Ady Endre
Ady Endre

2024. november 9. Szombat

Ady Endre, diósadi

költő, író, szerkesztő, műfordító

Névváltozatok

Ady András Endre 

Születési adatok

1877. november 22.

Érmindszent, Szilágy vármegye

Halálozási adatok

1919. január 27.

Budapest

Temetési adatok

1919. január 29.

Budapest

Kerepesi út


Család

Köznemesi családból származott.

Dédszülei, apai: Ady Bálint, ? és Viski Dániel (1789–1872. júl. 24. Nyárszó), Nárai Szabó Julianna.

Dédszülei, anyai: Pásztor József (1781–1841) református lelkész, Kolozsvári Borbála; Kabay Gábor földbirtokos, Simay Zsuzsanna.

Nagyszülei: Ady Dániel (1811–1887) földbirtokos, Viski Johanna Julianna (1823. aug. 14. Györgyfalva; Pásztor Dániel (1811. Aranyosmeggyes–1864. ápr. 7. Szatmárnémeti) református lelkész, Kabay Rozália (1826–1862. nov. 18. Szatmárnémeti).

Szülei: Ady Lőrinc (1851. aug. 15. Lompért, Szilágy vm.–1929. ápr. 22. Zilah) gazdálkodó kisbirtokos, tiszaeszlári Pásztor Mária (1858. júl. 4. Szatmár–1937. nov. 28. Bp. Temetés: 1937. dec. 1. Kerepesi út).

 

Ady Lőrinc testvérei: Ady Sándor (1848–1900. ápr. 8. Lompért. Temetés: 1900. ápr. 10. Lompért) jogász, körjegyző Hadadon, Ady János (1855–1912) és Séra Lajosné Ady Julianna Lilla (1858–1937).

Ady Sándor fia: Ady Endre (1876. jan. 1. Hadad, Szilágy vm.–1940. máj. 22. Csíkszentmárton) jogász, jogtudós, jogi író, akit a kortársak gyakran összekevertek a költővel; leánya Landt Lajosné Ady Mariska (= Ady Mária; 1889. febr. 26. Hadad, Szilágy vm.–1977. febr. 4. Bp. Temetés: 1977. febr. 25. Farkasrét) író. Ady Mariska fiai 1945-ben felvették a Diósady családnevet. Diósady Pál vegyészmérnöknek Ady Endre, a költő volt a keresztapja.

Ady Sándor további gyermekei: Ady Jolán (1880–1956), Faik Antalné Ady Erzsébet, Henter Jánosné Ady Irén (1893–1973. dec. 18. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1974. jan. 7. Óbuda) és dr. Ady Zoltán (1893–1971. dec. 15. Bp. Temetés, hamvasztás: 1972. jan. 14. Óbuda) MÁV-főtanácsos.

Ady Endre, a költő testvére: Ady Lajos (1881. jan. 29. Érmindszent–1940. ápr. 18. Bp.) irodalomtörténész, tanügyi főtanácsos. Kisgyermekkorában meghalt testvére: Ady Ilona (1875. dec. 27. Érmindszent–1876. júl. 25. Érmindszent).

Felesége: 1915. márc. 27.–1919. jan. 27.: désfalvi Boncza Berta Bimbi (1894. jún. 7. Csucsa, Kolozs vm.–1934. okt. 24. Bp.), Boncza Miklós (1847–1917) földbirtokos, országgyűlési képviselő és törökfalvi Török Berta (1865–1894) leánya.

Iskola

Tanulmányait az érmindszenti elemi iskolában (1883–1888), a nagykárolyi piarista gimnáziumban (1888–1892) és a zilahi református kollégiumban végezte (1892–1896), Zilahon éretts. (1896. jún. 21.).

Mindkét Ady Endre (a költő és a jogász unokatestvér is Zilahon fejezte be középiskolai tanulmányait, és mindketten Debrecenben tanultak tovább!) A költő Ady Endre a debreceni jogakadémia (1896–1897: I–II. félév és 1898: IV. félév) és a budapesti tudományegyetem jogi karának hallgatója (1897: III. félév). Debrecenben Juhász Ignác ügyvéd irodájában dolgozott, jogásztanára Kérészy Zoltán volt.

Életút

A temesvári kir. tábla díjnoka (1897–1898), néhány hónapig egy zilahi ügyvédnél írnokoskodott (1898). Tanulmányait végleg feladva az újságírói pályát választotta, kizárólag irodalommal és újságírással foglalkozott. A Debreczeni Főiskolai Lapok, a Debreczeni Ellenőr, a Debreczeni Hírlap, a Debreczen (1898–1899), Nagyváradon, a Tisza-párti Szabadság (1900–1901), később a szabadelvű Nagyváradi Napló munkatársa, társszerkesztője (1901–1903). Életének döntő jelentőségű állomása volt a polgárosodó Nagyvárad, mozgalmas politikai, társadalmi és kulturális életével. Tehetséges fiatal írókra, barátokra (Bíró Lajos, Nagy Endre, Fejér Dezső) talált. Itt ismerkedett meg a Párizsból hazalátogató Diósy Ödönné Brüll Adéllal (1872–1934), Lédával. A Párizsba készülő költő elhatározását, hogy a francia fővárosba utazzon, megerősítette a Léda iránt kibontakozó szenvedélyes szerelme.

Szilágy vármegye közgyűlésének segélyével utazott a francia fővárosba (1904. jan.). Egyéves párizsi tartózkodása idején tudósításokat, cikkeket küldött a Budapesti Hírlapnak, a Pesti Naplónak, a Budapesti Naplónak. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Révész Bélával, Bölöni Györggyel. Párizsban szembesült korábban szerzett, és egész életét beárnyékoló betegségével (itt diagnosztizálták az egész későbbi életére végzetesen kiható vérbaját). Hazatérése után a Budapesti Napló belső munkatársa (1905–1908). A Nyugat megindulásától (1908) haláláig a folyóirat főmunkatársa, vezéregyénisége. Ezekben az években betegségekkel küszködve, állandó lakóhely nélkül – főként szállodákban – felváltva Budapesten élt, ill. minden évben néhány hónapot Párizsban és Érmindszenten töltött (1907–1912). Hosszabb-rövidebb olaszországi, franciaországi (riviériai), svájci, bajorországi utazásokat tett, többnyire Léda társaságában. Megismerkedett br. Hatvany Lajossal, akitől aztán jelentős anyagi támogatást is kapott (1908-tól). Kapcsolata Lédával 1909-től egyre zaklatottabb lett, emiatt, ill. egyre súlyosabb betegsége miatt néhány hónapot a kolozsvári idegklinikán töltött (1909). A Lédával történő szakítás mély lelki válságot eredményezett az ekkor már országosan ismert és ünnepelt költőnél (1912).

Élete utolsó éveinek főbb állomásai: Budapest, Érmindszent, Csucsa (1912-től). Megromlott egészségi állapota miatt egyre többször kezeltette magát szanatóriumokban: a budapesti Városmajor utcában (1912 tavaszán), a Graz melletti Maria-Grünben (1913 tavaszán), a budapesti Szent János Kórházban (1913 telén), a Park szanatóriumban (1914). Boncza Berta (1894–1934) először egy svájci leánynevelő intézetből levéllel és verssel kereste fel a költőt (1911), ám ekkor Ady még alkalmi szeretőinél keresett vigasztalást, majd rövid ismeretség után eljegyezte Dénes Zsófiát. Kapcsolatuknak Ady csucsai látogatása vetett véget (1914. ápr.), amikor először találkozott Csinszkával. 1915. márc. 27-én kötöttek házasságot, és eleinte Csucsán, a Boncza-kastélyban éltek, ill. hosszabb erdélyi utazást tettek (1915. júl.). Az I. világháború kitörése mélyen érintette, kezdettől fogva iszonyattal töltötte el. Miután több ízben határozottan állást foglalt a háborúval szemben, heves politikai támadások érték. Kolozsvárra behívták katonának (1916. jan.), de betegsége miatt felmentették. Több hetet töltött a budapesti Városmajor utcai szanatóriumban (1916 tavasza). A csucsai kastélyból Budapestre költöztek (1917 ősze); végleges otthonuknak apósa, Boncza Miklós Veres Pálné utcai lakását rendezték be. A betegségektől testileg-lelkileg összetörve, 1918. nov. 16-án még elment a parlamentbe, hogy jelen legyen a köztársaság kikiáltásán. Néhány nap múlva, 1918. nov. 18-án, a Nemzeti Tanács küldöttsége köszöntötte betegágyánál. 1918. nov. utolsó napjaiban részt vett a Vörösmarty Akadémia ülésén, ahol elnökké választották. Utolsó nyilvános szereplésén azonban beszédét már nem tudta befejezni. 1919. jan. 12-én súlyos állapotban szállították a Liget szanatóriumba, de a leromlott szervezet a betegséget nem tudta leküzdeni. A nemzet halottjaként a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár búcsúztatta.

A Martinovics Szabadkőműves Páholy tagja (1912), mestere (1914).

A Vörösmarty Akadémia elnöke (1918). 

Költői indulása egybeesett újságírói pályakezdésével. Álnévvel írt diákkori versei után cikkei, versei, novellái rendszeresen megjelentek a Szilágy, a Debreczeni Főiskolai Lapok, a Debreczeni Hírlap, a Debreczen, a Szabadság, a Nagyváradi Napló, a Sopron, a Soproni Napló c. lapokban. 1903-tól elsősorban fővárosi napi- és hetilapok, folyóiratok közölték verseit, írásait: a Magyar Géniusz, a Budapesti Napló, a Budapesti Hírlap, a Pesti Napló, a Magyar Közélet, A Hét, a Népszava, a Figyelő, a Nyugat, A Holnap c. antológia, és a Világ. Első versét (Március 20.), kedves tanára, Kincs Gyula jelentette meg A. E. monogrammal (a zilahi Szilágy c. lapban, 1896. márc. 22-én).

Debrecenben írt verseit első kötetében, Versek (1899) címmel adta közre. A fiatal Ady századvégi ihletettségű lírájában itt-ott felcsillannak Arany- és Petőfi-reminiszcenciák, de olykor erősebb a Reviczky-hatás. A nagyváradi évek idején (1900–1903) született verseskötetében (Még egyszer, 1903) már felcsillan igazi, egyéni költői arca. Párizsból hazatérve az Új versek (1906) kötetével megüzente a harcot, amely egész életét végig kísérte. A kötet nagy feltűnést keltett, heves vitákat váltott ki, új fejezet kezdődött a magyar líra történetében. A Párizst megjárt költő hozta haza a nagyváros élményeit, verseit, mert Párizs nemcsak a világváros kínálta nagy lehetőségeket, a szabadságot, a fényűzést, a polgárosodást, a lázas tempót mutatta meg, hanem távlatot adott, megvilágította az otthoni szűkös és kicsinyes viszonyokat. A francia irodalom, a francia költők – elsősorban Baudelaire, Paul Verlaine – hatása lírájára közvetett: inkább ösztönző, a költői alkotás új lehetőségeire figyelmeztető, felszabadító. Az Új versek fő motívumai a nagy, szenvedélyes szerelem, káromló elkeseredés nemzete elmaradottsága, az itthoni kevés kibontakozási lehetőség miatt, a csillapíthatatlan élni vágyás. Új érzések, kínok, titkok, vágyak, sejtelmek új művészi formát követeltek, már semmi nem kötötte a magyar líra századvégi útjához. Szimbolista költő, és nagy szimbólum-rendszeréhez megteremti sajátosan egyéni verselését. A következő, Vér és Arany (1908) c. kötetének motívumai ugyanazok, mint az Új verseké, de azok mellé újak sorakoznak: a pénz könyörtelen hatalma, élet és halál, a sorsszerűség, a tragikus magyar sors, a magyar Messiások motívuma. A versek elementáris erővel hatnak. A sorok, a mondatok általában igen rövidek, új képek és új szavak kerülnek a tömör kompozícióba. Első négy kötetét lázas lendülettel, állandó viaskodások közepette írta. A Nyugat megindulása új lehetőséget teremtett számára, de az ellene irányuló megsokasodott támadások, romló egészsége, magánéletének válsága, líráját mind komorabbá tette. A korábbi rikító színeket tompábbak, szürkébbek váltják fel. A vers, a kompozíció középpontjába már nem a kép, hanem a gondolat kerül. Az egymást követő versesköteteiben (Az Illés szekerén, 1909; Szeretném, ha szeretnének, 1910; A minden titkok versei, 1911; A menekülő élet, 1912; A magunk szerelme, 1913; Ki látott engem?, 1914) az élet nagy kérdésein való tépelődés, Isten-keresés, a magyarság sorsa miatti aggodalma erősödött fel. A művészélet egyéni kétségeitől eljutott a nemzeti és általános emberi létezés számos egyetemes kérdéséhez. Utolsó kötetei, (A Halottak élén, 1918; Az utolsó hajók, 1923; posztumusz, Földessy Gyula gondozásában) fájdalmas tiltakozás a háború ellen. A háború idején írt verseiben a humanizmus ellen elkövetett szörnyű bűntettek, az emberiség pusztulása keserű, mély fájdalommal töltötték el. Komor, fásult filozófiával, messziről szemlélte a világ dolgait.

Ady költői küldetését éppen úgy, mint egész életét eleve sorsszerűnek és szimbolikusnak érezte. Örök kérdése a nagy „Ismeretlen” probléma, maga a sors, a rendeltetéses a „Végtelen Idő”, amely a szerelmeket, életeket, halálokat tereli. Elfogadja Illés-sorsát, prófétai küldetését, mert hitte, hogy élete fontos élet, amit ki kell teljesítenie, nemcsak magának, hanem nemzetének és a világnak. Ebből a prófétai küldetéstudatból fakadt egész emberi hitvallása, állásfoglalása politikában; ebből eredeztethető szocializmusa is. Szeretett minden kultúrát, haladást, szabadságot, mindent, ami az „Életet” gazdagíthatja, színesítheti. Gyűlölt minden elnyomást, szegénységet, maradiságot, ami az életet lehetetlenné teszi. Hitvallása az „Élet” mindenekfelett való tisztelete. Az élet, a halál, a magányosság problémái mindvégig elkísérték. A halálgondolat más és más formában jelenik meg költészetében. Az ifjúkori halált váró borzongásból a súlyos betegségek árnyékában nyomasztó, rémítő vízió lesz. A halálgondolat indította el Isten-kereső útjára. Az élet fájdalmába, a halál félelmetes sejtelmébe beletörődni nem tudó ember vágyakozása az Istenben való megnyugvás után.

Szerelmi lírájában szakított a magyar költészet hagyományos szemérmességével. A férfi és a nő kapcsolatának elhallgatott titkait szólaltatja meg. Léda alakjában a férfi és a nő közötti kapcsolat megszemélyesítőjét, a nemek örök kétfelé válásának szimbólumát alkotta meg. A késői, Csinszka-versek meghittek, bensőségesek. Itt már a szerelem nem harc, hanem megbékélés, csöndes hazaérkezés. Újító volt társadalomszemléletében is. Költészetében megidézi a pénz mitikus hatalmát, a pénzért, a gazdagságért küzdő ember tragikus harcát. A plebejusi szemléletű, a polgári radikális mozgalmakkal rokonszenvező Ady támadja és vádolja a hazai társadalmi viszonyokat. Forradalmi verseiben a szegények, a kisemmizettek mellé áll. A forradalmi nemzeti múlt idézésének erejével éleszti, sürgeti a nép forradalmát. A magyarság sorsán és helyzetén tépelődő verseiben kialakult a maga költői hivatottsága, ő nem csupán költője akart lenni nemzetének, hanem vátesze, prófétája, bírája, új utakra vezetője a szó eleven erejével. Verseinek rendkívül szuggesztív ereje van. Egymástól távol álló gondolatok, dolgok, képzetek, szemléleti képek merész összekapcsolásával felépíti meghökkentő szimbólum-rendszerét. Korai köteteiben már megmutatkozik eredeti formaalkotása, sajátos stílusa; az időmértékes és hangsúlyos formáknak sajátságos keverése, a jambusoknak a magyar szó és mondatok hangsúlyával való szabályozása. Nyelve egyéni, régi szavak, szólások, fordulatok új hangsúlyozásával, új kifejezések, érzékletes jelzők használatával meg tudta újítani a magyar költői nyelvet.

Novellái jórészt rövid tárcanovellák, tematikailag meglehetősen változatosak. Apró történetei mellett jelentősek saját életének emlékeire épülő önvallomásai, a legkülönfélébb emberi sorsokat bemutató novellái, kisiklott életek kálváriájának balladaszerű feldolgozásai. Publicisztikája főképp pályája kezdetén jelentős. A debreceni, nagyváradi lapok után a Budapesti Naplóban naponta írt bel- és külpolitikai témákról, a vidék nyomorúságáról, a főváros és a vidék ellentétének okairól, tudósításokat küldött a párizsi művészeti életről, éles hangú cikkekben bírálta a hazai viszonyokat, színházi, irodalmi és képzőművészeti kritikákat írt. Irodalmi harcok és viták között születtek – többnyire a Nyugatban megjelent – tanulmányai, esszéi, melyek egyben alkotói önvallomások is.

Önálló kötetei jelentek meg majdnem minden európai nyelven. Költészetének hatása – Petőfi Sándor óta – példátlan a magyar irodalom történetében. Az Új versek megjelenésétől viták egész sora kísérte munkásságát (A Holnap-vita, 1908; A duk-duk affér c. cikke nyomán kirobbant vita, 1908; a Népszava-vita, 1909; a modernek és a konzervatívok vitája, 1907–1919; Rákosi Jenővel folytatott vitája, 1913–1915). Halála után életműve, művészete évtizedeken át irodalmi viták elindítója volt. (Vita a kettészakadt irodalomról, 1927–1928; A Toll-vita, 1929, 1938). Számos ideológiai és politikai irányzat tett sikertelen kísérletet művészetének kisajátítására.

Emlékezet

A gazdag Ady-ikonográfiából kiemelkednek Székely Aladár fotói, Baja Benedek, Czigány Dezső, Ferenczy Béni, Tihanyi Lajos festményei és grafikái; Csorba Géza szobrai. Verseinek első megzenésítője Farkas Ödön (A holnap dalai. Bp., 1909) és Reinitz Béla (Ady-dalok. Bp., 1910), első fordítója Octavian Goga (A krisztusok mártírja és A Haláltó fölött c. versei románul, a Luceafarulban, 1909). Első idegen nyelvre fordított verseskötetei németül (Auf neuen Gewässern. Ford. Franyó Zoltán, H. Gerhold. Wien, 1921), franciául (Choix de poèsies. Ford. Térey Sándor. Paris, 1926); románul (Sânge si aur. Ford. G. A. Petre, Oradea, 1930); olaszul (Poesie. Ford. M. Brelich dall’Asta. Milano, 1931); szlovákul (Basne. Ford. B. Müller. Bratislava, 1932); cseh nyelven (Krev a zlato. Básne. Ford. V. Marko. Brno, 1932) és hollandul (Bloed en goed. Ford. Pollák Adolf. Amsterdam, 1935) jelentek meg.

Elismertség

A főváros Ferenc József jubileumi díja (1909), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2002).

Főbb művei

F. m.: életében megjelent művei: Versek. Előszó Ábrányi Emil. (Debrecen, 1899)
Még egyszer. Versek. (Nagyvárad, 1903)
Új versek. Nagy Sándor címlapjával. (Bp., Pallas, 1906
2. kiad. 1909
3. kiad. 1912
4. kiad. 1918
5. kiad. 1919
spanyolul: Versos nuevos. Barcelona, 2009)
Sápadt emberek és történetek. (Magyar Könyvtár 497. Bp., 1907)
Vér és arany. Újabb versek. (1–2. kiad. Bp., Franklin, 1908
3. kiad. Nyugat, 1910
4. kiad. 1918)
Az Illés szekerén. A. E. legújabb versei. (Bp., Singer és Wolfner, 1909
2.–3. kiad 1911
4. kiad. Pallas, 1919)
Új csapáson. Novellák. (Mozgó Könyvtár 27. Bp., Schenk, 1909)
A forradalmár Petőfi. Petőfi Sándor válogatott
forradalmi költeményei. Összeáll., s elüljáró írással ellátta A. E. (Bp., Deutsch Zsigmond és társa kiadása, 1910)
A tízmilliós Kleopátra és egyéb történetek. (Magyar Könyvtár. 586. Bp., 1910)
Gyűjtemény A. E. verseiből. (Nyugat Könyvtár. 1–3. Bp., 1910)
Szeretném, ha szeretnének. Versek. (1–2. kiad. Bp., Nyugat, 1910
3. kiad. Pallas, 1918
4. kiad. 1919)
Így is történhetik. Novellák. A címlapot Falus Elek rajzolta. (Bp., Nyugat, 1910
2. kiad. Athenaeum, 1919)
A minden titkok verseiből. (Bp., Nyugat, 1911
A minden titkok versei címmel 2. kiad. Pallas, 1918
3. kiad. 1919)
Vallomások és tanulmányok. A borító Falus Elek munkája. (Nyugat Könyvtár 29–30. Bp., 1911)
A menekülő Élet. Versek. A borítót Gara Arnold tervezte. (Bp., Nyugat, 1912
2. kiad. Pallas, 1919)
A magunk szerelme. Versek. (Bp., Nyugat, 1913
2. kiad. Pallas, 1919)
Muskétás tanár úr. Novellák. (Tevan Könyvtár. 14–15. Békéscsaba, 1913
2. kiad. 1921)
Ki látott engem? Versek. Lesznai Anna borítékrajzával. (Bp., Nyugat, 1914
2. kiad. Pallas, 1919)
A halottak élén. Versek. (Bp., Pallas, 1918
2. kiad. 1919).

F. m.: későbbi kiadások: Margita élni akar. Verses história. Kozma Lajos borítójával és könyvdíszeivel. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (Bp., Amicus, 1921)
Rövid dalok egyről és másról. Ady Endre százhetvennégy ismeretlen verse. Összegyűjtötte Földessy Gyula. Bibliofil, sorszámozott kiadás. Dombornyomott gerincű, egészbőrkötés. (Bp., Amicus, 1923)
Az utolsó hajók. Kiadatlan versek. Sajtó alá rend. és az utószót írta Földessy Gyula. Aranyozott félvászon kötés. (Bp., Athenaeum, 1923
2. kiad. 1926)

Vér és arany. Újabb versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 1919
6. kiad. 1920
7. bibliofil kiad. 1922
8. kiad. 1923
9. kiad. 1925
10. kiad. 1927
románul: Sange si aur. Oradea, 1930
hollandul: Bloed en goed. Amsterdam, 1930?
cseh nyelven: Krev a zlato. Praha, 1950
szerb nyelven: Krvi i zlato. Novi Sad, 1961)

Az Illés szekerén. Ady Endre legújabb versei. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 1919
6. kiad. 1924
finn nyelven: Jyväskylä, 1977)
Még egyszer. Versek. Sajtó alá rend., a bevezetőt írta Földessy Gyula. (Bp., Amicus, 1923)
A menekülő Élet. Versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (6. kiad. Bp., Athenaeum, 1923)
Ki látott engem? Versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 1923)

A halottak élén. Versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 1923
4. kiad. 1925
5. kiad. 1926)
Új versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (6. kiad. Bp., 1923
7. kiad. 1926
8. kiad. 1927
9. kiad. 1929)

Szeretném, ha szeretnének. Versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 1923
6. kiad. 1926
7. kiad. 1928
horvát nyelven: Zagreb, 2000)
A magunk szerelme. Versek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 1923
4. kiad. 1927)
A minden-titkok versei. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (4. kiad. Bp., Athenaeum, 1924
5. kiad. 1927)
Így is történhetik. Elbeszélések. Az utószót írta Földessy Gyula. (Bp., Athenaeum, 1925)
Vér és arany. Tizenkét Ady-vers Baja Benedek kőrajzaival. Az előszót írta Babits Mihály. Bibliofil kiadás közös tokban. (Bp., Athenaeum, 1927
hasonmás kiad.: Kolozsvár, 1990?)
Ki látott engem? Versek. Hasonmás kiad. Minikönyv. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976)
A magunk szerelme. Versek. Hasonmás bibliofil kiad. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
A halottak élén. Versek. Hasonmás kiad. Az utószót Keresztury Dezső írta. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
Új versek. Az 1906-ban Budapesten, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. által kiadott mű hasonmás kiadása. (Bp., Eötvös József Könyvkiadó, 1989)
Ki látott engem? Versek. Hasonmás, bibliofil számozott kiadás. (A Jókai Mór Városi Könyvtár kiadványa. Pápa, 1993)
Sápadt emberek. Elbeszélések. (Populart füzetek. Bp., 1996)
Muskétás tanár úr. Elbeszélések. (Szeged, Lazi Kiadó, 1999)
Még egyszer. Versek. Ill. Ujvárossy László. (Az Ady Társaság kiadványa. Bihari magyar írók 1. Nagyvárad, 2002)
Új versek. (Corvin klasszikusok 22. Déva, 2002)
Új versek. 1906. – Vér és arany. 1907. – Az Illés szekerén. 1908. (Népszabadság Könyvek. A magyar irodalom remekei. II. 10. Bp., 2007)
Sápadt emberek. Elbeszélések. (Corvin elbeszélők 11. Déva, 2009)
Muskétás tanár úr. Novellák. Hasonmás kiad. (A Tevan Alapítvány kiadása. Bp., 2009)
Szeretném, ha szeretnének. Hasonmás kiad. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványa. Bp., 2019).

F. m.: kritikai kiadásai: Ady Endre összes prózai művei. I–XI. köt. Újságcikkek, tanulmányok. Főszerk. Földessy Gyula és Király István. (Bp., 1955–1982): I. köt. 1897. szept.–1901. máj. Szerk. Földessy Gyula. 15 táblával. (1955)
II. köt. 1901. máj.–1902. febr. Szerk. Földessy Gyula. 8 táblával. (1955)
III. köt. 1902. márc.–1902. dec. Szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. 5 táblával. (1964)
IV. köt. 1903. jan.–1903. dec. Szerk. Vezér Erzsébet. 7 táblával. (1964)
V. köt. 1904. febr.–1905. jan. Szerk. Vezér Erzsébet. 10 táblával. (1965)
VI. köt. 1905. jan.–1905. szept. Szerk. Varga József. 6 táblával. (1966)
VII. köt. 1905. okt.–1906. jún. Szerk. Kispéter András és Varga József. 6 táblával. (1968)
VIII. köt. 1906. jún.–1907. szept. Szerk. Vezér Erzsébet. 8. táblával. (1968)
IX. köt. 1907. okt.–1909. dec. Szerk. Vezér Erzsébet. 8. táblával. (1973)
X. köt. 1910. jan.–1912. dec. Szerk. Láng József és Vezér Erzsébet. 8 táblával. (1973)
XI. köt. 1913. jan.–1918. dec. Szerk. Láng József. 8 táblával. (1982). Ady Endre összes prózai művei. I. köt. 1897. szept.–1901. máj. Szerk. Vezér Erzsébet. 4 táblával. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
II. köt. 1901. máj.–1902. febr. és pótlás az I–XI. kötetekhez. Szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 1997).

Ady Endre összes versei. I–IV. köt. I. köt. Diákkori zsengék. 1891–1896. – Ifjúkori versek, alkalmi dalok. 1896–1899. Sajtó alá rend. Koczkás Sándor. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
II. köt. Költemények, alkalmi dalok. 1900–1906. Sajtó alá rend. Koczkás Sándor. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1988)
III. köt. Költemények, alkalmi versek. 1906–1907. Sajtó alá rend. Kispéter András és Koczkás Sándor. (Bp., Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 1995)
IV. köt. Költemények, alkalmi versek. 1908–1909. Sajtó alá rend. Janzer Frigyes és N. Pál József. (Bp., Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 2006).

F. m.: összes művei és bibliofil kiadások: A. E. összes versei. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (Bp., Athenaeum, 1930 és utánnyomások
2. bőv. kiad. 1942 és utánnyomások
hasonmás kiad. Bp., Anno Könyvkiadó, 1998)
A. E. összes versei. Földessy Gyula kísérő soraival. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1950)
A. E. összes versei. I–II. köt. Sajtó alá rend. és az utószót írta Földessy Gyula. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954–1955)
A. E. összes versei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958)
A. E. összes versei. I–II. köt. (Aranykönyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)
A. E. összes versei. Sajtó alá rend. Koczkás Sándor és Krajkó András. (Magyar Klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962)
A. E. összes versei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Krajkó András. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965)
A. E. összes versei. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)
A. E. összes versei. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1968)
A. E. összes versei. I–II. köt. Szerk. Koczkás Sándor és Krajkó András. Az utószót írta Belia György. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971–1972
2. kiad. 1975)
A. E. versei. Vál. Babits Mihály. Szerk. Téglás János. Bibliofil kiadás. Babits Mihály: Ady, a költő c. írásával. (A Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványa. Bp., 1976
2. kiad. 1982)
A. E. összes művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Láng József és Schweitzer Pál. (Magyar Remekírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
A. E. publicisztikai írásai. I–III. köt. Sajtó alá rend. Vezér Erzsébet. (Bp.,
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
Ady
Endre összes költeményei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Láng József és Schweitzer Pál. (Nagy klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
A. E. költeményei. I–II. köt. Összegyűjtötte és a szöveget
gondozta Sajtó alá rend. Láng József és Schweitzer Pál. A versek első megjelenésének bibliográfiai adataival. Számozott, bőrkötéses bibliofil kiadásban is. (Bp., 1982
2. jav. kiad. 1989)
A. E. költeményei. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál. (Bp., Helikon Könyvkiadó, 1983)
A. E. publicisztikai írásai. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Vezér Erzsébet. (Magyar Remekírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987)
Ady Endre költeményei. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál. (A magyar líra klasszikusai. Bp., 1992
2. kiad. 2000)
A. E.
összes versei. I–II. köt. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál. (Századvég Klasszikusok. Bp., 1994
Osiris Klasszikusok. 2. jav.
kiad. 1997
3. jav. kiad. 1998 és 2001
4. jav. kiad. 2004 és 2006
5. jav. kiad. 2020)
A. E. összes versei. I–III. köt. Szerk., az utószót írta Láng József és Schweitzer Pál. (A magyar költészet kincsestára. 36–38. Bp., Unikornis Kiadó, 1995)
A. E. versei Tóth Rózsa linómetszeteivel. Szerk. Károssy Csaba, az előszót írta Dömötör János. Bibliofil, számozott kiadvány. (Szombathely, 2003
A Szegedi Örmény Önkormányzat kiadványa. 2. bőv. kiad. Szeged, 2018)
A. E. versei. Vál., szerk. Lator László. (Sziget Verseskönyvek. Bp., 2004)
Sípja régi babonának… A. E. versei. (Nyíregyháza, 2008)
A. E. összes novellái. I–V. köt. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2011).

F. m.: válogatott művei: A. E. válogatott versei. Vál., sajtó alá rend. Dóczy Jenő. Jaschik Álmos illusztrációival. 8 táblával. Színes, feliratozott hártyapapírral. (Bp., Pallas, 1921)
A Sion-hegy alatt. A. E. istenes versei. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Szabó Lőrinc. (Bp., Athenaeum, 1927
2. kiad. Bp. Szent István Társulat, 1990 és 1992)
„Ha hív az acélhegyű ördög…” A. E. újságírói és publicisztikai írásai. 1900–1904. Összeáll. és a bevezetést írta Fehér Dezső. (Oradea, 1927)
Ifjú szívekben élek. Szemelvények A. E. verseiből. Összeáll. és magyarázatokkal ellátta Nagy Gerzson. A szövegrajzokat Szalmás Béla készítette. (Nemzeti Könyvtár 113. Bp., 1944)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk. Bóka László, Király István, Losonczi Géza. (Az Ady Emlékbizottság kiadványa. Bp., 1949)
Párisban és Napfényországban. Vál. publicisztikai írások. Sajtó alá rend.  Földessy Gyula. (Bp., Atheaeum, 1949)
A. E.: A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen. Vál. írások. Vál., szerk. Földessy Gyula és Király István. (Bp., Franklin, 1950
2. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952
Pártmunkások Könyvtára. 3. módosított kiad. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1960)
A. E. vál. versei. Vál., szerk. Golian, Paul R. (Bruxelles, 1951)
A. E. válogatott költeményei. A bevezetést írta Aczél Tamás. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1951)
A. E. válogatott versei. Szerk. a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Sajtó alá rend. Vargha Kálmán. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952)
A. E. válogatott cikkei és tanulmányai. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (Magyar Klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk. Bölöni György. Az életrajzi jegyzeteket írta Czibor János. (A magyar költészet gyöngyszemei. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1955
A magyar irodalom gyöngyszemei. 2. kiad. Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1960)
Novellák. I–II. köt. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Bustya Endre. (Marosvásárhely, 1957)
Ifjú szívekben élek. Vál. cikkek és tanulmányok. Vál., a kísérő tanulmányt írta Koczkás Sándor, a jegyzeteket Bessenyei György készítette. Ill. Háy Károly László. 8 táblával. (Bp., Móra Kiadó, 1958)
A nacionalizmus alkonya. Vál. cikkek. Vál., szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. (Bp., Kossuth Kiadó, 1959)
A. E. az irodalomról. Vál. írások. A bevezető tanulmányt Varga József írta. Szerk. Varga József és Vezér Erzsébet. (Bp., Magvető, 1961)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk. Bölöni György, az előszót írta Rónay György, a jegyzetszótárat összeáll. Tótfalusi István. (Kozmosz Könyvek. 3. bőv. kiad. Bp., 1968
4. kiad. 1976)
Költészet és forradalom. Vál. tanulmányok, cikkek, kritikák, tudósítások. Összeáll. Varga József, szerk. Szabó Mária. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1969)
Régi tavaszi háború. Elbeszélések. Vál., szerk. Varga József. (Kiskönyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976)
Az én hadseregem. Vál. cikkek, tanulmányok, versek, elbeszélések a fiatalok számára. Vál., szerk. Varga József, az utószót és a szómutatót írta Pomogáts Béla. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1977)
The Explosive Country. A Selection of Articles and Studies. 1898–1916. Vál., szerk. Vezér Erzsébet. Ford. Cushing, George Frederick. (Corvina Books. Bp., 1977)
Vér és arany. Vál. költemények. Vál., szerk. Hradil, Joze és Kovic, Kajetan. (Murska Sobota, 1977)
Ifjú szívekben élek. Versválogatás Emil Bolesláv Lukác és Ján Smrek fordításában. (Bp.–Bratislava, Európa Könyvkiadó–Tátra Könyvkiadó, 1978)
Mensch in der Unmenschlichkeit. 66 Gedichte. Vál. költemények. Vál., szerk. Vezér Erzsébet. Ford. Franyó Zoltán. (Bp., Corvina, 1979)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk. Bölöni György, az előszót írta Veress Miklós. (Kozmosz Könyvek. 5. kiad. Bp., 1981)
Ifjú szívekben élek. Vál. versek. Vál., szerk. Steinert Ágota. Felvidéki András rajzaival. (Bp., Móra Kiadó, 1981)
Művészeti írások. Vál., szerk. Vezér Erzsébet. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., Kossuth Kiadó, 1987)
A. E. válogatott versek. Vál. Kemsei István, az utószót írta Tóth Bálint. (Bp., Orpheusz, 1992)
A. E.: Válogatott versek. Vál. és a jegyzeteket összeáll. Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1993
új lenyomatok: 1994-től évente)
A kék álom. Novellák. Vál., szerk. Fráter Zoltán. (Válogatott mesterek. Bp., Ferenczy, 1994)
A. E. válogatott versei. (Válogatott versek. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés, 1998 és utánnyomások)
A. E. válogatott versek. A válogatás Farkas Andrea munkája. (Diák kiskönyvtár. Bp., Diáktéka, 1999 és utánnyomások)
A. E. válogatott versei. Összeáll. Kemény István. (Egy – két hang. Bp., Palatinus Kiadó, 1999)
A Pokol-játék. Vál. történetek. Vál., a szöveget gondozta Koczkás Sándor és Hegedős Mária. Az utószót írta Koczkás Sándor. (A magyar próza klasszikusai 63. Bp., Unikornis Kiadó, 1999)
Tíz Forint vőlegénye. Vál. novellák. Vál., szerk. Fráter Zoltán. (Palatinus Kiskönyvtár. Bp., 2000)
A. E. válogatott novellái. Szerk., összeáll. Urbán László, az utószót írta Alexa Károly. (A magyar novella mesterei. Szeged, Szukits, 2001)
A. E. válogatott versei. (Holló diákkönyvtár. Kaposvár, 2001 és utánnyomások)
Betlehemi néma. A. E. minden karácsonyi írása. Összeáll. Kőrössi P. József. (Bp., Noran, 2002)
Az irodalmi Köztelek. Vál. publicisztikai írások. (Remekírók diákkönyvtára. Kolozsvár, Polis Kiadó, 2003)
Ha hív az acélhegyű ördög…” A. E. újságírói és publicisztikai írásai. 1900–1904. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Fehér Dezső. Az utószót írta Tóth János. (2. kiad. NAT Könyvek. Nagyvárad, 2005)
A. E., József Attila és Radnóti Miklós válogatott versei. Elektronikus dokumentum, hangoskönyv. 3 CD-ROM. (Bp., Kossuth Mojzer, 2005)
„Legyetek emlékezéssel hozzám.” Válogatás A. E. verseiből. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Százdi Antal. (Bp., Petit Real, 2006)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk. Alföldy Jenő. (A magyar irodalom zsebkönyvtára. A Magyar napló kiadása. Bp., 2006)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk. Mesterházi Mónika. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2006)
A. E. szerelmes versei. Vál., szerk. Balogh Edit és Fekete András. (Bp., Barrus, 2008)
A. E. válogatott versei. Vál., szerk., az utószót írta Vincze Ferenc. (NTK-klasszikusok. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó 2009
2. kiad. 2012 és utánnyomások)
A. E. válogatott versei
. – Németh László: Ady-tanulmányok. (Nemzeti Könyvtár Magyar Írók. 86. Bp., 2017)
A. E. megmondja. Részletek A. E. publicisztikai írásaiból. Vál., az előszót írta Király Levente. (Bp., Corvina, 2017)
A. E. válogatot versei. (Életreszóló olvasmányok. Bp., Kossuth Kiadó, 2019).

Irodalom

Irod.: családi és korai források: Ady Endre meghalt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1919. jan. 28.)
A nemzet halottja. Ady Endre meghalt. (Pesti Napló, 1919. jan. 28.)
Ady Endre. (Az Újság–Világ, 1919. jan. 28.)

Ady Endre-emlékszám: Bíró Lajos: A fiatal Ady Endre. – Bartók Béla: Három őszi könnycsepp. Ady Endre verse. – Boross László: Ady Endre és kora. – Kabos Ede: Ady Endre édesanyja. – Móricz Zsigmond: Ady Endre a ravatalon. – Schöpflin Aladár: Ady Endre emléke. – Szini Gyula: Ady Endre. (Nyugat, 1919. 4–5.)

Ady-szám: Jászi Oszkár: Ady és a magyar jövő. – Földessy Gyula: Ady Endre. – Csécsy Imre: Ady és az ifjúság. – Balázs Béla: Ady Endre mitológiája. – Trostler József: Ady és német fordítói. – Havas Mikós: Ady és a napi sajtó. – Vince Sándor: Ady Endre. – Riedl Frigyes: Ady és Goethe. – Pikler Gyula: Adat a korai Ady-kultuszról. – Lukács Hugó: Ady Endre álarcai. – Steinfeld Nándor: Felegyzések Ady Endréről. (Huszadik Század, 1919)

Ady Endre szülei Nagyváradon. (Reggeli Hírlap [Miskolc], 1923. dec. 30.)
Ady Lajos: Ady Endre. Életrajz. Könyvkötői vászonkötés. 6 táblával, köztük Székely Aladár Ady Endréről készült fekete–fehér fotójával. (Bp., Amicus, 1923)
L. Ady Mariska: Emlékek. Látogatás Érmindszenten, Ady Endre szüleinél. (Pásztortűz, 1924. 4.)
Ady szüleinek aranylakodalma. (Magyarság, 1924. júl. 6.)
Szentimrei Jenő: Lenci bácsi. [Ady Lőrincről.] (Vasárnapi Újság, 1924. aug. 3.)
Ady Lőrinc, Ady Endre édesapja, érmindszenti földbirtokos meghalt. (Budapesti Hírlap–Friss Újság–Magyar Hírlap, 1929. ápr. 23.)
Földessy Gyula: Ady Endre édesapja. (Nyugat, 1929. 9.)
Gara Ernő: Elment a Bandi után. Ady Lőrinc portréja Fehér Dezső adatai alapján. (Ellenzék, 1929. ápr. 26.)
Kőmíves Lajos: Ady Lőrinc haragja elcsitult. (Pásztortűz, 1929. 11.)
Székely Molnár Imre: Utolsó beszélgetés Ady Endre édesapjával. (Az Est, 1929. ápr. 28.)
B. Gy.: Budapestre érkezett Ady Endre édesanyja, aki beszél „szegény Bandi hajszáiról” és Léda asszony emlékéről. (Pesti Napló, 1930. márc. 23.)
Kárpáti Aurél: Ady Endre síremléke. (Nyugat, 1930. 8.)
R. L.: „Hiszen az anyja voltam.” Beszélgetés Ady Endre édesanyjával. (Pesti Napló, 1936. febr. 9.)
Bányai Ernő: Ady Endre nyomában. Meghitt beszélgetés Ady Endre diákkori szerelmével. (Brassói Lapok, 1936. szept. 6.)
Ady Endre édesanyja meghalt. Szívszélhűdés érte az utcán. (8 Órai Újság, 1937. nov. 30.)
Meghalt a pesti utcán Ady Endre édesanyja. (Az Est, 1937. nov. 30.)
Meghalt az Ides… [Ady Lőrincné Pásztor Mária.] (Magyar Lapok, 1937. nov. 30.)
Holnap délután temetik Ady édesanyját. (Esti Kurir, 1937. nov. 30.)
Ady Endre mellé temetik hirtelen elhunyt édesanyját. (Magyarország, 1937. nov. 30.)
Földessy Gyula: Ady Endre édesanyja. (Nyugat, 1937. 12.)
Gosztonyi Lajos: Mária, Ady anyja. (Literatura, 1938)
Meghalt Ady Lajos. (Esti Újság, 1940. ápr. 19.)
Ady Lajos meghalt. (Magyar Nemzet–Keleti Újság, 1940. ápr. 19.)
Eltemették Ady Lajost. (Magyar Nemzet, 1940. ápr. 21.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ady Lajos. (Független Magyarország, 1940. ápr. 22.)
Földessy Gyula: Ady Lajos. (Kelet Népe, 1940. máj. 15.)
Schöpflin Aladár: Ady Lajos. (Nyugat, 1940. 5.)
Ady Lajos. (Irodalomtörténet, 1940)
Elhunyt dr. Ady Endre ügyvéd, volt honvéd hadbíró főhadnagy. (Magyar Nemzet, 1940. máj. 31.)
Ady Lajosné: Az ismeretlen Ady. Akiről az érmindszenti levelesláda beszél. [Visszaemlékezés, dokumentumok.] (Bp., Béta Irodalmi Rt., 1942
2. kiad. Bp., Szépmíves, 2017 és 2018)
Kovalovszky Miklós: A   Endre. (Irodalomtörténet, 1947. 1-2.)
Bieliczky Sándor: Két Ady Debrecenben. (Hajdú-Bihari Napló, 1970. szept. 22.)
Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. Vál., szerk. Kovalovszky Miklós. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1977)
Elhunyt Landt Lajosné Ady Mariska. (Magyar Nemzet, 1977. febr. 20.)
Boncza Berta: Életem könyve. Ady Endre özvegyének visszaemlékezései. Sajtó alá rend. B. Lukáts Júlia, az utószót írta Benedek István. 20 táblával. (Bp., Kelenföld Kiadó, 1990
2. kiad. Bp., Magyar Könyvklub, 2003)
Vértes László: Ady Endre 80 évvel ezelőtti haláláról, helyszínéről, a Liget Szanatóriumról. (Orvosi Hetilap, 1999. 52.)
Czeizel Endre: Ady Endre családfájának és sorsának értékelése. 1–2. (Kortárs, 2000. 7–8.)
Czucza István: Ady Endre szűkebb hazája: a Szilágyság és a Kalotaszeg. (Korunk, 2003. 11.)
Vörös Boldizsár: Két rendszer, két halott, két temetés. Ady Endre és Eötvös Loránd búcsúztatásai 1919-ben. (Médiakutató, 2014. 3.)
Benák Katalin: Érmindszent, Ady Endre szülőfaluja. A román nyelvű iratokat magyarra ford. Szilágyi Enikő, az adatgyűjtésben közreműködött Csiszár Ilona, Kabai József és Szilágyi Enikő. (Érmindszent–Szeged, 2007)
Rockenbauer Zoltán: Csinszka, a halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. (Luna Könyvek. Bp., Noran, 2009
2. jav. és bőv. kiad. Bp., Noran Libro, 2017)
Séta bölcsőhelyem körül. A. E. vál. írásai a szülőföldről. Vál., szerk. Benák Katalin és Péter László. (Szeged, Bába Kiadó, 2010)
Debreczeni-Droppán Béla: Ady Endre búcsúztatása, 1919. (Rubicon, 2019. 4.).

Irod.: források: Fenyő Miksa: Ady Endre. – Kéri Pál: Ady Endre szociális gyökerei. (Nyugat, 1909. 10-11.)
Brisits Frigyes: Az Ady-probléma. (Élet, 1919. 11.)
Ady Endre a zsidóságról. Fehér Dezső előszavával. (Zsidó Renaissance Könyvtár 10. Nagyvárad, 1919
hasonmás kiad. Dunakeszi, Zajti, 2003)
Ady Endre első verseskötete. Kéziratul az 1899-ben Debrecenben megjelent Versek c. kötet szolgált. Egyedül jogosított kiadás. Bibliofil kiadásváltozat is. (Bp., Amicus, 1920)
Révész Béla: Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. A költő tíz arcképével és leveleinek, kéziratainak reprodukciójával. (1–2. kiad. Gyoma, Kner, 1922
2. kiegészített kiad. Bp., Athenaeum, 1925)
Levelek Párisból. Összegyűjtötte Földessy Gyula. (Bp., Amicus, 1923)
Márkó király. Ballada. Írta Ady Endre, a zilahi református kollégium 6-ik osztályos növendéke. Közzéteszi és az előszót írta Ady Lajos. (Bp., Globus Nyomda, 1923)
Rippl-Rónai József: Ady szemei. (Nyugat, 1923. 23.)
Ady-almanach. Ady Endre írásai. Ill. Rippl-Rónai József. (Bp., Amicus, 1924)
Ady Endre breviárium. I–II. köt. Írta és összeáll. Benedek Marcell. (Bp., Dante, 1924)
Ady Endre életrajza. (Napkelet, 1924. 1.)
Ady-könyv. Dokumentumok az Ady-kérdéshez. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. Reiter László. 6 beragasztott fotóval, dokumentummal illusztrálva. (Bp., Amicus, 1924)
Révész Béla: Ady Endre tragédiája. A háború, a házasság, a forradalom évei. I–II. köt. (Bp., Athenaeum, 1924)
Ady Endre párisi noteszkönyve. Sajtó alá rend. és a bevezetőt írta Ady Lajos. (Bp., Amicus, 1924
hasonmás kiad. 2004)
Ady-Múzeum. Irodalmi almanach. I–II. köt. Szerk. Dóczy Jenő és Földessy Gyula. (Bp., Athenaeum, 1924–1925)
Háború Ady Endre körül. (Irodalomtörténet, 1925. 1.)
Hatvany Lajos: Ady a kortársak között. Ady Endre levelei és levelek Ady Endréhez. (Bp., Genius Könyvkiadó, 1927)
Beck Ö. Fülöp: A Nyugat Ady Endre-érme, amelyet ajándékul szán előfizetőinek. (Nyugat, 1928. 8.)
Arcok és harcok Ady körül. [Ady Endre 11 kortársának vallomása.] A címlaon Tihanyi Lajos illusztrációja. (Bp.–Cluj, 1929)
Kosztolányi Dezső: Írástudatlanok árulása. – József Attila: Ady-vízió. (A Toll, 1929)
Móricz Zsigmond: Ady Endre napja. (Nyugat, 1933. 4.)
Révész Béla: Ady és Léda. Ady és Léda leveleivel és 21 fényképpel. (Bp., Dante, 1934 és Révész Béla három Ady-könyve egészvászon díszkötésben: Bp., Nova, 1935)
Jóslások Magyarországról. Tanulmányok és jegyzetek a magyar sorskérdésekről. Szerk. és a bevezetést írta Féja Géza. (Bp., Athenaeum, 1936)
Kozocsa Sándor: Ady Endre ismeretlen emlékkönyvverse. (Irodalomtörténet, 1936. 4.)
Révész Béla: S lehullunk az őszi avaron. Ady és Léda tragikus szerelmének titkai. Mellékletként: Ady-dokumentumok könyve. 84 reprodukció. [A melléklet külön dobozban.] (Az Új Európa Könyvesháza. Pozsony, Prager, 1937)
Mihályhegyi Géza: Ady Endre szeme. (Búvár, 1939. 6.)
Cs. Gárdonyi Klára: Ady Endre ifjúkori levele. (Irodalomtörténet, 1941. 1.)
Révész Béla: Ady Endre összes levelei Lédához és a nagy regény teljes története. Fényképek, facsimilék számos reprodukciójával. Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötés. (Bp., Szerzői kiadás, 1942)
A tegnapi Páris. Cikkek, tanulmányok. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. Kovách Aladár. (Bolyai Könyvek. 25. Bp., 1942
hasonmás kiad. 1994
az online kiadvány nyomtatott példánya Bp. Fapadoskönyv, 2014)
Ady Endre levelei Kardos Alberthez. Közli: Kardos Albert. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943. 4.)
Vallomások és tanulmányok. Összeáll. Földessy Gyula. (Bp., Athenaeum, 1944)
Az ifjú Ady Endre ismeretlen kéziratai egy emlékkönyvben. Két vers és egy „próza” egy emlékkönyvben. (Budapest [folyóirat], 1946. 12.)
Ady Endre levele Kiss Józsefhez. Közli: Scheiber Sándor. (Irodalomtörténet, 1951. 1.)
Ady Endre és Juhász Gyula versei a Győri Hírlapban. Közli: Jenei Ferenc.
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1954. 4.)
Ady Endre cikke az 1905-ös Csokonai „ünnepségekről”. Közli: Vincze Géza. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 4.)
Ady Endre válogatott levelei. Vál., sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Belia György. 12 táblával. (Magyar Századok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956)
Ficzay Dénes: Ady Endre levelezőlapja Halmágyi Samuhoz. – Szabó Györgyné: Adalék Ady Endre és Balázs Béla kapcsolatához 1913-ból. – Varga József: Ady Endre elfelejtett vallomása kedves olvasmányairól és ismeretlen levele Kőhalmi Bélához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 4.)
Kiss Tamás: Ady Endre reklamációja. (Irodalomtörténet, 1959. 3-4.)
Hatvany Lajos: Ady. Cikkek, emlékezések, levelek. I–II. köt. Sajtó alá rend. Belia György. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959
2. bőv. kiad. 1974
3. kiad. 1977)
Ady Endre levelei Vargha Gyulához. Közli: Vargha Zoltán. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 1.)
Hegyaljai Kiss Géza: Ady Endre ismeretlen levele. (Irodalomtörténet, 1960. 4.)
Tiborcz Endre: Ady Endre felvétele a szabadkőműves páholyba.
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 1.)
Horváth Béla: Ady Endre ismeretlen levele Kernstok Károlyhoz. Kernstok Ady nyergesújfalui látogatásáról. (Élet és Irodalom, 1961. 31.)
Emlékezések Ady Endréről. I–V. köt. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. Kovalovszky Miklós. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. 9., 12., 16., 17. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961–1993)
Varga József: Ady Endre elfelejtett novellája: Bálint pap miséi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 1.)
Ady Endre levelei Révész Bélához. Közli: Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő. (Acta Universitatis Szegediensis, 1965 és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok 40. Szeged, 1965)
Ady Endre két levele. Közli: Scheiber Sándor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 5.)
Szabó Ferenc: Ady Endre diákkori verse 1893-ból, egy emlékkönyvben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 1.)
Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról. Sajtó alá rend. Vezér Erzsébet. Szerk. Illés László és Kabdebó Lóránt. (Irodalmi Múzeum. 3. Bp., 1969
2. módosított kiad. 1972)
Ady Endre: A cár halai. Közli: Csapláros István. Dokumentum. (Irodalomtörténet, 1970. 1.)
Ady Endre első nyilatkozata saját költészetéről. Közli: Áfra János. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Bustya Endre: Adatok Ady Endre első iskolai éveihez. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1971)
Jékely Zoltán: „Az első csók.” A leánykérő Ady Endre egy hajdani tizenhat éves fruska emlékezetében. (Élet és Irodalom, 1971. 52.)
Kósa Pál: Ady ismeretlen levele. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 3.)
Román Kálmán: Beszélgetésem Adyval 1918 telén. Ady Endre születésének 95. évfordulójára. (Budapest [folyóirat), 1972. 11.)
Ady és Debrecen. Tanulmány, adattár és szemelvénygyűjtemény. Összegyűjtötte és a bevezetést írta: Szabó Sándor Géza. (A Debreceni Megyei Könyvtár kiadványa. Debrecen, 1977)
Az Ady-vers időszerűsége. Ady Endre születésének századik évfordulója alkalmából a Hídban megjelent tanulmányok gyűjteménye. Szerk. Bordás Győző. (A Híd kiadványa. Újvidék, 1977)
Molnár Rezsőné: Ady Endre katonai felmentése, 1916. (Levéltári Szemle, 1977. 2.)
„Most építem vulkánokra a fészkem.” Ady Endre és Boncza Berta levélváltása, 1914. szept.–nov. Közli: Bustya Endre. (Korunk, 1977. 9.)
Adytól Adyról. Az író születésének 100. évfordulójára. Antológia. Szerk. Fenyvesi Margit. (Bp., Tankönyvkiadó, 1977
2. kiad. 1981
3. kiad. 1988)
A. E. levelei Löwenstein Arnoldnak és feleségének. Közli: Báti Lászlóné. – Vitályos László: Ady Endre és Löwenstein Arnold levelezéséhez. (Irodalomtörténet, 1979. 4.)
Hársfalvi Péter: Ady Endre Kossuth Lajosról. (Magyar töreténeti tanulmányok, 1979)
Ady Endre levelei gráci szabójának. Közli: Bottyán János. (Confessio, 1983. 4.)
Ady Endre levelei. I–III. köt. Szerk., a szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Belia György. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
A századforduló és Ady. Szemelvények, tanulmányok. Vál., szerk. Gaszner Tibor. (Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány kiadványa. Bp., 1995)
Távolról a Mostba. Vallomások Ady Endréről. Vál., szerk. Maróti István és Vezér Erzsébet. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiskönyvtára. 16. Bp., 2002)
Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről. Vál., szerk. Maróti István és Vezér Erzsébet. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2002)
Balogh Tamás: Ady Endre és Schöpflin Aladár barátsága ismeretlen levelek tükrében. (Korunk, 2003. 8.)
Ady Endre párizsi noteszkönyve. Ady Endre 21 párizsi versével. Szerk., az előszót írta Ady Lajos. Hasonmás kiad. Bibliofil kiadásváltozatban is. Az utószót írta Tolnai A. László. (Bp., Allprint, 2004)
Ady Endre levele Karának. Közli: Karácsonyi Zsolt. (Iirodalmi Jelen, 2004. 37.)
Bálint István János: Vér és arany. Síron túli harc az Ady-hagyatékért. (Magyar Nemzet, 2004. jan. 31.)
Komp-ország poétája. In memoriam Ady Endre. [Szemelvények.] Vál., szerk. Domokos Mátyás. (In memoriam. Bp., Nap Kiadó, 2005)
Az élet-halál titkai. Ady Endre füveskönyve. Vál., szerk. Papp Csaba. (Szeged, Lazi, 2006)
Szabó Anna Viola: „Sorsunk nézzük, ha egymást nézzük mi…” Ady Endre debreceni fényképei. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 2007)
Jelek és csodák. Ady Endre és Erdély. Vál., szerk., az utószót írta Sas Péter. (Bp., Noran, 2008)
Ady Endre levelei. I–III. köt. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2009)
E. Csorba Csilla: Ady. A portrévá lett arc. Ady Endre összes összes fényképe. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2008)
Jóslások Magyarországról. Tanulmányok és jegyzetek a magyar sorskérdésekről. Szerk. Féja Géza, az előszót írta Bíró Zoltán. (2. kiad. Bp., Éghajlat Könyvkiadó, 2010)

„Valaki útravált…” Az úton lévő és kiútkereső A. E. Válogatás az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött autográf versekből, fotókból, levelekből. első kiadások dedikációiból. Vál., összeáll. Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványa. Bp., 2019)
Holló Péter: „Állandó olvasmányom voltaképpen nincs is más, mint a Bilbia.” Ady Endre Bibliája. (Sola Scriptura, 2019. 3-4.)
Láng Orsolya: Ady Endre utolsó utáni fényképe. (Látó, 2019. 1.).

Irod.: önálló művek: Halmi Bódog: A. E. (Máramarossziget, 1909)
Horváth János: Ady s a legújabb magyar lyra. (Bp., Benkő, 1910)
Szenes Béla: Az ifjú A. E. Egy Kossuth-verstől a Léda-dalokig. Osvát Ernőnek ajánlva. (Bp., Dick Manó, 1913)
Földessy Gyula: A. E. Tanulmány és ismertetés. (Huszadik Század, Ady-szám, 1919 és külön: Bp., 1919)
Szabó Dezső: A forradalmas Ady. (Táltos Könyvtár. Időszerű Emberek. 11. Bp., 1919)
Földessy Gyula: Ady-tanulmányok: Ady és verse. – Az Ady-versek statisztikája. – Ady-kommentárok és konkordanciák. (Ethika Könyvtár 5. Bp., 1921)
Horváth János: Aranytól Adyig. (Bp., Pallas, 1920)
Kardos László: A huszonegy éves A. E. (Gyoma, Kner, 1922)
Hatvany Lajos: Ady világa. I–II. köt. (Bécs, Pegasus, 1923–1924)
Zulawski Andor, ifj.: Írás Adyról. (1–2. kiad. Bp., Renaissance, 1924)
Földessy Gyula: Újabb Ady-tanulmányok. (Berlin, 1927)
Makkai Sándor: Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete. Ill. Bánffy Miklós. (Az Erdélyi Szépmíves Céh Kiadványai. 13. Kolozsvár, 1927)
Nagy Sándor: A. E. költészete. (Bp., Szerzői kiadás, 1927)
Sík Sándor: Gárdonyi–Ady–Prohászka. Lélek és forma a századforduló irodalmában. (Bp., Pallas, 1928)
Zsigmond Ferenc: Az Ady-kérdés története idézetekben. A felnőtt ifjúság számára összeáll. Zs. F. (Mezőtúr, 1928)
Földessy Gyula: Ady-problémák. (A Századunk Könyvtára. 7. Bp., 1929)

Bölöni György: Az igazi Ady. 24 táblával. A könyv párizsi felvételeit André Kertész készítette. (Paris, 1934)
Az igazi Ady. (2. kiad. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1947)
Az igazi Ady. (3. kiad. Bp. Magvető Kiadó, 1955 és a 3. kiad. címlapkiadása. Bukarest, Állami Irodalmi Kiadó, 1955
Az igazi Ady. (B. Gy. művei. 4. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966)
Az igazi Ady. A címlapot Szántó Tibor tervezte. (5. kiad. Bp., Magyar Helikon, 1974)
Az igazi Ady. Szerk. Belia György. (6. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978)

Schöpflin Aladár: A. E. (1–2. kiad. Bp., Nyugat, 1935)
Tóth Béla: Ady-tanulmányok. (Debrecen, 1935)
Földessy Gyula: Ady értékelése az Új versek megjelenésétől máig. Kosztolányi és Babits szerepe az Ady-problémában. (A Kelet Népe Könyvtára. 1. Bp., 1939)
Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. [A. E. nagykárolyi kisdiákkoráról.] (Bp., Stádium, 1942)
Halász Előd: Nietzsche és Ady. (Minerva, 1942 és külön: Minerva Könyvtár. 150. Bp., 1942
2. átd. kiad. Szeged, Ictus Kiadó, 1994)
Földessy Gyula: Ady, az ember és a költő. Arcképek, facsimilék számos reprodukciójával. (Bp., Exodus, 1943)
Kovalovszky Miklós: A. E. önképzőköri tag. (Magyar Csillag, 1943. 3. és külön: Bp., 1943)
Révai József: Ady Endre. R. J. előadása a MKP országos székházában 1946. jan. 7-én tartott emlékünnepélyen. (Bp., Szikra, 1946)
Révai József: Ady. Tanulmányok. (Bp., Szikra, 1949
2. kiad. 1952)
Szabó Richard: A. E. lírája. Írások A. E.-ről. Ill. Repcze János. (Bp., Ady Könyvkiadó, 1945)
Földessy Gyula: Ady minden titkai. Ady-kommentárok. A címlapot tervezte Repcze János, a szoborfejet mintázta Bokros-Birman Dezső. (Bp., Athenaeum, 1949
2. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1962)
Király István: A. E. Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1953 és utánnyomások: 1954–1964)
Bölöni György:
Ady, mint újságíró. (Újságírók szakmai előadásai és vitái a Magyar Újságírók Országos Szövetségében 17. Bp., MÚOSZ, 1954)
Bóka László: A. E. élete és művei. I. köt. A. E. pályakezdése. Bevezetés az Ady-kérdésbe. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1955)
Bölöni György:
Ady, az újságíró. 8 táblával. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1956)
Hegedűs Nándor: A. E. Nagyváradon. Irodalmi forrástanulmány. (Irodalomtörténeti füzetek. 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1956)
Koczkás Sándor: A. E. K. S. előadása a József Attila Szabadegyetemen. (Bp., 1956)
Hegedűs Nándor: A. E. nagyváradi napjai. 8 táblával. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. Az MTA Irodalomtörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1957)
Lengyel Géza: Ady a műhelyben. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957)
Hegedűs Nándor: Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. Irodalomtörténeti füzetek. 26. 1959)
Csukás István: Ady Endre a szlovák irodalomban. (Irodalomtörténeti Füzetek. 35. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
Varga József: Ady útja az „Új versek” felé. (Irodalomtörténeti Füzetek. 40. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963)
Vatai László: Az Isten szörnyetege. Ady lírája. (Washington, 1963
2. kiad. 1977)
Bessenyei György: Ady és a Nyugat. Kand. értek. (Bp., 1964)
Varga József: A. E. Pályaképvázlat. (Elvek és utak. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1966)
Koczkás Sándor: A „Minden Heroldja”. Ady költészetének időszerűsége. Előadói vezérfonal. (Bp., TIT, 1968)
Vezér Erzsébet:
Ady Endre alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968
2. kiad. 1971)
Schweitzer Pál: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 62. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Vezér Erzsébet:
A. E. Élet- és pályarajz. I–II. köt. Kand. értek. (Bp., 1969)
Vezér Erzsébet: A. E. élete és pályája. Monográfia. 23 táblával. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1969
2. átd. kiad. 1977
3. jav. kiad. Bp., Seneca Kiadó, 1997)
Király István: A. E. Monográfia. I–II. köt. (Elvek és utak. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1970)
Varga József: Adytól máig. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970)
Jékel Pál–Papp Ferenc: A. E. összes költői művének fonémastatisztikája. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
Balogh László: Mag hó alatt. Bevezetés Ady költészetének jelképrendszerébe. (Bp., Tankönyvkiadó, 1976
2. kiad. 1977
3. kiad. 1983)

Fábry Zoltán: Ady igaza. F. Z. Ady-tanulmányai. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. Turczel Lajos. (Pozsony–Bp., Madách Kiadó, 1977)
Hanák Péter–Király István: Ady és a századforduló. Két tanulmány: Hanák Péter: „…mégis új és magyar.” – Király István: „Az embernek, míg csak van ember – megállni nem lehet.” (A TIT Irodalmi Választmánya kiadványa. Bp., 1977)
Lukács György: A. E.-ről. (Gyorsuló idő. Bp., Magyvető Könyvkiadó, 1977)
Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1977)
Varga József: Ady és kora. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1977)
Vezér Erzsébet:
Ady Endre életpályája. (Irodalmi előadások. A TIT Irodalmi Választmányának kiadványa. Bp., 1977)
„Akarom, tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak A. E. születésének 100. évfordulóján. Budapest, 1977. dec. 7–9. Előadások. Szerk. Csáky Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)

Tóth Béla: Ady és Debrecen. 1896–1899. (Az MTA Debreceni Bizottsága Közleményei. 1. Debrecen, 1979)
„A Tisza-parton.” Ritmikai kérdések egy Ady-vers kapcsán. Az 1979. dec. 13-án tartott konferencia előadásai és hozzászólásai. Szerk. Kecskés András és Szerdahelyi István. (Az MTA Irodalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1981)
Kovalovszky Miklós: Léda: legenda és valóság. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető könyvkiadó, 1980)
Schweitzer Pál: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó
alkotókorszakában. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Bodáné Porkoláb Judit: Egy Ady-szimbólum vizsgálata. Egy. doktori értek. is. (ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok. 35. Bp., ELTE, 1982)
Király István: Intés az őrzőkhöz. A. E. költészete az első világháború éveiben. 1914–1918. I–II. köt. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982)
Szabó Dezső: Ady. Sajtó alá rend. Szigethy Gábor. (Gondolkodó Magyarok. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1982)
Varga József: Ady és műve. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982)
Borbély Sándor: Így élt A. E. (Így élt. Bp., Móra, 1989
2. jav. kiad. 1994)
Szilágyi Péter: A. E. verselése. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
Péter I. Zoltán: „Látva lássanak…” A. E. Nagyváradon. (Bp., Széphalom Könyvműhely, 1993)
Vezér Erzsébet:
Ady. Kismonográfia. Bibliofil kiadvány számozott példányban. (Bp., Philobiblon, 1994)
Beke Albert: Ady és barátai új megvilágításban. (A Szenci Molnár Társaság kiadványa. Bp., 1995)
Gorilovics Tivadar: Ady Párizsa – a megélt mítosz. (Habilitációs értekezések. 2. Debrecen, 1997)
Losonci Miklós: A képalkotó Ady. (Bp., Bíró, 1998)
Losonci Miklós: Képek Ady prózájában. (Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998)
Bíró Zoltán: A. E. sorsköltészete. (Bp., Püski, 1998)
Kenyeres Zoltán: A. E. Monográfia. (Klasszikusaink. Bp., Korona Kiadó, 1998
2. kiad. Bp., Hungarovox Kiadó, 2019)
A. E. Tanulmányok A. E.-ről. Szerk. Kabdebó Lóránt. (Újraolvasó. Bp., Anonymus, 1999)
Hetey Zoltán: A. E. tragédiája. H. Z. Ady Bandi – Ady Endre c. művének átd. kiadása. Sajtó alá rend., az utószót írta Bálint István János. (Magyar Ház Könyvek. 16. Bp., 1999)
Borbély Sándor: A. E. (Élet-mű-kalauz. Horpács, 2000)
Schweitzer Pál: Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., Argumentum Kiadó, 2000)
Losonci Miklós: Ady Párizsa. (Bp., Bíró, 2001)
Ady-értelmezések. Szerk. H. Nagy Péter, Lőrincz Csongor, Palkó Gábor és Török Lajos. (Iskolakultúra Könyvek. 15. Pécs, 2002)
Kozma Dezső: A. E. kismonográfia. (Bp., Aranyhal Könyvkiadó, 2002)
Péter I. Zoltán: Ady Erdélyben. 2 melléklettel. (Várad, villanyváros. Bp., Noran, 2003)
Schweitzer Pál: Egy
fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Bp., Gondolat Kiadó, 2004)
Szeretném, ha szeretnének. A. E. szerelmei. Szerk. Borbély Sándor. (Szerelmes magyar írók. Bp., Holnap Kiadó, 2004)
Pomogáts Béla: Öt költő. Irodalomtörténeti tanulmányok. A. E., Babits Mihály, Illyés Gyula, József Attila és Kosztolányi Dezső erdélyi vonatkozásai. (Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2005)
Schöpflin Aladár: A. E. Balogh Tamás bevezető tanulmányával. (Kettős Tükörben. 3. kiad. Kolozsvár, Polis Kiadó, 2005)
Takács Miklós: Káin nyelve, Ábel szótlansága. Vallási és esztétikai tapasztalatok összjátéka A. E. költészetében és Rainer Maria Rilke korai műveiben. PhD-értek. (Debrecen, Debreceni Egyetem, 2005)
Péter I. Zoltán: Ady és Léda. Egy szerelem története. 16 táblával. (Bp., Noran, 2006)
Borbás Andrea: Kötet- és cikluskompozíció A. E. Szeretném, ha szeretnének c. kötetében. PhD-értek. (Bp., ELTE, 2007)
Papp István Géza: A. E. vonzásában. Tanulmányok, kritikák, ismertetések, évfordulók, megemlékezések. (Szeged, Bába Kiadó, 2007)
Péter I. Zoltán: A. E. regényes életrajza Nagyváradon. (Bp., Noran, 2007)
Péter I. Zoltán: Ady és Csinszka. Egy másik szerelem története. (Bp., Noran, 2007)
Mítosz vagy valóság? Irodalmi tanácskozás és megemlékezés a 130 éve született A. E.-ről. XVIII. Érmindszenti zarándoklat. Szatmárnémeti–Nagykároly–Adyfalva, 2007. nov. 15–17. Szerk. Muzsnay Árpád. (Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partium Alelnöksége és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kiadványa. Szatmárnémeti, 2008)
Radics Katalin: „Ósdi, telt szájú prédikátor” vagy „Asszonyos, könnyes, trubadúr?”. Öszehasonlító kísérletek Ady, Rilke és Hofmannstahl költészetszemlélete és néhány verse között. a Vér és arany c. kötettel a kötéppontban. PhD-értek. (Bp., ELTE, 2008)
Hegedűs Lóránt: A költő-vátesz Ady. I–IV. köt. (A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara kiadványa. Bp., 2008
2. jav. kiad. 2019)
Kiss Tímea: A. E., a debreceni hírlapíró. Szakdolgozat. (Debrecen, Kölcsey Ferenc Refomátus Tanítóképző Főiskola, 2009)
Péter I. Zoltán: Magam szeretem, ha szeretlek. A. E. szerelmei. Regényes életrajz. (Nagyvárad, Riport Kiadó, 2010)
Takács Miklós: Ady, a korai Rilke és az „istenes vers”. (Csokonai Könyvtár. 48. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2011)
Molnár Tamás: A halál domíniuma. A halál aspektusai A. E. novelláiban. PhD-értek. (Bp., ELTE, 2012)
Péter I. Zoltán: Egy kis séta. A. E. nagyváradi sajtópere és börtönnapjai. 24 táblával. (Bp., Noran Libro, 2012)
Herczegh Ákos: Az én alakzatai a modernség küszöbén. Szubjektivitás és költőiség A. E. lírájában. PhD-értek. (Debrecen, 2014)
Kiss Tímea–Lőrincz Julianna: Alakzatok a modern és későmodern költészetben és műfordításaikban, A. E. és József Attila verseiben. (Pandora Könyvek. 32. Eger, 2014)
Kávássy Miklós: A fel-feldobott kő újra lehull… A. E. származása, környezet és szellemiségének mozgatórugói. (Cserszegtomaj, 2019)
Kolta Dóra: Az Ady-kód. A. E. halálának 100. évfordulójára. (Gödöllő, SZIE Kiadó, 2019)
„Nekem A. E. ostora tetszik.” A. E. és Nagy László Koczkás Sándor műhelyében. (Bp., Fekete Sas Könyvkiadó, 2019)
Ódry Viktória: Ady és a hatóság. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 2019)
Péter I. Zoltán: Ady. Az Értől az Oceánig. I–III. köt. [Életrajzi monográfia.] (Nagyvárad, 2019)
Tompó László, ifj.: Ady tévedései és igazságai. (Bp., Ős-Kép Kiadó, 2019)
Vincze Géza: A Kalota partján. Ady-tanulmányok. Sajtó alá rend., az utószót írta Vincze Ferenc. (Bp., Ráció Kiadó, 2019).

Irod.: fontosabb tanulmányok: Oláh Gábor: A. E. új könyve. (Nyugat, 1910)
Turcsányi Elek: Ady Endre novellái. (Nyugat, 1911. 9.)
Loósz István: A. E. lírája tükrében. (Szabadka, 1914)
Babits Mihály: Tanulmány Ady-ról. (Nyugat, 1920)
Révész Béla: A. E. 1–10. (Nyugat, 1921–1922)
Reinitz Béla: Hét dal A. E. verseire. Énekhangra zongorakísérettel. (Bécs, 1924)
Révész Béla: A. E. tragédiája. I–II. köt. 15 táblával. (Bp., 1924–1926)
Komlós Aladár: A. E. (Nyugat, 1926. 2.)
Németh László: A. E. költészete. (Nyugat, 1927. 17.)
Komlós Aladár: Új magyar líra. (Bp., 1928)
Zlinszky Aladár: Lenore-motívum A. E. egyik költeményében. (Irodalomtörténet, 1930. 7-8.)
Bölöni György: A meghamisított és a nem alkuvó Ady. (Korunk, 1931)
Schöpflin Aladár: A. E. nagyváradi évei. (Nyugat, 1934. 21.)
Bölöni György: Hétszilvafa árnyékában. A. E. osztálygyökerei. (Korunk, 1935. 1.)
Hatvany Lajos: Ady körül. (Szocializmus, 1936)
Belohorszky Ferenc: A. E. (Szabolcsi Szemle, 1939. 1-4.)
Földessy Gyula: Az ismeretlen Ady. (Bp., 1941)
Gimes Miklós: A. E. Születésének 75. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1952. 12.)
Tömöry Márta: A. E. és a Galilei Kör. (Természet és Társadalom, 1955. 4.)
Vita A. E. összes műveinek kritikai kiadásáról. (Irodalomtörténet, 1956. 1.)
Csengeryné Nagy Zsuzsa: A. E. a magyar képzőművészetben. (Élet és Irodalom, 1957. 21.)
Kertész Ödön: Pedagógiai gondolatok A: E. prózájában. (Pedagógiai Szemle, 1957. 6.)
Tömöry Márta: Az egyetemi hallgató A. E. és az egyetemi hallgatók. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 4.)
Benedek Marcell: Benedek Elek és A. E. (Irodalomtörténet, 1958. 1.)
Kardos László: A. E. (Magyar Tudomány, 1959. 5.)
Révai József: A tűz csiholója. A. E. halálának 40. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1959. 2.)
Scheiber Sándor: A. E. és Fejér Lipót. (Irodalomtörténet, 1960. 2-3.)
Zakar János: A. E. soproni kapcsolatainak nyomai. (Soproni Szemle, 1960. 2.)
Gartner Éva: A. E. költészetének tanítása az általános iskola VIII. osztályában. (Magyartanítás, 1961. 4.)
Scheiber Sándor: A. E. és Kozma Andor. – Szűcs László: A. E. a Martinovics Szabadkőműves Páholyban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 1.)
Hegedűs Nándor: A. E. Mylitta-versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 2.)
Kovalovszky Miklós: A. E.: Májusi zápor után. – Miklós Róbert: Új, tavaszi seregszemle. Verselemzések. (Magyartanítás, 1962. 5.)
Megyer Szabolcs: A. E.: Magyar jakobinus dala. Verselemzés. (Magyartanítás, 1963. 5.)
Vezér Erzsébet: A. E. első találkozásai a szociáldemokráciával. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 1.)
Bóka László: Ady koszorúi. Negyvenöt éve halt meg A. E. (Élet és Irodalom, 1964. 4.)
Franyó Zoltán: A. E. – táblai díjnok úr.
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 2.)
Komoróczy Géza: Óbabiloni levél A. E. egyik cikkében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 3.)
Szállási Árpád: A. E. betegsége. (Orvostörténeti Közlemények, 1965)
Ilia Mihály: Egy vers értelmezésének kérdései. A. E.: Az ős Kaján. (Acta Universitatis Szegediensis, 1966)
Molnár József: A soproni Ady Endre Kör rövid életéről. (Soproni Szemle, 1966. 2.)
Vezér Erzsébet: Gondok és gondolatok az Ady–Babits barátság körül. (Kortárs, 1966. 1.)
Vezér Erzsébet: Üldöztetéseimhez kellettél. Ady istenes versei néhány problémája. (Világosság, 1966. 3.)
Király István: A halál-motívum A. E. költészetében pályája első szakaszán, 1905–1908 között.
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 4.)
Kunszery Gyula: A. E. Budapesten. (Budapest [folyóirat], 1967. 11.)
Mihaiescu György Konstantin: A. E. kapcsolatai az erdélyi román színházmozgalommal. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 2.)
Rezessy László: Három dal A. E. verseire. (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1967)
Tóth Béla: Ady körül. Ady nyomán a századforduló Debrecenében. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1967. Debrecen, 1970)
Nagy Sándor: A. E. második debreceni párbaja. (Alföld, 1968. 1.)
Csapláros István: A. E. et les mouvements révolutionnaires de Pologne en 1905–1907.
(Acta Universitatis Szegediensis, 1968)
Király István: A. E. istenkeresése. (Kortárs, 1968. 1.)
Ember Ernő: A. E. első debreceni lakása. (Alföld, 1969. 1.)
Kende Zsigmond: A. E. és a Galilei Kör. (Kortárs, 1969. 1.)
Király István: A lét mint küldetés. A. E. kuruc versei. (Kritika, 1969. 3.)
Király István: A. E. halálának ötvenedik évfordulóján. (Magyar Tudomány, 1969. 4.)
Király István: A. E. útja a munkásosztályhoz. (Irodalomtörténet, 1969. 1.)
Simor András: Mária országa – papi kezekben. A. E. és Szamuely Tibor antiklerikális publicisztikája. (Világosság, 1969. 3.)
Áfra János: A. E. összes versei – I. kötet – kritikai kiadásának margójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 3.)
Bustya Endre: A. E. tanítója. (Korunk, 1970. 11.)
Karlovitz János: A. E. a tankönyvekben. (Pedagógiai Szemle, 1970. 1.)
Király István: A rehabilitált idill. A. E.: A Kalota partján. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 5-6.)
Vezér Erzsébet: Perújítás A duk-duk ügyben. (Irodalomtörténet, 1971. 3.)
Bánóné Büky Katalin: A. E. németül. A fordítás és átköltés problémái. (Studia Litteraria, 1972)
Király István: A megkötöttség verse. A. E.: Sípja régi babonának. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 2-3.)
Király István: A. E.: Margita élni akar. (Kortárs, 1972. 1.)
Simor András: Korvin Ottó és A. E. (Világosság, 1975. 6.)
Varga József: A. E., a színikritikus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975. 5-6.)
Bosnyák Sándor: A. E. és a táltos-hit. (Múzeumi Kurír, 1975. 20.)

Balogh László: A „távozó-léptű-férfi-ember” szerelemfilozófiája. A. E.: A nagy híd. Tanulmány a versről. (Alföld, 1977. 11.)
Baranyai Zsolt: Adalékok A. E. és Csáth Géza kapcsolatához. (Acta Universitatis Szegediensis, 1977)
Barta János: A lángelme gesztusai. Tanakodás egy Ady-vers körül. A. E.: Hunn, új legenda. (Alföld, 1977. 11.)
Belohorszky Pál: Haláltánc a Vérrel. A. E. kozmogóniája. (Kortárs, 1977. 11.)
Bodrogi Tibor: A. E. duk-duk afférja és egy melanéziai titkos társaság. (Élet és Tudomány, 1977. 29.)
Cs. Varga István: A. E. barátsága Bíró Lajossal és látogatása Hevesen. (Archívum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 1977)
Gáspár Miklós–Scheiber Sándor: A. E. 1909-es budapesti előadóestje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 1.)
Kecskés András: A. E.: Séta bölcső-helyem körül. A műszeres ritmuselemzés lehetőségei. – Szuromi Lajos: A. E.: Párisban járt az ősz. – Kocsi-út az éjszakában. Funkcionális metrikai elemzés. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 4-6.)
Kilián István: A. E. és a Csokonai Kör. (Alföld, 1977. 11.)
Király István: A. E. (Acta Universitatis Szegediensis, 1977)
Király István: A. E.: A halottak élén. (Vigilia, 1977. 11.)
Király István: A nagykorú emberség verse. A. E.: Megmaradok virágos mezőkön. (Magyar Tudomány, 1977. 11.)
Király István: A. E.: Krónikás ének 1918-ból. (Magyar Nyelvőr, 1977. 3.)
Koczkás Sándor: A. E. századik születésnapjára. (Társadalmi Szemle, 1977. 11.)
Kovács József: A. E. költészete és az amerikai magyar munkásmozgalom. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 4-6.)
Kun András: A Páris, az én Bakonyom élménytörténete. A. E. verséről. (Alföld, 1977. 11.)
Miklya Jenő: „Mondd, A. E., miért,” A. E. szeghalmi kapcsolatairól. (Új Auróra, 1977. 3.)
Papp István: Az Edgar Poe-i életérzés A. E. költészetében. Adalék Ady költői indulásának vizsgálatához. 1–2. (Acta Universitatis Szegediensis, 1977–1978)
Reisinger János: A. E.: Kisvárosok őszi vasárnapjai. Verselemzés. (Somogy [folyóirat], 1977. 3.)
Sz. Kürti Katalin: A. E. és a képzőművészet. (Múzeumi Kurír, 1977. 24.)
Szilágyi Ferenc: A. E. ébresztése. (Nyelvünk és kultúránk, 1977)
Tóth Endre: A. E. és Oláh Gábor kapcsolata. (Alföld, 1977. 11.)
Vadas József: A. E. szemei. (Irodalomtörténet, 1977. 4.)

Bősze Sándor: A. E. költői estje a Korona Szállóban. (Somogyi Honismereti Híradó, 1978. 1-3.)
Gacsályi Gábor: A. E. és Bartha Mór a Debreczen szerkesztőségében. (Confessio, 1978. 1.)
Lakócai László: A. E.: Üzenet egykori iskolámba. Verselemzés. (Magyartanítás, 1978. 3.)
Nagy Péter: A színikritikus A. E. (Színház, 1978. 2.)
Soós István: Tudományos ülésszak A: E. életművéről. (Századok, 1978. 5.)
Bottyán János: A. E. és az egyház. (Confessio, 1979. 1.)
Rosszijanov, Oleg: A művész és a forradalom. Alekszandr Blok és A. E. (Literatura, 1979. 2-3.)
Jánosi András: A. E. Grazban.
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 5-6.)
Vezér Erzsébet: Jászi Oszkár Ady-képe. (Irodalomtörténet, 1980)
Tagai Imre: A. E.: Az eltévedt lovas. Verselemzés. (Magyar Nyelvőr, 1981. 1.)
Imre László: A. E. verses regénye. [Margita élni akar.] (Literatura, 1982. 3-4.)
Varga József: Az írói szereptudat változásai A. E. pályáján. (Literatura, 1983. 1-4.)
Tóth Károly: A. E.: Az eltévedt lovas. Műelemzés. (Magyartanítás, 1988. 6.)
Zsíros Judit: A vér motívuma A. E. költészetében. (Magyar Nyelvőr, 1989. 1.)
Markó Béla: A. E.: Intés az Őrzőkhöz. Műelemzés. (Iskolakultúra, 1991. 4.)
Karacs Zsigmond: Földesiek Ady körül. A. E. első újságírói mestere. (Acta Universitatis Szegediensis, 1992)
Görömbei András: „Mégis győztes, mégis új és magyar.” Vázlat A. E. költészetéről. (Tiszatáj, 1993. 3.)
Görömbei András: Ady-képünk és az újabb szakirodalom. (Irodalomtörténet, 1993. 3.)
Heltainé Nagy Erzsébet: Írói nyelvművelés a XX. század első felében. A. E. nyelvféltése. (Magyar Nyelvőr, 1993. 3.)
Eisemann György: A lírai én mitológiája A. E. költésztében. (Műhely, 1994. 3.)
Bodor Béla: Nótás A. E., avagy az anakreóni sor hangsúlyváltozásai. (Holmi, 1995. 6.)
Havasréti József: A. E. profetikus költészetének megítéléséről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
Szűk Balázs: A. E. A halál automobilján c. versének elemzése. (Módszertani Lapok, 1995. 3.)
Venczel Katalin: A. E. és Eino Leino költői pályájáról. (Palócföld, 1995. 3.)
Faragó Éva: A. E. (Révai Új Lexikona. I. köt. Bp., 1996)
Pomogáts Béla: Ady Erdélye és Erdély Adyja. (Kortárs, 1996. 2.)
Ruspanti Roberto: Szerelem és halál A. E. költészetében. Mihályi Rozália mérgezett csókja. (Irodalomtörténet, 1996. 3-4.)
Ruszoly József: A. E., a debreceni jogász. (Jogtudományi Közlöny, 1996. 12.)
Bíró Béla: A végesség „halhatatlansága”. A. E.: Új, s új lovat. (Kortárs, 1997. 4.)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőműves A. E. (Módszertani Lapok, 1998. 2.)
Kabdebó Lóránt: A Margita európai rokonai. (Literatura, 1998. 2.)
Kulcsár Szabó Ernő: Az „én” utópiája és létesülése. A. E. avagy egy hatástörténeti metalepszis nyomában. (Irodalomtörténet, 1998. 3.)
Büky László: A sors nyelvi ábrázolása A. E. és Füst Milán lírájában. (Acta Universitatis Szegediensis, 1999)
Sectio Ethnographica et Linguistica, 1999)
Szkárosi Endre: Új vizek, új ég. Földrajzi és mitológiai toposzok A. E. és Dino Campana költészetében. (Hungarológia, 1999. 1-2.)
Pósa Lajos: A. E. költészetének archetipikus elemei. (Magyartanítás, 2000. 3.)
Rakovszky István: „Strófák Buda haláláról.” A. E. Arany-értelmezése. (Credo. Evangélikus folyóirat, 2000. 3-4.)
Wirth Ádám: Történelmi lecke – nemcsak fiúknak. A. E. és József Attila nyomán. (Ezredvég, 2000. 4.)
Tusnády László: Vázlat egy vers mindenségéről. A. E.: A föl-földobott kő. (Sárospataki pedagógiai füzetek, 2000)
Vadai István: Megkétszerezett magány. A. E. két versének összehasonlító elemzése. (Tiszatáj, 2001. 4.)
Oláh Örsi Tibor: A. E. költészetének motívumrendszere. (Módszertani Lapok, 2002. 2.)
Pomogáts Béla: A. E. erdélyisége. (Várad [folyóirat], 2002. 1.)
Radics Katalin: A. E.: Az anyám és én avagy a szubjektív líra kérdőjelei. (Irodalomtörténet, 2002. 4.)
Török Lajos: A szubjektum nyomában. A lírai szerepe kérdése A. E. A föltámadás szomorúsága c. költeményében. (Alföld, 2002. 4.)
Wirth Ádám: Pokoljárás a politika bugyraiban – Ady kalauzolásával. A. E. születésének 125. évfordulójára. (Ezredvég, 2002. 11.)
Bakó Endre: Dutka Ákos és A. E. Egy irodalmi barátság természetrajzához. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 2002/03. Debrecen, 2003)
A. Molnár Ferenc: A. E. bibliájáról. (Irodalomismeret, 2003. 1.)
Gál Gyula: A. E. színszimbolikája: a fehér. (Magyartanítás, 2003. 1.)
Gróh Gáspár: A. E. Jajdonban. (Magyar Szemle, 2003. 7-8.)
Kemsei István: A huszadik századi himnusz. A. E.: Az eltévedt lovas. (Hitel, 2003. 4.)
Kupán Árpád: A. E. és a szabadkőművesség. (Várad [folyóirat], 2003. 3.)
Pálkovács István: Színek A. E. költészetében. Piros, bíbor, vörös. (Irodalmi Jelen, 2003. 21.)
Ács Anna: A. E. balatonfüredi utazásainak mitológiája. A mítoszok utazója – az utazók magán- és társadalmi mítoszai. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 2004)
Kalász Márton: A. E. Isten-élménye. (Várad [folyóirat], 2004. 6.)
Kunszt György: A „választott nép” A. E. és Tábor Béla műveiben. (Iskolakultúra, 2004. 5.)
Czimer Györgyi: Értelmezési modellek és én-konstrukciók. A. E. költészetének tematikus súlypontjai az én-alkotásban. (Mester és tanítvány [folyóirat], 2006. 9.)
Kovács Eleonóra: Kazinczy Ferenc alakja A. E. publicisztikájában. (Széphalom [folyóirat], 2006)
Panyi Szabolcs: Egy „színészparadoxon” fekete zongorával. A. E. A fekete zongora c. verse és az önkibontó szinbólum. (Literatura, 2006. 3.)
Valastyán Tamás: Az élet új dalai. A: E. és Oláh Gábor költészetéről – a verseikben megjelenő életfogalom aspektusai alapján. (Alföld, 2006. 10.)
Papp István Géza: „A Nap korán-kelt Holdja, én.” A. E. Hold-motívumáról. (Magyar Napló, 2007. 11.)
Péter László: Kis, kék dereglye. A. E. versének háttere. (Tiszatáj, 2007. 11.)
Borbás Andrea: A. E. naplóversei a Nyugatban. (Holmi, 2008. 1.)
Cs. Nagy Ibolya: Festett világ. A. E. színikritikái Debrecenben. (Debreceni disputa, 2008. 3.)
N. Pál József: Modernség, progresszió. A. E. és az Ady–Rákosi-vita. Egy konfliktusos eszmetörténeti pozíció természete és következményei. (Spectrum Hungarologicum. Bp., 2008)
Pomogáts Béla: A. E. és Kodály Zoltán. (Nyelvünk és kultúránk, 2008)
Balázs Bernadett–Holló Péter: A. E. Isten-képe. (Sola Scriptura, 2009. 3.)
N. Pál József: „…de mit csináljanak azok a kevesek, kiknek szívét egyformán rontja győzelem vagy vereség?” A. E. és Rákosi Jenő vitája a nagy háború idején. 1–3. (Hitel, 2009. 4–6.)
Herczeg Ákos: Épülés és bomlás. Az én olvashatósága A. E. A vár fehér asszonya c. versében. (Alföld, 2010. 10.)
Szállási Árpád: A. E. két kevéssé ismert kezelőorvosa. (Orvosi Hetilap, 2010. 2.)
Bácskai-Atkári Júlia: Narráció A. E. Margita élni akar c. művében. (Irodalomtörténet, 2011. 3.)
Bakó Endre: A. E.: A maradandóság városában. Egy vitatott vers értelmezése. (Debreceni Szemle, 2011. 2.)
Fábián Márton: A táj szerepe és jellegzetességei A. E. költészetében. – Faragó Kornélia: A törés helye és a töredékesség ideje. A. E.: Kocsi-út az éjszakában. – Herczeg Ákos: Szövegkötöttség és szubjektivitás A. E. kocsi-út az éjszakában c. versében. (Irodalomismeret, 2011. 3.)
Pomogáts Béla: Reményik Sándor és A. E. (Kortárs, 2011. 7-8.)
Szénási Zoltán: A. E. költészetének fogadtatása 1908 előtt. (Irodalomismeret, 2012. 2.)
Kiss Tímea: A. E. Párisban járt az Ősz c. versének és műfordításainak alakváltozata. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 2013. 1.)
Lengyel András: A „Viharágyú” szava. A. E.: A világosság lobogója alatt. (Holmi, 2013. 1.)
Molnár D. Tamás: Tó és Pokol. Mitikus helyek A. E. két novellájában. (Irodalomismeret. 2013. 1.)
Péter I. Zoltán: A. E. és a sorozások rémképei. (Várad [folyóirat], 2013. 3.)
B. Fejes Katalin: Vizuális és akusztikus. A. E.: Az Idő rostájában c. versének kreatív megközelítése. (Magyar Nyelvőr, 2014. 2.)
Bene Adrián: A. E. elbeszélő technikája. (Létünk, 2014. 2.)
Herczeg Ákos: A hagyomány „hangszere”. Műfaji emlékezet, idézés, retorika. A. E.: Sípja régi babonának. (Palócföld, 2014. 4.)
Pomogáts Béla: Az eltévedt lovas. A. E. és az első világháború. (Stádium, 2014. 7-8.)
Radics Katalin–Kusz Katalin: A. E. Sírni, sírni, sírni c. verse és megzenésítése. (Forrás, 2014. 6.)
Bakó Endre: A. E. mint színpadi hős. (Tempevölgy [folyóirat], 2015)
Visy Beatrix: Megszólalás- és megszólításmódok. Istenkép[zet]ek A. E. és József Attila istenes verseiben. (Irodalomismeret, 2015. 3.)
Katona Edit: A szerelmes beszéd metaforái A. E. Héja-nász az avaron c. versében és szerb nyelvű fordításaiban. (Hungarológiai Évkönyv, 2016)
Málnási Ferenc: A. E.: Üzenet egykori iskolámba. Verselemzés. (Magyartanítás, 2016. 5.)
Péter I. Zoltán: A. E. neuraszténiája és valós betegségei. (Várad [folyóirat], 2016. 10.)
Vári László: A.E. szabadkőműves kesztyűi. (Irodalomismeret, 2016. 4.)
Fried István: A. E. és a szomszédos irodalmak. (Forrás, 2017. 9.)
Péter I. Zoltán: „A világ legjobb ápolónője.” A. E. és Sándor Lászlóné viszonyáról. (Várad [folyóirat], 2017. 5.)
Péter I. Zoltán: A. E szanatóriumi szerelmei. (Várad [folyóirat], 2017. 3.)
Péter I. Zoltán: A. E. váradi újságíró első külföldi útja. (Várad [folyóirat], 2017. 7.)
Péter I. Zoltán: A. E. érmindszenti gyermekévei. (Várad [folyóirat], 2017. 11.)
Zeke Zsuzsanna: „Testvéri üdvözlet a testvérnek.” A. E. és Octavian Goga kapcsolata. (Várad [folyóirat], 2017. 8.)
Herczegh Ákos: A megtalált művészidentitás önfelmutató verse. A. E.: Az ős Kaján. (Tiszatáj, 2019. 7-8.)
Lőrincz Julianna: A. E.-versszövegek jelentésének változásai a műfordításban. (Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 2018. 2.)
Péter I. Zoltán: A. E. zilahi szárnypróbálgatásai. (Látó, 2019. 1.)
Rovács Barna: A. E. tanulmányi pályafutásának települései a statisztika tükrében. (Könyvés nevelés, 2019. 3-4.)
Takács Miklós: Az automobilitás A. E. életművében. (Debreceni Szemle, 2019. 2.)
Boros János: Költészet és politika. A. E. politikai költészete. (Kultúratudományi Szemle, 2020. 2-3.)
A. Molnár Ferenc: A. E. egy szaváról. Dancs. (Magyar Nyelvőr, 2021. 2.).

Irod.: visszaemlékezések, szépirodalom és egyéb források: Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. (Nyugat, 1925. 5-6.)
Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. Tanulmánykép A. E. korából. (Mindent tudok 5. Az Újság Könyve, 1925. Szerk. Dick Bódog. Bp., 1926)
Tabéry Géza: A csucsai kastély. Emlékezés a Költő hitvesére és egy költő-miniszterre. (Erdélyi Egyetemes Könyvtár. Nagyvárad, 1939)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. Egy fejezet Ady életéből. Visszaemlékezések. Az előszót Ady Lajos írta. (Bp., Pantheon, 1940)
Az ismeretlen Ady. Akiről az érmindszenti levelesláda beszél. A leveleket közli Ady Lajosné. (Bp., 1942)
Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. Részletek Krúdy Gyula kiadatlan kéziratából. (Magyar Csillag, 1944. 2.)
Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. (Bp., Fehér Holló Könyvkiadó, 1947)
Dutka Ákos: A „Holnap” városa. Regényes korrajz a nagyváradi „A Holnap” születésének idejéről. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1955
2. kiad. 1964)
Dénes Zsófia: Akkor a hársak épp szerettek… Legendaoszlató emlékezések és dokumentumok. 12 táblával. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1957
2. kiegészített és jav. kiad. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1983)
Fenyő Miksa: Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről. (Niagara Falls, Pátria Könyvkiadó, 1960)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. Egy fejezet Ady életéből. Visszaemlékezések. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Kovalovszky Miklós írta. (2. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1967
Magvető Zsebkönyvtár. 3. kiad. 1976
4. bőv. kiad. 1980)
Millok Éva: Fogoly a vártoronyban. A. E. életregénye. 16. táblával. (Bp., Móra Kiadó, 1968
2. kiad. 1977
3., új illusztrációkat tartalmazó kiad. Dunakeszi, Mandorla-ház, 2010)
Bölöni Györgyné: Ady és Bölöni Párizsában. Itóka naplójegyzeteiből. Szerk., a bevezetést írta Illés Ilona. (Irodalmi múzeum. Bp., 1974)
Babits Adyról. Dokumentumgyűjtemény. Vál., szerk. Gál István. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1975)
Simon Magda: Váradi harangok. Vallomások, életképek, dokumentumok. Összeáll. Robotos Imre. (Bukarest, Kriterion, 1975)
Robotos Imre: Az igazi Csinszka. Dokumentumriport. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1975
Magvető Zsebkönyvtár. 2. jav. kiad. 1976
3. bőv. kiad. 1980)
Ady, Léda, Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához. Összeáll. Vitályos László. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Új sorozat. Bp., 1977)
Ady nálunk. Cikkek, visszaemlékezések. Antológia. Összeáll. Péter László. (A Somogyi Könyvtár kiadványai 21. Szeged, 1977)
Bölöni Györgyné: Ady Párizsban. Visszaemlékezések. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Robotos Imre. (Téka. Bukarest, 1977)
Szembesítés. Robotos Imre dokumentumriportja Ady és Csinszka házasságáról és a könyv kritikai visszhangja. Az igazi Csinszka c. műve új, bőv. kiadása. (Bukarest, Kriterion, 1984)
Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. Sajtó alá rend. és az utószót írta Fábri Anna. (2. kiad. Bp., Helikon, 1989
Írók legendáriuma 2. 3. kiad. Bp., Noran, 2005
Poket 5. Bp., Sztalker Csoport, 2018)
Tabéry Géza: A csucsai kastély. Emlékezés a Költő hitvesére és egy költő-miniszterre. Az utószót írta Tóth János. (NAT Könyvek.  A Nagyváradi Ady Társaság kiadványa. 2. kiad. Nagyvárad, 1990
3. kiad. 2004)
Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Életrajzi regény. (Bp., Móra Könyvkiadó, 1990)
Benedek István: A. E. szerelmei és házassága. 24 táblával. (A Szenci Molnár Társaság kiadványa. Bp., 1991
2. kiad. Bp., Magyar Könyvklub, 2001)
Kopátsy Sándor: Beszélgetések Adyval. (Bp., Száminform, 1992
2. kiad. Bp., CET Belvárosi Könyvkiadó, 2002
K. S. életműsorozat. 3. kiad. Bp., Pallas Athéné Könyvkiadó, 2021)
Robotos Imre: Az igazi Csinszka. – Szembesítés. Ady Csinszka szerelmének, házasságának legendaköre és valósága. (5. jav. és átd. kiad. Bp., Frenczy, 1995)
Dutka Ákos: A „Holnap” városa. Regényes korrajz a nagyváradi „A Holnap” születésének idejéről. Összeáll., a szöveget gondozta Károly Márta. (Várad, villanyváros. Bp., Új Palatinus Könyvesház, 2000)
Krúdy Gyula: A. E. éjszakái. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Dénes Zsófia: Akkor a hársak épp szerettek… Legendaoszlató emlékezések és dokumentumok. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2011)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. Egy fejezet Ady életéből. Visszaemlékezések. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2011).

Irod.: lexikonok, bibliográfiák, egyéb összefoglaló művek: Schöpflin Aladár: Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok. (Bp., Nyugat, 1917)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1959
2. módosított kiad. Bp., 1980)
Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Vitályos László–Orosz László: Ady-bibliográfia. 1896–1970. Ady Endre önállóan megjelent művei és az Ady-irodalom. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai. Bp., 1972
1896–1977. 2. bőv. kiad. 1980
1897–1987. 3. bőv. kiad. 1990)
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Budapest lexikon. I–II. köt. Főszerk. Berza László. (2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1993)
Hatvani lexikon. (Hatvan, 1996)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts. (Flein bei Heilbronn, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001)
Keresztyén Balázs: Magyar művelődéstörténeti hagyományok kárpátaljai lexikona. (Ungvár, 2005)
A magyar irodalom történetei. I–III. köt. Főszerk. Szegedy-Maszák Mihály. (Bp., Gondolat Kiadó, 2007)
Kötelező versek lexikona. – Irodalmi fogalomtár. Szerk. Oroszlán Éva. (Bp., 2007)
Ágh István: Fénylő parnasszus. Magyar esszék. (Bp., Nap Könyvkiadó, 2008)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)
Czeizel Endre: A magyar költő-géniuszok sorsa. (Bp., 2012)
Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom.” Híres magyarok az iskolában. (Bp., Corvina Kiadó, 2017).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303702 (Ady Sándor gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6F9W-6J?i=48&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-W8VH (Ady Endre és Boncza Berta házassági anyakönyve, 1915. márc. 27.)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303684 (Ady Endre gyászjelentése, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTW3-L43?i=37&wc=92QT-HZS%3A40678301%2C51865101%2C1077266503&cc=1452460 (Ady Endre halotti anyakönyve, 1919)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303700 (Ady Lőrincné Pásztor Mária gyászjelentése, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VZ-RCQ?i=197&cc=1452460 (Ady Lőrincné Pásztor Mária halotti anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR6Q-QKC?i=101&cc=1452460 (Ady Lajos halotti anyakönyve, 1940)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303705 (dr. Ady Zoltán gyászjelentése, 1971)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/296341 (Henter Jánosné Ady Irén gyászjelentése, 1973)

 

http://mek.oszk.hu/05600/05608/05608.pdf (Szenes Béla: Az ifjú Ady Endre. Egy Kossuth-verstől a Léda-dalokig, 1913)

http://mek.oszk.hu/20100/20134/20134.pdf (Zsigmond Ferenc: Az Ady-kérdés története idéztekben, 1928)

https://core.ac.uk/download/pdf/35133827.pdf (Vitályos László: Ady-bibliográfia. 1896–1987. Kiegészítő kötet, 1990)

http://epa.oszk.hu/00100/00181/00066/55.htm (Péter I. Zoltán: Ady Endre másodszülött volt, 2011)

 

 

A Névponton olvasható Adyval kapcsolatos írások:

https://nevpont.hu/palyakep/ady-endre-53c6d

https://nevpont.hu/palyakep/ady-lajos-4f4ad

https://nevpont.hu/palyakep/ady-mariska-bbcbf

https://nevpont.hu/tanulmany/ady-endre-emlekezete-50e17

https://nevpont.hu/tanulmany/ady-endre-korrobori-002c3

https://nevpont.hu/tanulmany/az-ady-nemzetseg-8b910

https://nevpont.hu/tanulmany/ady-endre-titokzatos-szerelme-04370

https://nevpont.hu/tanulmany/kinek-a-partjan-all-krisztus-d7012

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője