Ádám György
Ádám György

2021. január 17. Vasárnap

Ádám György

római katolikus pap

Névváltozatok

Adam, Georg 

Születési adatok

1912. november 24.

Budapest

Halálozási adatok

1978. január 18.

Feldafing, Bajorország

Temetési adatok

1978. január 26.

Bécs


Család

Testvére: Ádám János (1927–2010) római katolikus pap, jezsuita szerzetes.

Iskola

A Pázmáneum tagjaként a bécsi egyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1937), pappá szentelték (1937. júl. 4.), 1945-től Ausztriában, 1950-től az NSZK-ban élt.

Életút

A budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa (1937–1945), egyetemi lelkész (1942–1945), a bécsi Pázmáneumban a kispapok vezetője (1945–1950), a németországi magyar hívek lelki gondozója (1950–1952), németországi magyar főlelkész (1952–1960), a Szentszék megbízásából az európai katolikus magyar menekültek egyházi igazgatója (= director nationalis, azaz főlelkész, 1960–1968), a világon szórványban élő katolikus magyarok szentszéki delegátusa (azaz valamennyi nyugati magyar lelkész vezetője, 1968–1978), egyúttal pápai prelátus (1977–1978).

A nyugat-európai magyarság egyik legjelentősebb vallási vezetője. Nevéhez fűződik a Burg Kastl-i magyar gimnázium és internátusai megalapítása. Az egyetlen nyugat-európai magyar középiskolában 1958-tól több mint negyven éven át közel 1500-an érettségiztek. De Ádám György alapította még – többek között – a müncheni Paulinum diákotthont és a Magyar Tudományos Intézetet, a Haus der Begegnung művelődési házat, a kölni, a müncheni, a párizsi és a hollandiai magyar házat és misszióta Németországi Magyar Egyesületek Központi Szövetségét stb.

Élete utolsó éveiben, emigrációjában, Mindszenty József (1892–1975) közeli munkatársa, a száműzött bíboros, esztergomi érsek egész világra kiterjedő lelkipásztori útjainak egyik szervezője. Mindszenty Bécsben hunyt el, 1975. máj. 6-án. A gyászmisét Franz König bécsi érsek és Döpfner Gyula müncheni magyar püspök celebrálta, a gyászbeszédet Ádám György mondta.

Elismerés

Bajor Érdemrend (1977).

Szerkesztés

A Pannonia Sacra (1955–1967), a Magyar Egyházi Tájékoztató (1967-től) és az Életünk c. egyházi lapok alapító szerkesztője (1970-től).

Főbb művei

F. m.: Szentimrés írások. Kiadta a Pesti Szent Imre Kollégium. Szerk. (Bp., 1942)
Nos rector… A magyar főiskolai hallgatók könyve. Szerk. Koszter atya. Írta többekkel. (Bp., 1943)
A száműzetés keresztje. Á. Gy. hangszalagra mondott elbeszélése Mindszenty Józsefről. Közli: Filippi István. (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985. 49-50.).

Irodalom

Irod.: Á. Gy. kitüntetése. (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977. 29.)
Á. Gy. Nekrológ. (Hídfő, 1978. febr. 1.)
Csonka Emil: A jó pásztor. Á. Gy.-ról. (
Új Európa, 1978. 2.)
Csonka Emil: Meghalt Á. Gy. (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978. 5.)
Szamosi József: Egy alkotó élet vázlata. Á. Gy. halálára. (Katolikus Szemle, 1978. 1.)
Burg Kastl nagy magyar jubileuma. Habsburg Ottó ünnepi beszéde. 1–2. (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978. 48–49.)
Magyar sírok idegen földön. (Hídfő, 1978. dec. 1.)
Skultéty Csaba: Magyar gimnázium Nyugat-Európában. (Magyar Nemzet, 1998. febr. 17.)
Muray Gábor: Fehér galamb szállt a vállára. Harminc éve halt meg bécsi emigrációjában Mindszenty József bíboros. (Magyar Nemzet, 2005. jún. 6.).

Irod.: Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai. I–II. köt. (Bp., 2000)
Beke Margit: Az esztergomi – esztergom-budapesti – főegyházmegye papsága. 1892–2006. (Bp., 2008). 

Megjegyzések

Magyar Életrajzi Lexikon téves halálozási hely: München!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020