Ádám Magda
Ádám Magda

2021. április 19. Hétfő

Ádám Magda

történész

Névváltozatok

Ádám Györgyné Róth Magdolna 

Születési adatok

1925. október 15.

Turjaremete, Ung vármegye

Halálozási adatok

2017. január 27.

Budapest


Család

Szülei: Roth Mór asztalossegéd, Grünberger Fáni. Nyolc testvére volt. Szülei és három testvére a holokauszt áldozata. Testvérei közül Roth Izidor (†1944. júl. Uzsok) szovjet és magyar partizánként hősi halált halt, ill. Rot Sándor (= Roth Sándor, 1921. nov. 1. Turjaremete, Ung vm.–1996. szept. 5. Klagenfurt, Ausztria) nyelvész, egyetemi tanár.

Férje: 1945-től Ádám György (1921. szept. 27. Bp.–2011. jún. 18. Bp. Temetés: 2011. júl. 6. Fiumei út): filozófus, jogász, ügyvéd. Elvált.

Leánya: Ádám Katalin (1947. júl. 23.) matematikus.

Iskola

Az ELTE Lenin Intézetben orosz–marxizmus-leninizmus szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a történelemtudományok kandidátusa (1965), doktora (1984).

Életút

Az ELTE BTK Szovjetunió Története Tanszéke tanársegéde (1953–1955), az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1958). Az MTA Történettudományi Intézet Legújabbkori Történeti Osztálya tud. segédmunkatársa (1958–1961), tud. munkatársa (1961–1970), tud. főmunkatársa (1965–1985). Az ELTE BTK c. egy. tanára (1982-től).

Az oxfordi St. Hilda’s College (1983–1984 és 1988) és a washingtoni Woodrow Wilson International Center for Scholars vendégtanára, ill. -professzora (1987-től).

Kelet-Közép-Európa, elsősorban a Duna-medence két világháború közötti történetével, diplomáciatörténettel, Magyarország és a kisantant diplomáciai kapcsolatainak történetével foglalkozott. Forráskiadói tevékenysége is jelentős.

Elismertség

A Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság elnöke.

Az Association internationale d’études du sud-est européen magyar nemzeti bizottságának tagja (1978-tól).

Elismerés

Akadémiai Díj (2003).

Szerkesztés

A Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetérőlDocuments diplomatique français sur de Basin dés Carpates. 1918–1932. c. dokumentumsorozat főszerkesztője (Ormos Máriával, I–V. kötet 1999–2013).

Főbb művei

F. m.: Magyarország és a kisantant a második világháború előtti években. 1936–1937. Részben kand. értek. is. (Századok, 1962. 3-4. és külön: Bp., 1962)
Documents relatifs à la politique étrangère de la Hongrie dans la période de la crise tchécoslovaque. 1938–1939. (Acta Historica, 1963)
Magyarország és a kisantant. Kand. értek. (Bp., 1964)
Magyarország és a kisantant a
harmincas években. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1968)
A müncheni egyezmény. (Magyar Nemzet, 1973. szept. 30.)
Les pays danubiens et Hitler. 1933–1936. (Revue d’Histoire de la Deuxième Guerre Mondiale, 1975 és külön: Vendome, 1975)
A kieli találkozó és a bledi egyezmény értékeléséről. Hozzászólás Pritz Pál tanulmányához. (Századok, 1977. 3.)
Dunai konföderáció vagy kisantant? (Történelmi Szemle, 1977. 3-4. és külön: Bp., 1977)
La Hongrie et les accords de Munich 1938. (Revue des études slaves, 1979)
Confédération Danubienne ou Petite Entente. (Acta Historica, 1979 és külön: Bp., 1979)
A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya. Hozzászólás Pritz Pál: Válasz Á. M.-nak c. cikkéhez. (Századok, 1980. 5.)
A kör bezárul. A kisantant megalakulása. (História, 1980. 3.)
A kisantant. 1920–1938. Kismonográfia. 8 táblával. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1981)
A két királypuccs és a kisantant. (Történelmi Szemle, 1982. 4.)
France and Hungary at the Beginning of the 1920’s. (War and Society in East Central Europe. IV. New York, 1982)
Csehszlovákia megalakulása. (História, 1982. 4-5.)
A kisantant és Európa. 1920–1929. Monográfia és doktori értek. is. Kézirat: Bp., MTA, 1983)
A „királypuccsok” és a kisantant. 1–2. (História, 1984. 1–2.)
Les deux coups d’états de l’exroi Charles et la Petite Entente. (Acta Historica, 1985)
„Igazságot Magyarországnak!” – A nagyhatalmak játéka, 1927. (História, 1985)
A magyar–csehszlovák államközi kapcsolatok a két világháború között. (Szomszédok hármas tükörben. A Magyar–Csehszlovák Történész
Vegyes Bizottság negyedszázada. 1959–1984. Szerk. Szarka László. Bp., 1987)
Plan for Central Europe in 1918. (East European Review, 1987)
Woodrow Wilson and the Successor States. (Danubian Historical Studies, 1987)
Egy amerikai terv Közép-
Európáról, 1918. (História, 1987. 4.)
Richtung Selbstvernichtung. Die kleine Entente. 1920–1938. A kisantant c. kismonográfiája német nyelvű átd. kiadása. (Bp.–Wien, 1988)
Az elszalasztott lehetőség. A Rajna-vidék megszállása. (Népszerű történelem. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1988)
Tervek a dunai államok együttműködésére. (
Hungaro–Bohemicoslovaca. 2. Békétlen évtizedek. 1918–1938. Tanulmányok és dokumentumok a magyar–csehszlovák kapcsolatok történetéből a két világháború között. – Decades of Restlessness, 1918–1938. Studies and Documents on the History of Hungarian–Czechoslovakian Relations. Szerk. Szarka László. Bp., 1988)
A müncheni egyezmény. (Társadalmi Szemle, 1988. 8-9.)
A kisantant és Európa. 1920–1929. Monográfia. A doktori értek. átd. változata. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1989)
The Hungarian Minority of Czechoslovakia and Its Press. (Hungarian Studies Review, 1989. 1-2.)
Tévhitek Trianonról. (Társadalmi Szemle, 1990. 8-9.)
A „győztes” utódállamok. (História, 1990. 3.)
Wilson nem akarta feldarabolni a Monarchiát. (Magyar Nemzet, 1990. jún. 4.)
The Genoa Conference and the Little Entente. (Genoa, Rapallo and European Reconstruction in 1922. Cambridge, 1991)
New Sources on Trianon. (The New Hungarian Quarterly, 1991)
A kisantant és a magyar kisebbségi kérdés. (História, 1991. 2-3.)
Unió, kisállam, kisantant. Edvard Benes nézetei. 1917–1942. (História, 1992. 7.)
The Little Entente and Europe. 1920–1929. A kiasantant és Európa c. művének átd. angol kiadása. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1993)
Magyarország sziget volt vagy híd? (Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Bp., 1993)
Ethnicity and Nationalism in the Successor States. (Ethnicity and Nationalism. Case Studies in Their Intrinsic Tension and Political Dynamics. Bonn, 1993)
Hogyan került Horvátország Szlavóniához? (História, 1993. 4.)
Edvard Benes. (Rubicon, 1994)
Román külügyminiszter a két háború között. (História, 1994. 9-10.)
Mi történt Trianonban? (História, 1995. 5-6.)
Edvard Benes kettős tükörben. Hanzal, Joseffel. Az előszót Szarka László írta. J. Hanzal tanulmányt ford. és a jegyzeteket írta G. Kovács László. (Arcképek kettős tükörben. Dunaszerdahely, 1996
2. kiad. 2008)
A versailles-i
Közép-Európa összeomlása. (Századok, 1999. 4.)
La crise et la déb
âcle de l’Europe centrale de Versailles. (Specimina nova dissertationum ex Instituo Historico Universitatis Quinqueecclesienis, 1999. 1.)
München és Franciaország. Létezett-e csehszovák–francia katonai egyezmény? (História, 1999. 2.)
Benes, a peacemaker. (Magyarország a [nagy]hatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József. Pécs, 2000)
Háttérmunka Trianonban. Vesztes a boncasztalon. (Heti VG, 2000. 23.)
Nagyhatalmi elképzelések a trianoni
határokról. (História, 2002. 1.)
Kísérletek a versailles-i Európa rekonstrukciójára. (Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., Pannonica Kiadó, 2003)
Esterházy János koncepciós pere, 1947. Egy ítélet továbbélése. (História, 2008. 8.)
The Versailles System and Central Europe. Á. M. műveinek bibliográfiájával. (Variorum Collected Studies. London, 2003)
Ki volt valójában Eduard Benes? (Bp., Gondolat Kiadó, 2009).
Kísérletek a versailles-i Közép-Európa gazdasági integrálására. (Magyar történettudomány az ezredfordulón. Tanulmányok Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos. (Az MTA Társadalomkutató Központ kiadványa. Bp., 2010)
Nagyhatalmak szorításában. Az Oszták–Magyar Monarchia utódállamai a két világháború között. Tanulmányok. (Bp., Aura Kiadó, 2014).

F. m.: szerk.: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. I–III. köt. Szerk. Juhász Gyulával és Kerekes Lajossal. A bevezető tanulmányt Zsigmond László írta. 6 táblával és 1 térképmelléklettel. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1959–1966
oroszul: Moszkva, 1962)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. II. köt. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája. 1936–1938. Szerk. Zsigmond Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Allianz Hitler–Horthy–Mussollini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. Szerk. Juhász Gyulával és Kerekes Lajossal. A dokumentumokat ford. Till Johanna. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1966)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. III. köt. Magyarország külpolitikája. 1938–1939. Szerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. – Documents diplomatiques fran
çais sur l’histoire du Bassin des Carpates. I–V. köt.  Összeáll. és szerk. Ormos Máriával. Ford. Barabás József. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1999–2013)
Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban. A bevezető tanulmányt írta és az iratokat vál. Pomogáts Béla. A forrásokat szerk. és sajtó alá rend. Cholnoky Győzővel. 1 térképpel. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., Lucidus Könyvkiadó, 2000).

Irodalom

Irod.: műveiről: Sós Endre: Ismeretlen akták és levelek a titkos diplomácia műhelyeiből. 1–2. (Magyar Nemzet, 1959. szept. 27.–1959. szept. 30.)
B. Lőrincz Zsuzsa:
Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. I. köt. Szerk. Á. M., Juhász Gyula és Kerekes Lajos. (Levéltári Közlemények, 1960. 1.)
Ránki György: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a
háború előzményeihez és történetéhez. I. köt. Szerk. Á. M., Juhász Gyula és Kerekes Lajos. (Századok, 1960. 5-6.)
Pamlényi Ervin: Végzetes esztendők. Titkos diplomáciai iratok. (Magyar Nemzet, 1965. júl. 28.)
Tilkovszky Lóránt: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a
háború előzményeihez és történetéhez. II. köt. Szerk. Á. M., Juhász Gyula és Kerekes Lajos. (Századok, 1966. 6.)
Tilkovszky Lóránt: Allianz Hitler–Horthy–Mussollini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. Szerk. Á. M., Juhász Gyula, Kerekes Lajos. (Századok, 1967. 1-2.)
Tilkovszky Lóránt: Magyarország és szomszédai a harmincas években. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. Szerk. Á. M. (Magyar Nemzet, 1971. jún. 27.)
Juhász Gyula: Á. M.: Magyarország és a kisantant a
harmincas években. (Századok, 1972. 4-5.)
Tatár Imre: A kisantant. Á. M. könyve. (Magyar Nemzet, 1981. aug. 25.)
Tatár Imre: Kisantant, anno. Á. M.: A kisantant és Európa. 1920–1929. (Magyar Nemzet, 1990. márc. 5.)
Diószegi István: Á. M.: The Little Entente and Europe. 1920–1929. (Századok, 1993. 3-4.)
Ablonczy Balázs: A makulátlan fanatikus. Kettős életrajz Eduard Benesről. Á. M.–Hanzal, Josef: Edvard Benes. Arcképek kettős tükörben. (Magyar Nemzet, 1996. aug. 2.)
Garadnai Zoltán: Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. Összeáll. és szerk. Á. M. és Ormos Mária. (Levéltári Közlemények, 2006. 2.)
Borhi László: Á. M.: The Versailles System and Central Europe. (Századok, 2008. 1.)
P. Szabó Ernő: Céltudatos hazugságok. Á. M.: Ki volt valójában Eduard Benes? (Magyar Nemzet, 2010. aug. 28.).

Irod.: Stier Miklós–Glatz Ferenc: Beszámoló Á. M. és Serfőző Lajos kandidátusi disszertációinak vitájáról. (Századok, 1966. 6.)
Ablonczy Balázs: A francia álláspont többször változott. Á. M. történész a trianoni békeszerződésről. (Magyar Nemzet, 1995. okt. 27.)
Marik Sándor: Új megvilágításban a Kárpát-medence I. világháború utáni története. Interjú Á. M. történésszel. (Szabolcsz-Szatmár-Beregi Szemle, 2005. 2.)
Európa, nemzet, külpolitika. Tanulmányok Á. M. 85. születésnapjára. Szerk. Borhi László. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2010)
Borhi László: Á. M. (Történelmi Szemle, 2017. 1.). 

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020