Adorján Boldizsár
Adorján Boldizsár

2022. január 28. Péntek

Adorján Boldizsár, otrokócsi

költő, író, jogász

Születési adatok

1820. február 2.

Gortvakisfalud, Gömör vármegye

Halálozási adatok

1867. július 13.

Gortvakisfalud, Gömör vármegye

Temetési adatok

1867. július 15.

Gortvakisfalud, családi sírbolt


Család

Sz: Adorján Dávid (1783–1852) táblabíró, nagybirtokos, nemes Rajszy Klára (1792–1848). Testvére Adorján Klára és Beke Bálintné Adorján Borbála. F: 1850. ápr. 27.–1867. júl. 13.: Lemouton Emília (1824–1869) író, műfordító.

Fia: Adorján Lőrinc (1853. dec. 8. Gortvakisfalud–1905. márc. 8. Korompa [Krompach]. Temetés: 1905. márc. 11. Gortvakisfalud) a korompai vasgyár mérnöke; Adorján Viktor (1854–), leánya: Adorján Ilona (1852–1877. dec. 24. Gortvakisfalud), Bíró Bertalanné Adorján Lujza (= Louise; 1858–1899. szept. 23. Bácskapuszta. Temetés: 1899. szept. 25. Gortvakisfalud), szentmiklóssi és óvári Pongrácz Pálné Adorján Margit és Adorján Róza (1863–1889. dec. 29. Tamásfalva. Temetés: 1889. dec. 31. Gortvakisfalud). Armand kisgyermekkorában elhunyt, Lőrinc halála után férfiágon kihalt az Adorján család (Viktor már Lőrinc halála előtt meghalt).

Iskola

Középiskoláit a losonci református gimnáziumban, Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, jogi tanulmányai befejezése után Csetneken ügyvédgyakornok, majd ügyvédi vizsgát tett (1840) és Pesten telepedett le (1841).

Életút

Pesten törvényszéki ülnök és ügyvéd (1840–1850), a cs. és kir. törvényszék tagja, a rögtönítélő bíróság ülnöke (Rimaszombatban, 1850–1854), igazságügyi tanácsos (uo., 1854–1867), táblabíró (1867). A forradalom és szabadságharc idején nemzetőrként működött (1848). 

Petőfi Sándor (1823–1849) és Vörösmarty Mihály (1800–1855) baráti köréhez tartozott, verseket már pataki diákkorában írt, első költeményei a Parthenon zsebkönyveiben jelentek meg (1837). Romantikus lírájára leginkább Vörösmarty Mihály hatott, de írt hazafias költeményeket, történelmi elbeszéléseket és a kor népszerű műfajában, a beszélyben is jeleskedett. Néhány írása a pesti divatlapokban, Ivánfy Malvina álnéven jelent meg. Munkáit nem gyűjtötték össze; hátrahagyott iratait a gömöri levéltárban és az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. 

Emlékezet

Pesten élt (1841–1850), házassága után Gortvakisfaludra tért vissza (1850–1867) és Rimaszombatban tevékenykedett. Súlyos tüdőbetegségben hunyt el, utolsó éveiben felesége ápolta. Síremléke a gortvai temetőben áll. Az ő ajánlására jelölték Petőfit a gömöri táblabíró választáson (ez volt Petőfi egyetlen közéleti tisztsége, 1845. máj. 28-án). Petőfi, emlékkönyvébe is beleírt (Adorján Boldizsár emlékkönyvébe, Gortvakisfaludon, 1845. jún. 3-án). Egy jóval később (1848. jan. 6-án) kelt, szintén Adorjánhoz címzett Petőfi-levelet Ágoston József, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság hivatalnoka tette közzé a Vasárnapi Ujságban (1880. 29.).

Szerkesztés

Írásait – többek között – az Athenaeum, a Regélő, a Pesti Divatlap és az Életképek (1839–1843), valamint az Emlény és a Nemzeti Almanach (1840–1842) közölte. 

Főbb művei

F. m.: Az elfelejtett nő. Beszély. Ivánfy Malvina álnéven. (Életképek, 1844)
Visegrád. Költői elbeszélés. (Pesti Divatlap, 1845). 

Irodalom

Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1867. aug. 11.)
Wallentinyi Dezsőné: Levelek A. B. levelesládájából. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
Czeke Marianne: L. E., Shakespeare összes drámai műveinek első magyar fordítója. 1–2. füzet. (Magyar Shakespeare Tár, 1911)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
Barsi Béla: Az Adorján, Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és története az Adorján–Szeleczky Levéltár tükrében. (Matrikula. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület kiadványa, 2015).

 

 

neten:

 

 

http://www.macse.hu/matrikula/Matrikula-2015-3.pdf (az anyakönyvi bejegyzés közlésével!)

Megjegyzések

Wikipédia: téves születési adat: máj. 2.! Anyakönyvi adata szerint feb. 2-án született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője