Ádám Iván
Ádám Iván

2020. október 24. Szombat

Ádám Iván

római katolikus pap, művészettörténész

Születési adatok

1844. január 3.

Nagymarton, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1928. március 27.

Veszprém


Család

Sz: Ádám Mihály elnémetesedett földműves, pár holdas gazdálkodó, Koller Terézia.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában és Széplakon végezte, Sopronban éretts. (1863), majd teológiai tanulmányokat Veszprémben folytatott, ott szentelték pappá (1867. júl. 28.).

Életút

Noszlopon segédlelkész (1867–1869), Sümegen reáliskolai hitoktató (1869–1872), helyettes rajztanár (1872–1874), helyettes mértantanár (1874–1875), megbízott igazgató és r. tanár (1875-től), igazgató (1877. dec. 25-éig), az újonnan létesített ipariskola igazgatója (1876–1886). Akán lelkész (1888-tól) és a cseszneki tankerület felügyelője (1894-től), tb. kanonok és a pápai kerület esperese (1902–1906), veszprémi kanonok-plébános és hévízi c. apát (1906–1916), somogyi főesperes és hántai prépost (1918- tól), székesegyházi főesperes (1920-tól), pápai prelátus (1924). Rajzpedagógiával, építészettörténettel, elsősorban a pálos templomépítés történetével, Veszprém és környéke műemlékeivel fogl. Amatőr régészként feltárta a Sümeg környéki Berki-malomnál a római castrum és ókeresztény bazilika alapjait, ill. a veszprémi székesegyház restaurálásakor jelentős eredményeket ért el a templom építéstörténetének tisztázása terén. Részt vett a budapesti (1875) és a berlini rajzkiállításon (1884). Nevéhez fűződik a veszprémi Szent Vince Egylet megszervezése, vagyonát jótékony célokra fordította, plébánossága idején Kupon, Nórápon és Kéttornyúlakon iskolát, tanítói lakást építtetett.

Emlékezet

A veszprémi alsóvárosi temetőben nyugszik, a városban utcanév őrzi emlékét. Néhány kéziratát az Egyetemi Könyvtár; további, levelezéséből, úti jegyzőkönyveiből, valamint a tüskevári templom építésével kapcsolatos értékes tollrajzaiból álló hagyatékát az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete őrzi (1979-től).

Elismertség

A Berlini Rajztanári Egyesület tagja.

Elismerés

Veszprém város díszpolgára.

Szerkesztés

Hitéleti, pedagógiai és történeti írásai elsősorban az Archaeologiai Értesítőben (1880-1885), a Magyar Tanügyben (1884-től), a Zalai Tanügyben (1885-től), a Katholikus Egyházi Közlönyben (1891-től), a Katholikus Szemlében (1918-1921) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A pálosok Zala megyében. Régészeti értek. (Adatok Zala megye történetéhez, 1877)
Adatok Sümeg történetéhez. Műtörténeti értek. (Sümeg, 1877)
A tüskevári pálos templom romjai. (Archaeologiai Közlemények, 1878)
Néhány komoly szó a magyar rajzoktatásról. (Szombathely, 1881)
Pálosaink építészeti emlékei. (Egyházművészeti Lapok, 1883)
Románkori pálos épület-maradvány Bakonyszentjakabon. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
A peleskei épület-maradvány és a szigligeti csonka toronyrom. (Archaeologiai Értesítő, 1889)
A veszprémi székesegyház. (Veszprém, 1912)
kéziratban: A XIII. század és a pálos remeték. (Bp., Egyetemi Könyvtár).

Irodalom

Irod.: Molnár István: Emlékezés Á. I.-ra. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013