Ádám Tamás
Ádám Tamás

2022. január 17. Hétfő

Ádám Tamás

mezőgazdasági mérnök, ökológus

Névváltozatok

1945-ig Auspitz

Születési adatok

1914. május 16.

Budapest

Halálozási adatok

1994.

Budapest


Család

Sz: Auspitz Viktor, Schwarz Julianna. F: Márton Éva orvos, gyermekgyógyász. Három leánya: Ádám Erika, Ádám Marianna és Ádám Veronika.

Iskola

A bp.-i Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban éretts. (1932), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazda okl. (1936) és állatélettanból mezőgazdasági doktori okl. szerzett (1937), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1966), doktora (1990). A Nemzeti Zenede (1932–1937), a Bartók Béla Zenekonzervatórium hallgatója (1945–1947), zeneszerző képesítést szerzett (1949).

Életút

Katonai szolgálatot teljesített (a Bercsényi-tüzéreknél, 1937–1939), a II. vh.-ban a fronton szolgált, rangfokozatától megfosztották, munkaszolgálatos (1940–1945). A II. vh. után szakfordítóként és nyelvtanárként dolgozott (1945–1949). A Sertéstenyésztési Nemzeti Vállalat (Sernevál) Termelési Osztályának munkatársa (1949–1950), az Állattenyésztési Kutató Intézet Sertéstenyésztési Osztályának alapító tud. munkatársa (1950–1953), a Mezőgazdasági Múzeum (1953–1957), az Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztálya, ill. az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont tud. munkatársa (1957–1966), tud. főmunkatársa (1966–1975), az Ökológiai Kutatócsoport vezetője (1975–1988). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Tudományos pályafutásának kezdetén a hím- és nőivarú sertések különböző korban végzett ivartalanításának hatásával fogl., majd a magyarországi ökológiai kutatások egyik elindítójaként a szarvasmarha-istállók klímáját, ill. a klimatikus környezet hatásait vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el a gazdasági állatok környezet-élettani és környezetvédelmi hatásainak és a szarvasmarha- és sertéstartás bioklimatológiai kérdéseinek feltárása terén. Szakfordítói tevékenysége is értékes.

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési Bizottsága tagja, a Tartástechnológiai Albizottság titkára (1973–1976).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1972). Akadémiai Jutalom (1952).

Főbb művei

F. m.: A herélés és a miskárolás hatása a sertések fejlődésére, növekedésére, hízékonyságára, a vágott állat minőségére. Egy. doktori értek. (Bp., 1937)
The Effect of the Physical and Chemical Constituents of the Micro-climate in Farrowing Houses on the Organism of Sucking Pigs. Kazár Gyulával. (Acta Agronomica, 1952)
Szopósmalacok ellenállóképességének növelése vas- és rézsók adagolásával. Kazár Gyulával. (Agrártudomány, 1952)
A szoptatás alatti eltérő mikroklímák hatása a sertés süldőkori fejlődésére és hízókori teljesítményére. Kazár Gyulával. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Az időjárás hatása a tehenek tejtermelésére. Batta Erzsébettel. (Az Időjárás, 1956)
A szovjet tudomány hatása a magyar állattenyésztésre. (Bp., 1956)
Nyitott és zárt tehénistállókban végzett összehasonlító klimatikus vizsgálatok eredménye. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Istállóklíma és néhány klímaélettani kérdés a tehén- és borjútartásban Kand. értek. (Bp., 1965)
Zajviszonyok magyarországi gépesített tehénistállókban. Molnár Bélával. (Állattenyésztés, 1971)
Fiziológiás és teljesítményvizsgálatok különböző környezetben tartott üszőborjakon és üszőkön. Jécsay Györgynével. (MÉM Kísérletügyi Közlemények, 1973)
A fényintenzitás hatása a malacok teljesítményére. Teleki Jánosnéval. (Állattenyésztés, 1975)
A karámos marhahízlalás élettani és teljesítményi paramétereinek vizsgálata. (Állattenyésztési Kutató Intézet Közleményei, 1977)
Az istállólevegő összetételének hatása a hízómarhára. (Állattenyésztés, 1977)
Az állatok környezetével kapcsolatos új megállapítások. – Az ökológiai kísérletek tervezése és értékelése. (Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei. Szerk. Horn Artur, Keserű János, Szentmihályi Sándor. Bp., 1982)
A meleg és a nagy napi hőmérsékletingadozások hatása a hízómarhára. Barna I.-vel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1987)
Terhelő környezeti tényezők – mikroklíma, káros levegőgázok és zaj – hatásának vizsgálata a szarvasmarhatartásban. Doktori értek. (Bp., 1989)
ford.: Jevgenyev–Noszovszkij: Falusi klub. (Bp., 1950)
Dobrohotov: Részletes állattenyésztés. (Bp., 1950)
Tomme, M. F.–Novikov, E. A.: Általános állattenyésztés. Salamon Istvánnal. (Bp., 1951
2. átd. kiad. 1952)
Volkopalov: Sertéstenyésztés. (Bp., 1952)
Kvasznickij, A. V.: A sertés emésztésének élettana. (Bp., 1953)
Tanulmányok a haszonállatok szaporításáról. Ford. Többekkel. (Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Bozó Sándor: Á. T. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője