Ádám Ottó
Ádám Ottó

2024. április 19. Péntek

Ádám Ottó

rendező, színházigazgató

Születési adatok

1928. október 17.

Kolozsvár

Halálozási adatok

2010. április 9.

Budapest


Család

Sz: Kohn Gyula, Jakober Irén. F: 1949-től Kalmár Mária. Leánya: Ádám Ágnes (1952–), fia: Ádám György (1955–).

Iskola

Kolozsvárott bölcsész, orvosi és pszichiátriai tanulmányokat folytatott, majd a bp.-i Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendezői okl. szerzett (1952).

Életút

A Madách Színház rendezője (1952–1953), a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője (1953–1956), majd ismét a Madách Színház rendezője, ill. főrendezője (1956–1972), igazgatója (1972–1989). A Színház- és Filmművészeti Főiskola egy. tanára (1959–1998), emeritusz professzora (1998–2003); közben rektorhelyettese (1964). Az 1945 utáni magyarországi színháztörténet egyik jelentős személyisége, nevéhez fűződik a Madách Színház fénykora. Vizsgarendezése Kornyejcsuk Ukrajna sztyeppéin c. szovjet vígjátéka volt (Miskolcon, 1952), utolsó rendezése pedig Csehov Cseresznyéskertje (a Madách Színházban, 1987). Életművéből kiemelkednek Shakespeare-rendezései, továbbá a magyar drámai hagyományok ápolása, különös tekintettel Németh László drámai életművének felfedezésére.

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, emlékére a Madách Színház a színház honlapján emlékoldalt nyitott.

Elismerés

Jászai Mari-díj (1954 és 1960), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1970), kiváló művész (1979), Táncsics Mihály-életműdíj (2008).

Főbb művei

F. színházi rendezései: Schiller: Ármány és szerelem. (Szegedi Nemzeti Színház, 1954)
Verdi: Álarcosbál. (uo., 1956)
Németh László: Széchenyi. (Madách Színház, 1957 és 1976)
Shaw, G. B.: Az ördög cimborája. (Uo., 1958)
Hubay Miklós: ők tudják, mi a szerelem. (Bartók Terem, 1959)
Miller, Arthur: Pillantás a hídról. (Madách Színház, 1960)
Csehov: Cseresznyéskert. (Uo., 1960 és 1987)
Brecht: A kaukázusi krétakör. (Uo., 1961)
Molnár Ferenc: Üvegcipő. (Petőfi Színház, 1962)
Shaw, G. B.: Tanner John házassága. (Madách Színház, 1963)
Csehov: A medve. Leánykérés. Jubileum. (Madách Kamaraszínháza, 1963)
Gorkij: Kispolgárok. (Madách Színház, 1964)
Németh László: Mathiász panzió. (Uo., 1965)
Brecht–Weil: Koldusopera. (Uo., 1965)
Shakespeare: Szentivánéji álom. (Uo., 1966)
Dürrenmatt: A nagy Romulus. (Uo., 1967)
Gorkij: Éjjeli menedékhely. (Uo., 1968)
Szophoklész: Oidipusz király. (Uo., 1970)
Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. (Uo., 1970)
Csehov: Sirály. (Uo., 1972)
Shakespeare: Othello. (Uo., 1973)
Shaw, G. B.: Warrenné mestersége. (Madách Színház, 1975)
Sütő András: Csillag a máglyán. (Uo., 1975)
Shakespeare: Hamlet. (Uo., 1977)
Shaw, G. B.: Pygmalion. (Uo., 1978)
Molnár Ferenc: A doktor úr. (Uo., 1979)
Csehov: Három nővér. (Uo., 1979)
Szép Ernő: Patika. (Uo., 1981)
Illyés Gyula: Sorsválasztók. (Uo., 1981)
Háy Gyula: Isten, császár, paraszt. (Uo., 1983)
Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn. (Madách Kamaraszínháza, 1985)
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. (Madách Színház, 1986). Filmrendezése: Csillag a máglyán 1978). F. tv-rendezései: Jens, W.: A vak. (1962)
Szép Ernő: Május. (1963)
Hubay Miklós: ők tudják, mi a szerelem. (1964)
Mérimée, P.: A művésznő hintaja. (1964)
Brecht: Carrar asszony puskái. (1965)
Gogol: Kártyások. (1966)
Bródy Sándor: Rembrandt. (1966)
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három. (1967)
Miller, Arthur: Két hétfő emléke. (1968)
Karinthy Ferenc: A víz. (1969)
Bródy Sándor: A fejedelem. (1969)
Csehov: A medve. (1969)
Örkény István: Voronyezs. (1969)
Sebastian, M.: Névtelen csillag. (1971): Gorkij: Éjjeli menedékhely. (1971)
Szép Ernő: Két egyfelvonásos. (1972)
Németh László: Az áruló. (1973)
Csehov: Sirály. (1973)
Gyárfás Miklós: És színész benne minden férfi és nő. (1974)
Németh László: Az áruló. (1975)
Németh László: Galilei. (1977)
Barta Lajos: Szerelem. (1980)
Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri. (1985)
Pergolesi: A zenemester. (1990)
Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás. (1991)
Németh László: A két Bolyai. (1993). F. rádiórendezései: Maugham A bigámista. (1961)
Brecht: A kaukázusi krétakör. (1962).

Irodalom

Irod.: Koltai Tamás: Á. O. szép színháza. (K. T.: Színházfaggató. Tanulmányok a mai magyar színházról. Bp., 1978)
Görgey Gábor: Nyolcvan éves Á. O. (Népszava, 2008. okt. 17.)
Tarján Tamás: Á. O. (Holmi, 2010)
Nánay István: A szépség és a harmónia elkötelezettje. Á. O. (Színház, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője