Ádám Tamás
Ádám Tamás

2020. október 22. Csütörtök

Ádám Tamás

mezőgazdasági mérnök, ökológus

Névváltozatok

1945-ig Auspitz

Születési adatok

1914. május 16.

Budapest

Halálozási adatok

1994.

Budapest


Család

Sz: Auspitz Viktor, Schwarz Julianna. F: Márton Éva orvos, gyermekgyógyász. Három leánya: Ádám Erika, Ádám Marianna és Ádám Veronika.

Iskola

A bp.-i Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban éretts. (1932), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazda okl. (1936) és állatélettanból mezőgazdasági doktori okl. szerzett (1937), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1966), doktora (1990). A Nemzeti Zenede (1932–1937), a Bartók Béla Zenekonzervatórium hallgatója (1945–1947), zeneszerző képesítést szerzett (1949).

Életút

Katonai szolgálatot teljesített (a Bercsényi-tüzéreknél, 1937–1939), a II. vh.-ban a fronton szolgált, rangfokozatától megfosztották, munkaszolgálatos (1940–1945). A II. vh. után szakfordítóként és nyelvtanárként dolgozott (1945–1949). A Sertéstenyésztési Nemzeti Vállalat (Sernevál) Termelési Osztályának munkatársa (1949–1950), az Állattenyésztési Kutató Intézet Sertéstenyésztési Osztályának alapító tud. munkatársa (1950–1953), a Mezőgazdasági Múzeum (1953–1957), az Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztálya, ill. az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont tud. munkatársa (1957–1966), tud. főmunkatársa (1966–1975), az Ökológiai Kutatócsoport vezetője (1975–1988). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Tudományos pályafutásának kezdetén a hím- és nőivarú sertések különböző korban végzett ivartalanításának hatásával fogl., majd a magyarországi ökológiai kutatások egyik elindítójaként a szarvasmarha-istállók klímáját, ill. a klimatikus környezet hatásait vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el a gazdasági állatok környezet-élettani és környezetvédelmi hatásainak és a szarvasmarha- és sertéstartás bioklimatológiai kérdéseinek feltárása terén. Szakfordítói tevékenysége is értékes.

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési Bizottsága tagja, a Tartástechnológiai Albizottság titkára (1973–1976).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1972). Akadémiai Jutalom (1952).

Főbb művei

F. m.: A herélés és a miskárolás hatása a sertések fejlődésére, növekedésére, hízékonyságára, a vágott állat minőségére. Egy. doktori értek. (Bp., 1937)
The Effect of the Physical and Chemical Constituents of the Micro-climate in Farrowing Houses on the Organism of Sucking Pigs. Kazár Gyulával. (Acta Agronomica, 1952)
Szopósmalacok ellenállóképességének növelése vas- és rézsók adagolásával. Kazár Gyulával. (Agrártudomány, 1952)
A szoptatás alatti eltérő mikroklímák hatása a sertés süldőkori fejlődésére és hízókori teljesítményére. Kazár Gyulával. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Az időjárás hatása a tehenek tejtermelésére. Batta Erzsébettel. (Az Időjárás, 1956)
A szovjet tudomány hatása a magyar állattenyésztésre. (Bp., 1956)
Nyitott és zárt tehénistállókban végzett összehasonlító klimatikus vizsgálatok eredménye. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Istállóklíma és néhány klímaélettani kérdés a tehén- és borjútartásban Kand. értek. (Bp., 1965)
Zajviszonyok magyarországi gépesített tehénistállókban. Molnár Bélával. (Állattenyésztés, 1971)
Fiziológiás és teljesítményvizsgálatok különböző környezetben tartott üszőborjakon és üszőkön. Jécsay Györgynével. (MÉM Kísérletügyi Közlemények, 1973)
A fényintenzitás hatása a malacok teljesítményére. Teleki Jánosnéval. (Állattenyésztés, 1975)
A karámos marhahízlalás élettani és teljesítményi paramétereinek vizsgálata. (Állattenyésztési Kutató Intézet Közleményei, 1977)
Az istállólevegő összetételének hatása a hízómarhára. (Állattenyésztés, 1977)
Az állatok környezetével kapcsolatos új megállapítások. – Az ökológiai kísérletek tervezése és értékelése. (Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei. Szerk. Horn Artur, Keserű János, Szentmihályi Sándor. Bp., 1982)
A meleg és a nagy napi hőmérsékletingadozások hatása a hízómarhára. Barna I.-vel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1987)
Terhelő környezeti tényezők – mikroklíma, káros levegőgázok és zaj – hatásának vizsgálata a szarvasmarhatartásban. Doktori értek. (Bp., 1989)
ford.: Jevgenyev–Noszovszkij: Falusi klub. (Bp., 1950)
Dobrohotov: Részletes állattenyésztés. (Bp., 1950)
Tomme, M. F.–Novikov, E. A.: Általános állattenyésztés. Salamon Istvánnal. (Bp., 1951
2. átd. kiad. 1952)
Volkopalov: Sertéstenyésztés. (Bp., 1952)
Kvasznickij, A. V.: A sertés emésztésének élettana. (Bp., 1953)
Tanulmányok a haszonállatok szaporításáról. Ford. Többekkel. (Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Bozó Sándor: Á. T. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013