Ádám László
Ádám László

2024. április 17. Szerda

Ádám László

geográfus

Születési adatok

1927. június 27.

Székelykeresztúr

Halálozási adatok

1994. január 15.

Budapest


Család

Sz: Ádám József vasesztergályos, Fodor Irma. F: Reinhardt Margit. Fia Ádám Attila (1958–) biológus.

Iskola

Sztálinvárosban (= Oresul Stalin, Brassó, Románia!) éretts. (1947), 1948-tól Bp.-en élt. Az ELTE BTK-n földrajz–történelem szakos tanári okl. szerzett (1951), a TTK-n doktorált (1958), a földrajztudományok kandidátusa (1966), doktora (1989).

Életút

Az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, ill. a TTK Földrajzi, ill. Természetföldrajzi Tanszék tanársegéde (1951–1958), az MTA Földrajzi Kutató Csoport, ill. Kutatóintézet tud. munkatársa (1958–1968), tud. főmunkatársa (1958–1988). Az ELTE c. egy. docense (1972–1994). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1964). Természetföldrajzi, geomorfológiai kutatásokkal, talajeróziós térképezéssel fogl., úttörő szerepet vállalt a komplex természetföldrajzi tájértékelés elvi-módszertani alapjainak kimunkálásában. Feltárta a Sopron–Vasi-síkság és az Alpokalja kistájainak fejlődéstörténetét, természetföldrajzi viszonyait. A korszerű tájkutatási és tájértékelési irányzatok egyik első mo.-i képviselője, elsőként végezte el a Mezőföld komplex természetföldrajzi tájértékelését. Az első mo.-i geomorfológiai térképek készítője (a Mezőföldről, a Móri árokról, a Rábán túli kavicstakarós síkságról és a Szekszárdi dombvidékről). Tudománypolitikai, -szervezői és -népszerűsítő tevékenysége is értékes.

Elismertség

Az MTA Földrajzi Tud. Biz. titkára (1975–1980).

Elismerés

Szocialista Földrajzért (1976), Munka Érdemrend (ezüst, 1980), Akadémiai Díj (1991).

Főbb művei

F. m.: Észak-Mezőföld geomorfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1955)
A Velencei-tó és a Zámolyi medence kialakulása. (Földrajzi Közlemények, 1955)
A Mezőföld természeti földrajza. Szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Bp., 1959)
A Móri árok északi előterének morfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1959)
A Tolnai hegyhát kialakulása. (Földrajzi Értesítő, 1960)
A Rábán túli kavicstakaró. (Földrajzi Értesítő, 1962)
A Tolnai dombság kialakulása és természeti földrajzi tájértékelése. Kand. értek. (Bp., 1964)
A Szekszárdi dombvidék talajtakarójának pusztulása. (Földrajzi Értesítő, 1967)
A magyarországi dombságok negyedkori felszínfejlődésének főbb vonásai. Marosi Sándorral. (Földrajzi Közlemények, 1969)
A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi tanulmányok. 10. Bp., 1969)
Nyugat-Dunántúl hasznosítható nyersanyagai. (Vasi Szemle, 1971)
Magyarország tájföldrajza. 3. köt. A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék. Szerk. Marosi Sándorral. (Magyarország tájföldrajza. 3. Bp., 1975)
Komplex természetföldrajzi térképezés a mezőgazdaság szolgálatában. (Földrajzi Értesítő, 1976)
A Tolnai-dombság tájföldrajza. (Földrajzi Értesítő, 1978)
Dunaújváros földrajza. Szerk. Boros Ferenccel. (Földrajzi monográfiák. 10. Bp., 1979
angolul: 1980
oroszul: 1980) A Baranyai-dombság mezőgazdasági potenciálja. (Bp., 1980)
Magyarország tájföldrajza. 4. köt. A Dunántúli-dombság. Dél-Dunántúl. Szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Magyarország tájföldrajza. 4. Bp., 1981)
A Tolnai-dombság genetikai talajtípusai és talajlepusztulása. (Földrajzi Értesítő, 1982)
Mérnökgeomorfológiai térképezés. Szerk. Pécsi Mártonnal. (Bp., 1985)
Sopron környékének kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi Értesítő, 1985)
Magyarország tájföldrajza. 5. köt. A Dunántúli-középhegység. Írta és szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Bp., 1987)
Tájkutatás–tájértékelés–térképezés. Doktori értek. (Bp., 1988)
A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana. (Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője