Ádám Jenő
Ádám Jenő

2024. április 17. Szerda

Ádám Jenő

zeneszerző, zenepedagógus, folklorista

Születési adatok

1896. december 13.

Szigetszentmiklós

Halálozási adatok

1982. május 15.

Budapest


Iskola

A budai tanítóképzőben tanítói okl. szerzett (1915), a bp.-i tanárképző főiskolán magyar, német, földrajz és történelem szakon tanult (1915–1916), az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán növendékeként zeneszerzői okl. szerzett (1925), F. Weingartnernél karmesterképzést tanult (Svájcban, 1933).

Életút

A bp.-i Diana u.-i elemi iskola tanítója (1915), az I. vh.-ban katonaként szolgált (1916–1917), orosz hadifogságban volt (1917– 1920); a hadifogolytáborban zenekart és énekkart alapított, egy vándorszínész társasággal bejárta a Távol-Keletet, a taturszki népházban zeneiskolát létesített (1917–1920). Hazatérése után fővárosi iskolákban ének-zene-szakos r. tanár (1925–1929), a Zeneművészeti Főiskolán a szolfézs, a kamaraének és a népzene r. tanára és az opera, ill. az ének-zene főtanszak vezetője (1929–1959), egyúttal a főiskola énekkarának vezetője. Nyugdíjba vonulása után Észak- és Dél-Amerikában számos előadást tartott egyetemeken, ref. templomokban (1961-től). Karmesterként a Bp.-i Ének- és Zenekaregylet élén tűnt fel J. Haydn Az évszakok c. oratóriumának vezénylésével (1929). Két évtizeden át a Lichtenberg Emil által kezdeményezett oratóriumkultusz vezető személyisége, több Händel oratóriumot mutatott be (1930, 1931). Szoros szálak fűzték a Budai Dalárdához, a Cecília Kórushoz és a Palestrina Kórushoz is; a Budai Dalárdával híres koncertkörúton vett részt Lettországban, Litvániában, Észtországban, Finnországban és Szerbiában (1939). Nevéhez fűződik Purcell Dido és Aeneis c. operájának bemutatója (Operaház, 1941). Komponistaként elsősorban a vokális zene mestere volt; műveinek nagy része a Bartók Béla és Kodály Zoltán által kezdeményezett népzenei fogantatású stílusban íródott: elsősorban népdalfeldolgozásokat, kamarazenei és színpadi műveket írt. Népdalokat gyűjtött Zala, Somogy, Nógrád és Heves vármegyékben. Galyatetőn megírta a Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján c. könyvét (1943; angolul: 1947); a Kodály Zoltán biztatására kidolgozott zenepedagógiai művét, világszerte ún. Kodály-módszerként emlegetik. A metodika segédkönyvéül nyolc füzetet adott ki (1943–1946). Ezek a füzetek, ill. a később kiadott általános iskolai könyvek (1947–1948) mind tartalmukkal, mind kivitelezésükkel világszerte feltűnést keltettek. Pedagógiai munkásságát kiegészítették rádióelőadásai és népdalismertetői (1939-től).

Emlékezet

80 éves korában szülővárosára hagyta minden vagyonát: az Árpád u. 29. sz.-ban 1979. okt. 5-én nyílt meg az Ádám Jenő Emlékház. Emlékét Szigetszentmiklóson továbbá utca, zeneiskola és honismereti szakkör is őrzi. Ádám Jenő Zeneiskola és Művészeti Alapiskola működik Celldömölkön is, amelyik minden évben, születésnapján Ádám Jenő Népdaléneklési Versenyt rendez. A szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola 1994-től Országos Ádám Jenő Dalversenyt rendez (2008-ban lesz a VI.). Bp.-en a Ferencvárosban (IX. ker.) is működik egy Ádám Jenő Zeneiskola, Kazinbarcikán Ádám Jenőről egy központi általános iskolát neveztek el.

Elismerés

Érdemes művész (1955), Kossuth-díj (1957), Szigetszentmiklós díszpolgára (1969), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2002).

Főbb művei

F. m.: zeneművei: Ez a mi földünk. (daljáték, 1923)
Gordonkaszonáta. (1926)
Csellószonáta. (1927)
Domenica. (szvit nagyzenekarra, 1928)
Magyar karácsony. Szöveg: Tüdős Klára. (daljáték, 1929
bem.: 1931 Operaház
szvit, 1940)
Mária Veronika. Szöveg: Bethlen Margit, Rékai András. (zenés misztériumjáték, 1937
bem.: 1938 Operaház
átd. Ember az úton címmel, 1945
feld. Ábel siratása, ún. szimfonikus freskó, 1969)
Vonósnégyes. (I. 1924
II. 1930)
Arany János dalai. (1951). F. m.: zenei írásai: A skálától a szimfóniáig. (Bp., 1943)
Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. (Bp., 1943
angolul: New York, 1947)
Demokrácia és köznevelés. Többekkel. (Bp., 1945)
A muzsikáról. Zenei alapismeretek. (Bp., 1954)
tankönyvei Kodály Zoltánnal: Szó-mi. Énekeskönyv népiskolák számára. 1–8. (Bp., 1945–1948)
Énekes könyv az általános iskola 1-8. osztálya számára. 1-8. (Bp., 1948
8. kiad. 1960)
Énekes könyv az általános iskola 1-2. osztálya számára. (Bp., 1949
2. kiad. 1950)
Énekes könyv az általános iskola 3–4. osztálya számára. (Bp., 1949)
Énekes könyv az általános iskola 5–6. osztálya számára. (Bp., 1949)
Énekes könyv az általános iskola 7–8. osztálya számára. (Bp., 1958).

Irodalom

Irod.: Lukin László: Á. J. 70 éves. (Muzsika, 1967)
Raics István: A 80 esztendős Á. J.-ről. (Muzsika, 1977)
Horusitzky Zoltán: Ki volt Á. J.? (Muzsika, 1982)
Schelken Pálma: Lánggal búcsúzott. (Parlando, 1982)
Szokolay Sándor: Búcsú Á. J.-től. (Ének-zene tanítása, 1982)
Vöő Imre: Á. J. emlékezete. (Honismeret, 1983)
Kontra István: Á. J. Emlékház. (Ének-zene tanítása, 1985)
Soltész Elekné: A néptanító Á. J.-re emlékezünk. (Kóta, 1988)
Székely Miklós: Á. J.-re emlékezünk. (Zene-zene-tánc, 1996)
Berkesi Sándor: Á. J. emlékezete. (Magyar egyházzene, 1997/98)
Vöő Imre: Á. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője