Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

2024. december 5. Csütörtök

Ádám Zsigmond

pedagógus

Születési adatok

1906. június 19.

Egyek

Halálozási adatok

1962. május 25.

Budapest


Iskola

Bp.-en tanítói okl. (1926), a polgári tanárképző főiskolán magyr–történelem szakos polgári iskolai tanári okl. (1929), az Apponyi Kollégiumban tanítóképző intézeti tanári okl. (1931), a Debreceni Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1947).

Életút

A csurgói állami tanítóképző intézet h. tanára (1931), a miskolci tanítóképző intézetben a pedagógia és a lélektan r. tanára (1932–1937), a bp.-i VIII. ker.-i Rökk Szilárd u.-i Tanítóképző Intézet r. tanára (itt fogl. először ún. nehezen kezelhető gyermekekkel, 1937–1946); közben a II. vh. idején Ukrajnában munkaszolgálatos (1942–1945). A II. vh. után elhagyott gyermekek összegyűjtésére vállalkozott, először bentlakásos munkaiskolákat szervezett számukra (1945), kezdeményezésére Hajdúhadházon létrejött a világon egyedülálló gyermekváros (Magyar Állami Gyermekotthon Gyermekváros, 1946. jún. 29.), amelynek vezetője (1946–1949), az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal munkatársa (1949), a bp.-i Ady Endre u.-i Tanítóképző Intézet ig.-ja (1949–1950), a Közoktatásügyi Minisztérium munkatársaként a pedagógiai tárgyak országos szakfelügyelője és a gyermekotthoni ügyek előadója (1951–1952), az Országos Tervhivatal (OT) munkatársa, a közoktatás országos felelőse (1952–1954), a Bőripari Tanulóotthon ig.-ja (1954–1956), az Országos Gyermekvédelmi Tanács vezetője (1957–1958), a Soponya-Nagylángi Gyermekváros ig.-ja (1958–1962). A magyarországi gyermekvédelmi mozgalom egyik legjelentősebb 20. sz.-i személyisége. A II. vh. után javasolta az állami gyermekmenhelyek megszüntetését, ill. átalakítását, az állami gondozott és árva gyermekek új, állami intézményekben (pl. kastélyépületek) történő elhelyezését. Később kezdeményezésére jött létre a tanulás és a munka sajátos kapcsolatából álló gyermek-önkormányzat, az első gyermekváros. Az eredetileg gyermekfalunak elnevezett létesítményben a pedagógusok és a gyermekek közösen dolgozták ki az együttélés törvényeit, a szobákat híres emberekről (pl. Petőfi, Kossuth stb.) nevezték el, demokratikusan választották meg az intézmény „polgármesterét”. Több írásában hangsúlyozta a gyermekek szabadságát, elítélte a testi és lelki erőszak minden formáját. Tapasztalatai alapján ő dolgozta ki a mo.-i gyermekvédelem egységes pedagógiai irányítását, ill. tervei alapján valósult meg a fóti (1957) és a soponyai gyermekváros (1958). Új eljárást dolgozott ki továbbá az általános iskolai tanulók számolóképességének javítására is. Öngyilkos lett.

Emlékezet

Emlékét a Bátonyterenyei Nevelőotthon (Ádám Zsigmond Nevelőotthon, 1987. okt. 17-étől) és a Soponyai Gyermekváros (Ádám Zsigmond Gyermekváros, 1989. máj. 20-ától) őrzi, Soponyán emléktábláját is felállították.

Szerkesztés

A Gyermekváros c. lap alapító szerkesztője (1946–1949); gyermekvédelmi írásai a fenin kívül még elsősorban a Magyar Pedagógiában (1947-től), az Embernevelésben (1947–1949), a Pedagógusok Lapjában (1957-től) és a Köznevelésben jelentek meg (1959).

Főbb művei

F. m.: A problematikus gyermek. (Bp., 1942)
Milyen iskolát vár tőlünk a föld népe? Röpirat. (Bp., 1945)
Az első magyar gyermekváros. (Embernevelés, 1947)
A nevelés elméletének és gyakorlatának kapcsolatai a gyermekvárosban. (Magyar Pedagógia, 1947)
Kallódó gyermekek. Röpirat. (Hajdúhadház, 1948).

Irodalom

Irod.: Emlékkötet Á. Zs.-ról és a hajdúhadházi gyermekvárosról. Szerk. Tóth László. (Debrecen, 1981)
Horváth Márton: Á. Zs. pedagógiai hagyatéka. (Köznevelés, 1987)
Tóth László: Emlékezés Á. Zs.-ra, a gyermekvédő pedagógusra. (Nógrádi Művelődés, 1988)
Emlékkötet Á. Zs.-ról, a gyermekvédő pedagógusról. (Debrecen, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője