Adler-Rácz Antal
orvos, sebész, urológus
Névváltozatok
1904-ig Adler Antal
Születési adatok
1894. augusztus 21.
Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1946. január 24.
Budapest
Temetési adatok
1946. január 28.
Budapest
Kerepesi út
Család
Apai nagyszülei: Adler Antal (†1887. jún. 5. Bp.) nagykereskedő, Bancalári Hedvig (†1909. dec. 2. Saalfed, Ausztria. Temetés: 1909. dec. 7. Kerepesi út), a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete választmányi tagja és a Pesti Bölcsőde Egyesület alapító tagja.
Anyai nagyszülei: Ráth Károly (1821. febr. 20. Buda–1897. júl. 30. Bp. Temetés: 1897. aug. 2. Kerepesi út), az egyesített Budapest székesfőváros első polgármestere, Hupf Mária (†1890. okt. 20. Bp. Temetés: 1890. okt. 22. Kerepesi út).
Szülei: Adler-Rácz József (= Adler József, 1862–1941. ápr. 2. Bp. Temetés: 1941. ápr. 4. Kerepesi út) miniszteri tanácsos, Ráth Aranka (†1954. febr. 13. Bp. Temetés: 1954. febr. 19. Farkasrét). Testvére: vitéz Adler-Rácz József (1893–1994. szept. 12. Bp.) gépészmérnök, alpinista, Adler-Rácz Károly (†1918. szept. 16. Grignó) tüzérzászlós, az I. világháború hősi halottja és dr. Radanovics Gyuláné Adler-Rácz Mária (1906. okt. 28. Bp.–1961. márc. 29. Bp. Temetés: 1961. ápr. 7. Kerepesi út).
Tövisegyházi Rácz Ferenc (†1920. márc. 17. Bp. Temetés: 1920. márc. 19. Farkasrét) nyugalmazott pénzügyi titkár 1903. aug. 31-én örökbe fogadta Adler József minisztériumi osztálytanácsost, a család ezért 1904. ápr. 16-ától hivatalosan is az Adler-Rácz kettős családnevet használta.
Iskola
A budapesti kegyes tanítórendi főgimnáziumban éretts. (1912), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1918), az urológia tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1931. dec.).
Életút
Az I. világháborúban harctéri egészségügyi szolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a 17. sz. helyőrségi kórház segédorvosa (1918). A Bókay Gyermekklinika segédorvosa (1918–1919), Verebélyen körzeti orvos (1919–1920), a budapesti tudományegyetemen (= Pázmány Péter Tudományegyetemen) I. sz. Sebészeti Tanszéke műtőnövendéke (1919–1920), az Urológiai Klinikán Illyés Géza gyakornoka (1920–1921), egy. tanársegéde (1921–1929).
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1929–1936) és az urológia magántanára (1931. dec.–1940. ápr. 6.), rk. tanára (1940. ápr. 6.–1945). A budapesti MÁV Kórház Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa (1937–1945).
Tudományos pályafutását gyermeksebészként kezdte, majd Illyés Géza (1870–1951) javaslatára érdeklődése a vese és a húgyutak krónikus megbetegedéseinek műtéti megoldásai felé fordult. A szakterület első magyarországi urológiai sebészeti osztályvezető főorvosaként alapvetően új eredményeket ért el a vesegümőkór és a gyermekkori pyuriák sebészeti indikációi terén. A helyi érzéstelenítés urológiai alkalmazásának magyarországi bevezetője és a húgyúti szervek autovakcinás kezelésének egyik magyarországi sebészeti kezdeményezője.
További kutatási területei: heveny hasi katasztrófák műtéti megoldásai; veseműtétek gyomor- és bélszövődményei; a vese fejlődési rendellenességeinek diagnosztikai problémái; vese- és húgyúti megbetegedéseket okozó bakteriális fertőzések.
Elismertség
A Magyar Urológiai Társaság választmányi tagja (1926-tól).
Szerkesztés
A lipcsei Zeitschrift für Urologie c. referáló folyóirat munkatársa (1926-tól).
Főbb művei
F. m.: A vesegümőkór műtéti javallata nehezen kórismézhető eseteknél. (Orvosképzés, 1927. 1.)
Pyelitis, pyelonephritis, nephritis aposthematosa. (Orvosképzés, 1928)
A sebészi vesemegbetegedések konzerváló sebészi kezeléséről. (Gyógyászat, 1931)
A specifikus therápia irányelvei és alkalmazása az urológiában. (Orvosképzés, 1932)
A vese körüli gennyedések. (Budapesti Orvosi Újság, 1936. 27-28.)
A pyelographia a vesegümőkór kórismézésének szolgálatában. (Magyar Urologia, 1938)
Heveny hasi megbetegedést utánzó urológiai megbetegedések. (Orvosképzés, 1939. 5.)
A vesegümőkór klinikai megjelenésében tapasztalható különbségek és azok összefüggése a kórokozók viselkedésével a tenyészetben és állatkísérletben. (Bp., 1943)
A vizeletpangásról. (Orvosképzés, 1943)
Vese körüli gennyedésekről. (Magyar Urológia, 1943)
Az urológia körébe tartozó megbetegedések vizsgálata. (Magyar Vasút és Közlekedés, 1944. 2.).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: A helybeli érzéstelenítés az urológiai sebészetben. (1924. 11.)
A fajlagos therápia az urológiában. (1924. 49.)
A húgyszervek gyulladásos betegségeinek autovaccinás kezelése. (1926. 11.)
A veseműtétek után fellépő gyomorbélatoniákról. A Magyar Urológiai Társaság 1928. dec. 3-i tudományos ülésén tartott előadás. (1929. 22.)
A cystitis tuberculosa kezelése. (1929. 41.)
A prostatatectomia javallata és eredményei. (1931. 36.)
Az urológiai vizsgálat fontossága a gyermekkori pyuriák kórismézésében. (1932. 46.)
Vesediagnosztikai tévedések. (1934. 38.)
Mikor és hogyan operáljunk ureter-követ? (1939. 30.)
A vese fejlődési rendellenességeinek klinikai jelentősége. (1940. 2.).
Irodalom
Irod.: Elhunyt Adler Antal, a főváros egy érdemes polgára. (Pesti Hírlap, 1887. jún. 6.)
Elhunyt Adler Antalné uriasszony. (Budapesti Hírlap, 1909. dec. 3.)
Az Adler-Rácz kettős családnévről. (Budapesti Közlöny, 1904. máj. 14.)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A-R. A. magántanái kinevezésének jóváhagyása. (Budapesti Hírlap, 1932. jan. 10.)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
A-R. A. rendkívüli tanári kinevezése. (Budapesti Közlöny–Dunántúl, 1940. ápr. 13.)
Balogh Ferenc: A magyar urológia fejlődése a két világháború között. (Orvosi Hetilap, 1984. 2.).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303442# (Édesapja, Adler-Rácz József gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303444# (Édesanyja, Adler-Rácz Józsefné Ráth Aranka gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-6ZZ?i=65&
wc=92QN-DP6%3A40678301%2C60592401%2C1077266102&
cc=1452460 (halotti anyakönyve)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2020
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (657), orvos (578), író (450), történész (356), jogász (320), irodalomtörténész (284), szerkesztő (266), újságíró (263), műfordító (227), pedagógus (204), költő (187), közgazdász (178), nyelvész (164), gépészmérnök (161), biológus (140), festőművész (120), vegyészmérnök (116), kémikus (112), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (98), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (89), fizikus (86)