Adorján József
Adorján József

2024. április 14. Vasárnap

Adorján József

református lelkész

Születési adatok

1923. január 24.

Székelyhíd, v. Bihar vármegye

Halálozási adatok

2007. július 20.

Budapest


Család

Sz: Adorján István földműves, Somogyi Julianna. F: Müller Katalin tanítónő, vallásoktató. Leánya: Adorján Katalin (1947–) és Adorján Julianna (1958–); fia: Adorján Ferenc (1949–) és Adorján Gábor (1950–).

Iskola

A nagyváradi Szent László Gimnáziumban éretts. (1942), a Sárospataki (1942–1945), a Budapesti (1945) és a Kolozsvári Református Teológiai Akadémián tanult (1945), lelkészképesítő vizsgát tett (I.: Kolozsvár, 1946; II. Budapest, 1948); Budapesten szentelték fel (1954).

Életút

Budapest–Budahegyvidéken (1946–1948), Budán (1948), Budapest–Valéria-telepen segédlelkész (1948). Budapesten, ún. konventi missziói lelkész (1948–1953); közben Dunapentelén, ill. Sztálinvárosban megszervezte a református missziói egyházközséget. A nagykőrösi (1953–1968), a Budapest-Baross téri (1968–1971), a Budapest-Pozsonyi úti (1971–1978), a Budapest-Gorkij fasori gyülekezet lelkipásztora (1978–1994). A Dél-pesti Református Egyházmegye (1959–1968), majd a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese (1968–1990). A Budapesti Református Teológiai Akadémia Társadalomtudományi Tanszékének vezetője (1958–1968), a Ráday Kollégium főigazgatója (1985–1988), a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió alapítója (1984–1988). Református lelkészként elsősorban a családszociológia egyházi vonatkozásaival, az evangéliumi nevelés, az egyházi segítségnyújtás és a keresztyén etikai értékrend kérdéseivel foglalkozott.

Elismerés

A Debreceni Református Teológiai Akadémia tb. doktora (1985).

Szerkesztés

Az Új Magyar Asszony c. lap szerkesztője (1948–1949), írásai a fentin kívül még elsősorban a Református Egyház és a Református Gyülekezet c. egyházi lapokban, ill. a Theológiai Szemlében (1975-től) és a Confessióban jelentek meg (1979-től).

Főbb művei

F. m.: Házasságban élni… vagy égni. Lelkipásztori segítség a családi élet kérdéseiben. (Nem jó az embernek egyedül. Útravaló házasságot kötő fiataloknak. Pásztori segítség a családi élet kérdéseiben minden református családnak. Bp., 1972
3. kiad. 1976
5. kiad. 1981
7. átd. kiad. Bp., 1991
9. kiad. Bp., 1995
10. kiad. 1997)
Tízparancsolat. (Bp., 1974
2. kiad. 1983
3. kiad. 1989
4. kiad. Bp., 1993)
A ma embere – az új ember. (Theologiai Szemle, 1975)
Az evangelizáció célja és feladata korunkban. (Theologiai Szemle, 1977)
Kérdések a konfirmációról. (Confessio, 1979)
A presbiter hite. (A presbiter, a gyülekezet elöljárója. Presbiteri kézikönyv. Bp., 1980)
Reformátusság a magyar társadalomban 1949-től napjainkig. (Studia et acta, 1983)
Imádság Amerigo Tot temetésén. (Confessio, 1985)
A Magyarországi Református Egyház élete a szocialista magyar államban. (Bp., 1984)
Veszélyeztetett család, veszélyeztetett ifjúság. (Theologiai Szemle, 1985)
Bevezetés a társadalomtudományi ismeretekbe. (Bp., 1985)
szerk.: „Hirdesd az igét!” Az igehirdetők kézikönyve. A szerkesztőbizottság vezetője. (Bp., 1980)
Magyarországi Református Egyházi Ágenda. Istentiszteleti rendtartás. Sajtó alá rend. Bolyki Jánossal, Tarr Kálmánnal. (Bp., 1985)
Hitből hitbe. Az evangéliumi nevelés kézikönyve. Kateketikai kézikönyv. I–II. köt. (Bp., 1988
2. kiad. Bp., 1990)
Istentiszteleti rendtartás a Magyarországi Református Egyház számára. Példatár. Sajtó alá rend. Bolyki Jánossal, Tarr Kálmánnal. (Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: A Budapesti Református Teológiai Akadémia története. Szerk. Bucsay Mihály és Pap László. (Bp., 1955)
Nagykőrösi ki kicsoda? Szerk. Varga István. (Nagykőrös, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője