (Acta Oeconomica, 1974. 2.)
Some Reasons for Foreign Investment. (Acta Oeconomica, 1974. 3-4.)
Külföldi közvetlen beruházás vagy kivitel. (Gazdaság, 1975. 9.)
Új lehetőségek és alternatívák a harmadik világ számára. (Közgazdasági Szemle, 1975. 2.).

F. m.: írásai a mexikói Szabad Magyarságban: A nagy offenzíva. (1943. 4.)
A tizenkettedik órában. (1944. 1.)
Az új Magyarország és a délkelet-európai konföderációk. (1944. 3.)
A Duna-medence és a német gazdasági érdekszféra. (1944. 11.)
Magyarország helye az új Délkelet-Európában. (1946. 1.)
Az új Magyarország az angolszász sajtó tükrében. (1946. 2.)
Délkelet-Európa újjáépítésének problémái. (1946. 3.)
Új gazdasági egység felé Délkelet-Európában. (1946. 4.)
Egy latin-amerikai Kelet-Európáról. Víctor Manuel Villasenorról. (1946. 5.).

F. m.: szerk.: Az olasz kapitalizmus tendenciái. A Gramsci Intézet 1963. márc. 23–25-i római közgazdasági értekezletének előadásai. Szerk. Á. Gy. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964)
A műszaki fejlődés gazdasági és társadalmi hatása. Összeáll. Á. Gy. Ford. Félix Pál. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)
Történelmi materializmus. A marxizmus-leninizmus esti egyetemek tananyaga. Összeáll. Á. Gy. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1966)
A műszaki haladás problémái. Szerk. Á. Gy. Ford. Ferge Sándorné, Józsa Péter, Szalay Sándor. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967)
Munkaszociológia. Tanulmánygyűjtemény. Összeáll. Á. Gy. Ford. Forintos György, Józsa Péter, Kemény István. A bevezető
tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968)
Üzemszociológia.
Tanulmánygyűjtemény. Összeáll. Á. Gy. Ford. Félix Pál és Forintos György. Józsa Péter. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969)
Műszaki fejlődés és világgazdaság. Összeáll. Ford. Soós Károly Attila, Tarafás Imre, Tényi György. A bevezető tanulmányt Simai Mihály írta. (Bp., 1972)
Latin-Amerika, a viharsarok. Tanulmányok. Összeáll. és vál. Á. Gy. Ford. Balázs Péterné, Sándor Jánosné, Tényi György. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972)
Világkonszernek. Válogatás. A kötetet összeáll. és vál. Á. Gy. Ford. Bolyi Istvánné és Boronkay Tamás. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974)
.

F. m.: ford.: Prager, Theodor: Gazdasági csoda, vagy sem? (Világgazdasági kérdések. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964)
Piac és
vállalati árpolitika. Válogatás Robert Dorfman The Price System c. művéből. Szerk. Hoch Róbert. Ford. Müller Jánossal. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968).

Irodalom

Irod.: műveiről: Hegedűs András: Á. Gy.: Új technika – új struktúra. A tudományos-technikai forradalom gazdasági társadalmi vetületei az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Közgazdasági Szemle, 1967. 4.)
Jáki László: Pedagógia, technika tudomány. Gondolatok Á. Gy. Új technika, új struktúra c. könyvéről. (Köznevelés, 1967. 3.)
Patkós János: Á. Gy.: Új technika – új
struktúra. A tudományos-technikai forradalom gazdasági társadalmi vetületei az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Valóság, 1967. 3.)
P. T.: Á. Gy.: Új technika – új
struktúra. A tudományos-technikai forradalom gazdasági társadalmi vetületei az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Magyar Nemzet, 1967. jan. 8.)
Á. Gy.: Becsky György: Á. Gy.: Amerika Európában. (Közgazdasági
Szemle, 1970. 10.)
Farkas György: Á. Gy.: Amerika Európában. (Valóság, 1970. 12.)
Kéri József: Á. Gy.: Amerika Európában. (Magyar Tudomány, 1970. 12.)
Palánkai Tibor: Vállalatbirodalmak a világgazdaságban. Á. Gy. könyvéről. (Magyar Hírlap, 1970. dec. 17.).

Irod.: Diákok kommunista összeesküvése Nagykanizsán. (Friss Újság, 1932. jún. 9.)
Elhunyt Ádám Róbert szénkereskedő. (Magyarország, 1932. nov. 26.)
Markovits Györgyi: „Sorsforduló.” A mexikói Szabad Magyarság története. (Magyar Nemzet, 1973. aug. 25.)
Markovits Györgyi: Üzenet Chiléből Chilébe. (Magyar Nemzet, 1973. okt. 12.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1974. jún. 22.)
György Ádám. (Acta Oeconomica, 1974. 2.)
Szamuely László: 75 éve született Á. Gy. közgazdász. (Magyar Nemzet, 1986. aug. 7.)
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TM4-CG4?i=531&wc=923X-166%3A40679501%2C50104401%2C50786901&cc=1452460 (Ádám Róbert halotti anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020