Ádám Magda
Ádám Magda

2025. május 16. Péntek

Ádám Magda

történész

Névváltozatok

Ádám Györgyné Róth Magdolna 

Születési adatok

1925. október 15.

Turjaremete, Ung vármegye

Halálozási adatok

2017. január 27.

Budapest


Család

Szülei: Roth/Róth Mór asztalossegéd, Grünberger Franciska (= Grünberger Fáni, 1896–1944. ápr. 2. Auschwitz). Szülei és testvére, Roth Lenke (1915–1944) a holokauszt áldozata, másik testvére, Roth Izidor (1919–1944. júl. Uzsok, Ung vm.) szovjet és magyar partizánként hősi halált halt.

Testvérei: Rot Sándor (= Roth Sándor, 1921. nov. 1. Turjaremete–1996. szept. 5. Klagenfurt, Ausztria) nyelvész, egyetemi tanár, Keleti Sándorné Roth Elza (1923–1981) és Mester Andrásné Róth Piroska (1928–).

Férje: 1945-től Ádám György (1921. szept. 27. Bp.–2011. jún. 18. Bp. Temetés, hamvasztás: 2011. júl. 6. Fiumei út): filozófus, jogász, ügyvéd. Elvált.

Gyermeke, leánya: Ádám Katalin (1947–) matematikus.

Iskola

Az ELTE Lenin Intézetben orosz–marxizmus-leninizmus szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a történelemtudományok kandidátusa (1965), doktora (1984).

Életút

Az ELTE BTK Szovjetunió Története Tanszéke tanársegéde (1953–1955), az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1958). Az MTA Történettudományi Intézet Legújabbkori Történeti Osztálya tud. segédmunkatársa (1958–1961), tud. munkatársa (1961–1970), tud. főmunkatársa (1965–1985). Az ELTE BTK c. egy. tanára (1982-től).

Az oxfordi St. Hilda’s College (1983–1984 és 1988) és a washingtoni Woodrow Wilson International Center for Scholars vendégtanára, ill. -professzora (1987-től).

Kelet-Közép-Európa, elsősorban a Duna-medence két világháború közötti és modern történetével, diplomáciatörténettel, Magyarország és a kisantant diplomáciai kapcsolatainak történetével foglalkozott. Kutatási területe a trianoni békeszerződés megszületésének körülményei, az európai biztonsági rendszer kialakulása és felbomlása, a magyarországi revíziós törekvések és az I. világháború után kialakuló új európai országok közötti kapcsolatok vizsgálata volt. Úgy vélte, hogy a kisantant nem a francia külpolitika törekvéseinek eredménye volt, hanem mindenekelőtt Csehszlovákiáé. A francia külpolitikai törekvések elemzése kapcsán bemutatta, hogy a német fenyegetés árnyékában a születő új kisállamok hogyan játszották el a nyugati polgári demokráciák jóindulatát, ugyanakkor Csehszlovákia cserbenhagyásának morális felelőssége elsősorban Franciaországot terhelte. Ádám Magda vizsgálta még a trianoni határrevízió lehetőségét közvetlenül a békediktátum aláírása után, amikor Magyarország Franciaországhoz közeledett. Franciaország azonban gazdasági törekvéseit nem támasztotta alá olyan politikai engedményekkel, amelyeket Budapesten elvártak volna (jóllehet Horthy kezdetben revíziós elképzeléseit Párizs támogatásával látta megvalósíthatónak…) Forráskiadói tevékenysége is értékes.

Elismertség

A Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság elnöke.

Az Association internationale d’études du sud-est européen magyar nemzeti bizottságának tagja (1978-tól).

Elismerés

Akadémiai Díj (2003).

Szerkesztés

A Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetérőlDocuments diplomatique français sur de Basin dés Carpates. 1918–1932. c. dokumentumsorozat főszerkesztője (Ormos Máriával, I–V. kötet 1999–2013).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: Magyarország és a kisantant a második világháború előtti években. 1936–1937. Részben kand. értek. is. (Századok, 1962. 3-4. és külön: Bp., 1962)
Magyarország és a kisantant. Kand. értek. (Bp., 1964)
Magyarország és a kisantant a
harmincas években. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1968)
A kisantant. 1920–1938. Kismonográfia. 8 táblával. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1981)
A kisantant és Európa. 1920–1929. Monográfia és doktori értek. is. Kézirat: Bp., MTA, 1983)
Richtung Selbstvernichtung. Die kleine Entente. 1920–1938. A kisantant c. kismonográfia német nyelvű átd. kiadása. (Bp.–Wien, 1988)
Az elszalasztott lehetőség. A Rajna-vidék megszállása. (Népszerű történelem. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1988)
A kisantant és Európa. 1920–1929. Monográfia. A doktori értek. átd. változata. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1989)
The Little Entente and Europe. 1920–1929. A kisantant és Európa c. művének átd. angol kiadása. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1993)
Edvard Benes kettős tükörben. Hanzal, Joseffel. Az előszót Szarka László írta. J. Hanzal tanulmányát ford. és a jegyzeteket írta G. Kovács László. (Arcképek kettős tükörben. Dunaszerdahely, 1996
2. kiad. 2008)
The Versailles System and Central Europe. Á. M. műveinek bibliográfiájával. (Variorum Collected Studies. London, 2003)
Ki volt valójában Eduard Benes? (Bp., Gondolat Kiadó, 2009).

F. m.: szerk.: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. I–III. köt. Szerk. Juhász Gyulával és Kerekes Lajossal. A bevezető tanulmányt Zsigmond László írta. 6 táblával és 1 térképmelléklettel. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1959–1966
oroszul: Moszkva, 1962)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. II. köt. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája. 1936–1938. Szerk. Zsigmond Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Allianz Hitler–Horthy–Mussollini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. Szerk. Juhász Gyulával és Kerekes Lajossal. A dokumentumokat ford. Till Johanna. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1966)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. III. köt. Magyarország külpolitikája. 1938–1939. Szerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. – Documents diplomatiques français sur l’histoire du Bassin des Carpates. I–V. köt.  Összeáll. és szerk. Ormos Máriával. Ford. Barabás József. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1999–2013)
Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban. A bevezető tanulmányt írta és az iratokat vál. Pomogáts Béla. A forrásokat szerk. és sajtó alá rend. Cholnoky Győzővel. 1 térképpel. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., Lucidus Könyvkiadó, 2000).

F. m.: könyvfejezetei: France and Hungary at the Beginning of the 1920’s. (War and Society in East Central Europe. IV. New York, 1982)
A magyar–csehszlovák államközi kapcsolatok a két világháború között. (Szomszédok hármas tükörben. A Magyar–Csehszlovák Történész
Vegyes Bizottság negyedszázada. 1959–1984. Szerk. Szarka László. Bp., 1987)
Tervek a dunai államok együttműködésére. (
Hungaro–Bohemicoslovaca. 2. Békétlen évtizedek. 1918–1938. Tanulmányok és dokumentumok a magyar–csehszlovák kapcsolatok történetéből a két világháború között. – Decades of Restlessness, 1918–1938. Studies and Documents on the History of Hungarian–Czechoslovakian Relations. Szerk. Szarka László. Bp., 1988)
The Genoa Conference and the Little Entente. (Genoa, Rapallo and European Reconstruction in 1922. Cambridge, 1991)
Magyarország sziget volt vagy híd? (Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Bp., 1993)
Ethnicity and Nationalism in the Successor States. (Ethnicity and Nationalism. Case Studies in Their Intrinsic Tension and Political Dynamics. Bonn, 1993)
Benes, a peacemaker. (Magyarország a [nagy]hatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József. Pécs, 2000)
Kísérletek a versailles-i Európa rekonstrukciójára. (Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., Pannonica Kiadó, 2003)
Kísérletek a versailles-i Közép-Európa gazdasági integrálására. (Magyar történettudomány az ezredfordulón. Tanulmányok Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos. (Az MTA Társadalomkutató Központ kiadványa. Bp., 2010)
Nagyhatalmak szorításában. Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai a két világháború között. Tanulmányok. (Bp., Aura Kiadó, 2014).

F. m.: tanulmányai: Magyarország és a kisantant a második világháború előtti években, 1936–1937. (Századok, 1962. 3-4.)
Documents relatifs à la politique étrangère de la Hongrie dans la période de la crise tchécoslovaque. 1938–1939. (Acta Historica, 1963)
Les pays danubiens et Hitler. 1933–1936. (Revue d’Histoire de la Deuxième Guerre Mondiale, 1975 és külön: Vendome, 1975)
A kieli találkozó és a bledi egyezmény értékeléséről. Hozzászólás Pritz Pál tanulmányához. (Századok, 1977. 3.)
Dunai konföderáció vagy kisantant? (Történelmi Szemle, 1977. 3-4. és külön: Bp., 1977)
La Hongrie et les accords de Munich 1938. (Revue des études slaves, 1979)
Confédération Danubienne ou Petite Entente. (Acta Historica, 1979 és külön: Bp., 1979)
A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya. Hozzászólás Pritz Pál: Válasz Á. M.-nak c. cikkéhez. (Századok, 1980. 5.)
A két királypuccs és a kisantant. (Történelmi Szemle, 1982. 4.)
Les deux coups d’états de l’exroi Charles et la Petite Entente. (Acta Historica, 1985)
Plan for Central Europe in 1918. (East European Review, 1987)
Woodrow Wilson and the Successor States. (Danubian Historical Studies, 1987)
A müncheni egyezmény. (Társadalmi Szemle, 1988. 8-9.)
The Hungarian Minority of Czechoslovakia and Its Press. (Hungarian Studies Review, 1989. 1-2.)
Tévhitek Trianonról. (Társadalmi Szemle, 1990. 8-9.)
A versailles-i
Közép-Európa összeomlása. (Századok, 1999. 4.)
La crise et la débâcle de l’Europe centrale de Versailles. (Specimina nova dissertationum ex Instituo Historico Universitatis Quinqueecclesienis, 1999. 1.).

F. m.: népszerű írásai: A müncheni egyezmény. (Magyar Nemzet, 1973. szept. 30.)
A kör bezárul. A kisantant megalakulása. (História, 1980. 3.)
Csehszlovákia megalakulása. (História, 1982. 4-5.)
A „királypuccsok” és a kisantant. 1–2. (História, 1984. 1.–1984. 2.)
„Igazságot Magyarországnak!” A nagyhatalmak játéka, 1927. (História, 1985. 3.)
Egy amerikai terv Közép-
Európáról, 1918. (História, 1987. 4.)
A „győztes” utódállamok. (História, 1990. 3.)
Wilson nem akarta feldarabolni a Monarchiát. (Magyar Nemzet, 1990. jún. 4.)
New Sources on Trianon. (The New Hungarian Quarterly, 1991)
A kisantant és a magyar kisebbségi kérdés. (História, 1991. 2-3.)
Unió, kisállam, kisantant. Edvard Benes nézetei. 1917–1942. (História, 1992. 7.)
Hogyan került Horvátország Szlavóniához? (História, 1993. 4.)
Edvard Benes. (Rubicon, 1994. 3.)
Román külügyminiszter a két háború között. (História, 1994. 9-10.)
Mi történt Trianonban? (História, 1995. 5-6.)
München és Franciaország. Létezett-e csehszlovák–francia katonai egyezmény? (História, 1999. 2.)
Háttérmunka Trianonban. Vesztes a boncasztalon. (Heti VG, 2000. 23.)
Nagyhatalmi elképzelések a trianoni
határokról. (História, 2002. 1.)
Esterházy János koncepciós pere, 1947. Egy ítélet továbbélése. (História, 2008. 8.)
A koholt vádak. [Esterházy János.] (Kárpát-haza füzetek, 2017. 5.).

F. m.: szerk.: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. I–III. köt. Szerk. Juhász Gyulával és Kerekes Lajossal. A bevezető tanulmányt Zsigmond László írta. 6 táblával és 1 térképmelléklettel. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1959–1966
oroszul: Moszkva, 1962)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. II. köt. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája. 1936–1938. Szerk. Zsigmond Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Allianz Hitler–Horthy–Mussollini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. Szerk. Juhász Gyulával és Kerekes Lajossal. A dokumentumokat ford. Till Johanna. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1966)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. III. köt. Magyarország külpolitikája. 1938–1939. Szerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. – Documents diplomatiques fran
çais sur l’histoire du Bassin des Carpates. I–V. köt.  Összeáll. és szerk. Ormos Máriával. Ford. Barabás József. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1999–2013)
Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban. A bevezető tanulmányt írta és az iratokat vál. Pomogáts Béla. A forrásokat szerk. és sajtó alá rend. Cholnoky Győzővel. 1 térképpel. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., Lucidus Könyvkiadó, 2000).

Irodalom

Irod.: műveiről: Sós Endre: Ismeretlen akták és levelek a titkos diplomácia műhelyeiből. 1–2. (Magyar Nemzet, 1959. szept. 27.–1959. szept. 30.)
B. Lőrincz Zsuzsa:
Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. I. köt. Szerk. Á. M., Juhász Gyula és Kerekes Lajos. (Levéltári Közlemények, 1960. 1.)
Ránki György: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a
háború előzményeihez és történetéhez. I. köt. Szerk. Á. M., Juhász Gyula és Kerekes Lajos. (Századok, 1960. 5-6.)
Pamlényi Ervin: Végzetes esztendők. Titkos diplomáciai iratok. [Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. II. köt.] (Magyar Nemzet, 1965. júl. 18.)
Tilkovszky Lóránt: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a
háború előzményeihez és történetéhez. II. köt. Szerk. Á. M., Juhász Gyula és Kerekes Lajos. (Századok, 1966. 6.)
Tilkovszky Lóránt: Allianz Hitler–Horthy–Mussollini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. Szerk. Á. M., Juhász Gyula, Kerekes Lajos. (Századok, 1967. 1-2.)
Tilkovszky Lóránt: Magyarország és szomszédai a harmincas években. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. Szerk. Á. M. (Magyar Nemzet, 1971. jún. 27.)
Juhász Gyula: Á. M.: Magyarország és a kisantant a
harmincas években. (Századok, 1972. 4-5.)
Tatár Imre: A kisantant. Á. M. könyve. (Magyar Nemzet, 1981. aug. 25.)
Tatár Imre: Kisantant, anno. Á. M.: A kisantant és Európa. 1920–1929. (Magyar Nemzet, 1990. márc. 5.)
Diószegi István: Á. M.: The Little Entente and Europe. 1920–1929. (Századok, 1993. 3-4.)
Ablonczy Balázs: A makulátlan fanatikus. Kettős életrajz Eduard Benesről. Á. M.–Hanzal, Josef: Edvard Benes. Arcképek kettős tükörben. (Magyar Nemzet, 1996. aug. 2.)
Ferch Magda: Vita az államhatárokról. [Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről.] (Magyar Nemzet, 1999. júl. 22.)
Garadnai Zoltán: Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. Összeáll. és szerk. Á. M. és Ormos Mária. (Levéltári Közlemények, 2006. 2.)
Borhi László: Á. M.: The Versailles System and Central Europe. (Századok, 2008. 1.)
P. Szabó Ernő: Céltudatos hazugságok. Á. M.: Ki volt valójában Eduard Benes? (Magyar Nemzet, 2010. aug. 28.).

Irod.: források: Stier Miklós–Glatz Ferenc: Beszámoló Ádám Magda és Serfőző Lajos kandidátusi disszertációinak vitájáról. (Századok, 1966. 6.)
Ablonczy Balázs: A francia álláspont többször változott. Ádám Magda történész a trianoni békeszerződésről. (Magyar Nemzet, 1995. okt. 27.)
Marik Sándor: Új megvilágításban a Kárpát-medence I. világháború utáni története. Interjú Ádám Magda történésszel. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2005. 2.)
Európa, nemzet, külpolitika. Tanulmányok Ádám Magda 85. születésnapjára. Szerk. Borhi László. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2010)
Borhi László: Ádám Magda. (Történelmi Szemle, 2017. 1.)
Borhi László–Fink, Carole: In memoriam Magda Ádám. (Perspectives on Hungary, 2018).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

Megjegyzések

1. Ádám Magda az auschwitzi koncentrációs foglya volt. Elhurcolása körülményeiről és az ott töltött időszakról életében nem szívesen beszélt, elzárkózott minden, a család történetére vonatkozó megkeresés elől. Az életrajz ezért a személyes adatokból csakis a neten fellelhetőket közölheti.

2. A rokoni kapcsolatok a Róth család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője