Család

Kisparaszti családból származott, hat elemit végzett. Apja az I. vh.-ban, orosz hadifogságban halt meg (†1917), anyjával együtt gazdálkodott. F: Ludányi Rozália. Fia: Adorján Miklós (1922); leánya: Adorján Etelka (1926) és Adorján Margit (1930).

Életút

Saját és bérelt földön gazdálkodott (1920-as–1930-as évek; birtoka az 1930-as évek végére elérte a 100 kh-t), borkereskedő (1930–1939), a Magyar Bortermelők Szövetségének elnöke, de ellenzéki magatartása miatt kereskedői engedélyét visszavonták. Az FKgP tagja (1930-tól), a párt helyi szervezeteinek alapítója, az országos nagyválasztmány tagja. Az FKgP ogy.-i képviselőjelöltje (1939), majd még ugyanebben az évben részt vett a Nemzeti Parasztpárt alakuló ülésén (ahol ellenezte egy önálló parasztpárt megalakulását). A Magyar Parasztszövetség Heves vm.-i elnöke (1941-től), sikeres ellenzéki nagygyűlést szervezett Miskolcon (1943, amelyen Bajcsy-Zsilinszky Endre is részt vett), majd a szárszói találkozó résztvevője (1943. aug.). A vh. végén egy katonai kórházi alakulattal Németországba vitték (1944), de megszökött; az ostromot Bp.-en élte át. A II. vh. után az FKgP országos központjának titkára (1945), az Országos Intéző Biz. tagja (1946–1948). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Gyöngyöstarján 1945. jún.-nov.), ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő (Heves és Nógrád-Hont vármegyék, 1945– 1948). Mivel ellenezte az iskolák államosítását, és a törvényjavaslat szavazásakor nem jelent meg a parlamentben, a Dobi-féle pártvezetés lemondásra kényszerítette (1948. júl.). Koholt vádak alapján letartóztatták (1950. márc. 10.), egy koncepciós per során életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1956-ban szabadult; 1956. szept. 22-én rehabilitálták). A forradalom idején részt vett az FKgP újjászervezésében, a párt Intéző Bizottságának tagja (1956. okt. 30.). A szovjet csapatok bevonulása után elmenekült az országból; Bécsben, Franciaországban, majd a kanadai Torontóban élt. Bécsben a rövid életű emigráns FKgP Intézőbizottságának elnöke (1957). A strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács (1957), a New York-i székhelyű Magyar Bizottság tagja (1958-tól). Röviddel halála előtt, betegen tért haza, Egerben telepedett le (1974–1975). A II. vh. után a MEGA Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezetének elnöke. A Magyar Szőlős Gazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete igazgatóságának tagja (1945–1947). A Magyar Országos Szövetkezeti Központ igazgatóságának tagja (1947–1948; pártja 1948. aug.-ban visszahívta).