Ady Lajos
Ady Lajos

2024. október 7. Hétfő

Ady Lajos, diósadi

irodalomtörténész, pedagógus, pedagógiai író

Születési adatok

1881. január 29.

Érmindszent, Szilágy vármegye

Halálozási adatok

1940. április 18.

Budapest

Temetési adatok

1940. április 20.

Budapest

Kerepesi út


Család

Köznemesi családból származott.

Dédszülei, apai: Ady Bálint, ? és Viski Dániel (1789–1872. júl. 24. Nyárszó), Nárai Szabó Julianna.

Dédszülei, anyai: Pásztor József (1781–1841) refomátus lelkész, Kolozsvári Borbála; Kabay Gábor földbirtokos, Simay Zsuzsanna.

Nagyszülei: Ady Dániel (1811–1887) földbirtokos, Viski Johanna Julianna (1823. aug. 14. Györgyfalva; Pásztor Dániel (1811. Aranyosmeggyes–1864. ápr. 7. Szatmárnémeti) református lelkész, Kabay Rozália (1826–1862. nov. 18. Szatmárnémeti).

Szülei: Ady Lőrinc (1851. aug. 15. Lompért, Szilágy vm.–1929. ápr. 22. Zilah) gazdálkodó kisbirtokos, tiszaeszlári Pásztor Mária (1858. júl. 4. Szatmár–1937. nov. 28. Bp. Temetés: 1937. dec. 1. Kerepesi út).

Ady Lőrinc testvérei: Ady Sándor (1848–1900. ápr. 8. Lompért. Temetés: 1900. ápr. 10. Lompért) jogász, körjegyző Hadadon, Ady János (1855–1912) és Séra Lajosné Ady Julianna Lilla (1858–1937).

Ady Sándor fia: Ady Endre (1876. jan. 1. Hadad, Szilágy vm.–1940. máj. 22. Csíkszentmárton) jogász, jogtudós, jogi író, akit a kortársak gyakran összekevertek a költővel; leánya Landt Lajosné Ady Mariska (= Ady Mária; 1889. febr. 26. Hadad, Szilágy vm.–1977. febr. 4. Bp. Temetés: 1977. febr. 25. Farkasrét) író. Ady Mariska fiai 1945-ben felvették a Diósady családnevet. Diósady Pál vegyészmérnöknek Ady Endre, a költő volt a keresztapja.

Ady Sándor további gyermekei: Ady Jolán (1880–1956), Faik Antalné Ady Erzsébet, Henter Jánosné Ady Irén (1893–1973. dec. 18. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1974. jan. 7. Óbuda) és dr. Ady Zoltán (1893–1971. dec. 15. Bp. Temetés, hamvasztás: 1972. jan. 14. Óbuda) MÁV-főtanácsos.

Ady Lajos testvére: Ady Endre (1877–1919) költő, író, szerkesztő. Kisgyermekkorában meghalt testvére: Ady Ilona (1875. dec. 27. Érmindszent–1876. júl. 25. Érmindszent).

Felesége: 1910. jún. 27.–1940. ápr. 18.: Kaizler Anna (1890. nov. 1. Érszentkirály–1956. júl. 28. Bp.), Kaizler László (†1917. júl. 29. Érszentkirály. Temetés: 1917. júl. 30. Érszentkirály, családi sírbolt) földbirtokos, Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az érszentkirályi református egyházközség főgondnoka és szalárdi Jakó Ilona leánya.

Kaizler Anna testvérei: dr. Kaizler Antal, dr. Kaizler Miklós (†1969. dec. 21. Bp. Temetés: 1970. jan. 6. Óbuda), Kaizler Zoltán, ill. Kaizler Berta és dr. Tóth Bálintné Kaizler Lenke (†1982. dec. 14. Bp. Temetés: 1982. dec. 30. Farkasrét).

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Zilahon végezte, a zilahi református kollégiumban éretts., ahol Bölöni György osztálytársa volt (1900).

A budapesti és a kolozsvári tudományegyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1906).

Életút

A zilahi református kollégiumban tanárjelölt (1904. ápr. 29.–1905. jan. 1.) h. tanár (1905. jan. 1.–1909. szept. 1.), a budapesti V. kerületi állami főgimnázium r. tanára (1909. szept. 1.–1919. márc. 5.), a debreceni tankerület főigazgatója (1919. márc. 5.–1935. júl. 10.), a budapesti tankerületi főigazgatóság tanügyi főtanácsosa (1935. júl. 10.–1935. szept.), nyugdíjazták.

Irodalomtörténészként elsősorban 19–20. századi és kortárs magyar irodalommal, a századvég irodalmi irányzataival, stilisztikával foglalkozott. Számos népszerű nyelvtan- és stilisztikatankönyvet írt és szerkesztett, Jókai-szövegkiadásai is értékesek. Különösen nagy vihart kavart testvérével, Ady Endrével kapcsolatos könyve és egyéb visszaemlékezései, az 1920-as években Ady-életrajza és értékelése miatt híres sajtótörténeti vitákba keveredett – többek között – Hatvany Lajossal, Révész Bélával és Zsolt Bélával. Sajtó alá rendezte Ady több kiadatlan művét és párizsi noteszkönyvét.

Álneve: Bence (a Szilágy c. lapban), kisebb prózai művei, elbeszélései Nagy János néven jelentek meg.

Emlékezet

Ady Lajos Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben, költő testvérével és édesanyjával közös sírban nyugszik. Szertartásán Ravasz László református püspök mondott gyászbeszédet, majd dr. Kiss József debreceni kerületi főigazgató, dr. Földessy Gyula irodalomtörténész, Ady-kutató és a szilágyságiak nevében dr. Róth Zsigmond orvos búcsúztatta. Végrendeletében – vagyona egy részét – a debreceni református kollégium könyvtárára hagyta. Hagyatéka az MTA Könyvtárába került.

Elismerés

A debreceni Ady Társaság elnöke (1928–1940).

Szerkesztés

Zilahi tanári évei alatt a Szilágy c. hetilap munkatársa (1905–1908), a Heti Krónika c. rovat vezetője (1907-től). Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője (1913–1918).

Tudományos dolgozatai, népszerű írásai és visszaemlékezései elsősorban a Nyugatban (1911-től), a XX. Században (1911–1913), az Arad és Vidékében (1914-től), a Világban (1914-től) és a Széphalomban jelentek meg (1928-tól).

Főbb művei

F. m.: Ady Endrével kapcsolatos írásai, szövegkiadásai: Ady Endre. Életrajz. Könyvkötői vászonkötés. 6 táblával, köztük Székely Aladár Ady Endréről készült fekete–fehér fotójával. (Bp., Amicus, 1923)
Ady Endre: Márkó király. Ballada. Írta A. E., a zilahi református kollégium VI-ik osztályos növendéke. 1894. Közzéteszi A. L. (Bp., Amicus, 1923)
Ady Endre párizsi noteszkönyve. Sajtó alá rend. és a bevezetőt írta Ady Lajos. (Bp., Amicus, 1924)
Hepe-hupás vén Szilágyban. (Ady-almanach. Bp., Amicus, 1924)
Mendemondák és ferdítések Ady körül. (Széphalom [folyóirat], 1928. 7-8.)
Révész Béla Ady-cikkéhez. (Nyugat, 1932. 13-14.)
Ady Endre párizsi noteszkönyve. Sajtó alá rend. és a bevezetőt írta A. L. Hasonmás kiad. Az utószót írta Tolnai Ottó. (Bp., 2004).

F. m.: tankönyvei: Magyar stilisztika Arany János Toldija alapján, olvasmányokkal és gyakorlatokkal. A középiskolák IV. osztálya számára. Endrei Ákossal. (Bp., 1913 és utánnyomások 1914–1916
3., az új tanterv alapján átd. kiad. Lengyel Miklóssal. Bp., 1927)
Retorika. A középiskolák V. osztálya számára. Endrei Ákossal. (Bp., 1914 és utánnyomások: 1915–1916
2., az új tanterv alapján átd. kiad. Lengyel Miklóssal. Bp., 1927)
Poétika. A középiskolák VI. osztálya számára. Lengyel Miklóssal. (Bp., 1924
2. kiad. 1929)
Magyar olvasókönyv a középiskolák I. osztálya számára. Az új tanterv
alapján szerk. Lengyel Miklóssal. (Bp., 1925)
Magyar nyelvtan mondattani alapon a középiskolák mindenik típusának I. osztálya számára. Az új tanterv alapján szerk. Lengyel Miklóssal. (Bp., 1925).

F. m.: szerk.: Jókai Mór: A magyar színészet hőskora. Szerk., a bevezetőt írta A. L. (Olcsó Jókai. 101. Bp., Révai, 1913)
Jókai Mór: A Nemzeti Színház múltjából. Szerk., a bevezetőt írta A. L. (Olcsó Jókai. 202. Bp., Révai, 1914)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Ady Lajos tanulmányával. Az 1933. évi könyvnap mintakönyve. (A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete kiadványa. Bp., 1933).

Irodalom

Irod. és források: Ady Lajos kinevezése a budapesti V. kerületi állami főgimnáziumhoz. (Budapesti Közlöny, 1909. szept. 7.)
Ady Endre meghalt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1919. jan. 28.)
A nemzet halottja. Ady Endre meghalt. (Pesti Napló, 1919. jan. 28.)
Ady Endre. (Az Újság–Világ, 1919. jan. 28.)
Ady Endre-emlékszám. (Nyugat, 1919. 4–5.)
Ady Lajos tankerületi főigazgatói kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1919. febr. 9.)
Hatvany Lajos: Harc az Ady-hagyaték körül. (Jövő, 1922. jún. 4. és H. L.: Ady. I. köt. Bp., 1959)
Ady Endre szülei Nagyváradon. (Reggeli Hírlap [Miskolc], 1923. dec. 30.)
Révész Béla: „Éli, éli…” R. B. felolvasása az Ady-ünnepen. [Éli, Éli, Lama Sabaktani. A golgotai tragédia zárómondata. Ady szétszakított Bibliájáról és Ady Lajosról.] (Nyugat, 1923. 23.)
L. Ady Mariska: Emlékek. Látogatás Érmindszenten, Ady Endre szüleinél. (Pásztortűz, 1924. 4.)
Ady szüleinek aranylakodalma. (Magyarság, 1924. júl. 6.)
Szentimrei Jenő: Lenci bácsi. [Ady Lőrincről.] (Vasárnapi Újság, 1924. aug. 3.)
Ady Lőrinc, Ady Endre édesapja, érmindszenti földbirtokos meghalt. (Budapesti Hírlap–Friss Újság–Magyar Hírlap, 1929. ápr. 23.)
Földessy Gyula: Ady Endre édesapja. (Nyugat, 1929. 9.)
Gara Ernő: Elment a Bandi után. Ady Lőrinc portréja Fehér Dezső adatai alapján. (Ellenzék, 1929. ápr. 26.)
Székely Molnár Imre: Utolsó beszélgetés Ady Endre édesapjával. (Az Est, 1929. ápr. 28.)
Ady Lajos tanügyi főtanácsosi kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1935. júl. 10.)
Ady Endre édesanyja meghalt. Szívszélhűdés érte az utcán. (8 Órai Újság, 1937. nov. 30.)
Meghalt a pesti utcán Ady Endre édesanyja. (Az Est, 1937. nov. 30.)
Meghalt az Ides… [Ady Lőrincné Pásztor Mária.] (Magyar Lapok, 1937. nov. 30.)
Holnap délután temetik Ady édesanyját. (Esti Kurir, 1937. nov. 30.)
Ady Endre mellé temetik hirtelen elhunyt édesanyját. (Magyarország, 1937. nov. 30.)
Földessy Gyula: Ady Endre édesanyja. (Nyugat, 1937. 12.)
Meghalt Ady Lajos. (Esti Újság, 1940. ápr. 19.)
Ady Lajos meghalt. (Magyar Nemzet–Keleti Újság, 1940. ápr. 19.)
Eltemették Ady Lajost. (Magyar Nemzet, 1940. ápr. 21.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ady Lajos. (Független Magyarország, 1940. ápr. 22.)
Földessy Gyula: Ady Lajos. (Kelet Népe, 1940. máj. 15.)
Elhunyt dr. Ady Endre ügyvéd, volt honvéd hadbíró főhadnagy. (Magyar Nemzet, 1940. máj. 31.)
Ady Lajos minden magyarországi vagyonát a debreceni református kollégiumra hagyta. (Magyar Nemzet, 1940. júl. 4.)
Kié az Ady-vagyon? Ady Lajos érvényes végrendelete. (Az Újság, 1940. júl. 28.)
Schöpflin Aladár: Ady Lajos. (Nyugat, 1940. 5.)
Ady Lajos. (Irodalomtörténet, 1940)
Elhunyt Landt Lajosné Ady Mariska. (Magyar Nemzet, 1977. febr. 20.)
Móricz Zsigmond kiadatlan leveleiből. [Móricz Zsigmond és Ady Lajos levelezése.] Közli: M. Pásztor József és Láng József. (Kritika, 1977. 8.)
Az elfogult testvér. A. L. levelei Móricz Zsigmondhoz. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Rádics Mihály. (Dunatáj, 1986. 1.)
Vincze Tamás: A. L. zilahi évei. (Széphalom [folyóirat], 2007)
Mercs István: Nyugat népe Keleten. [A. L. és Ravasz László.] (Irodalomtörténet, 2012. 2.)
Gábor Andor: A másik Ady vagy Endre és Lajos. (Ezredvég, 2013).

Irod.: Ady-műveiről: Bozóky Géza Ady Lajos Ady Endréről. (Nemzeti Újság, 1923. szept. 23.)
Zsolt Béla: Ady Lajos: Ady Endre. (Világ, 1923. szept. 30.)
Ady Lajos nyilatkozata Zsolt Bélának. (Világ, 1923. okt. 5.)
Bj.: Ady Lajos könyve Ady Endréről. (Új Nemzedék, 1923. okt. 7.)
Pann Viktor: Ady Endre életrajza. (Szózat, 1923. okt. 14.)
Révész Béla: Ady Lajos könyve Ady Endréről. (Népszava, 1923. okt. 14.)
B. R.: Ady Lajos könyve bátyjáról. (Szocializmus, 1923. 11.)
Galántai Fekete Béla: Igazságot! Ady Lajos könyve Ady Endréről. (Kecskeméti Közlöny, 1923. nov. 8.)
Tóth Árpád: Az első Ady-életrajz. Az Est, 1923. nov. 22.)
dr. K.: Ady Lajos: Ady Endre. (Egyetértés, 1923. nov. 25.)
Ady Lajos válaszolt támadóinak. Kinek van jussa Adyt megítélni? (Egyetértés, 1923. dec. 18.)
Pünkösti Andor: A két Ady. Reflexiók az Ady-monográfiákhoz. (Az Újság, 1923. dec. 18.)
Fenyő Miksa: Ady Endréről. Ady Lajos könyve. (Nyugat, 1923. 22.)
Szabó Dezső: Ady Lajos: Ady Endre. (Élet és Irodalom, 1923. 7-8.)
Dettre János: Ady Lajos – Ady Endréről. (Genius, 1924. 1.)
Gálos Rezső: Ady Lajos: Ady Endre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924. 1-2.)
Vujicsics D. Sztoján: Ady ifjúkori költeménye Kraljevics Markóról. [Ady Endre: Márkó király. Ballada.] Közzétette: Ady Lajos. (Irodalomtörténet, 1961)
Bustya Endre: Szétszaggatott Biblia – darabokra szagattatott ország. [Ady Lajos Ady Endre utolsó napjairól.] (Helikon, 1995. 14.).

Irod.: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Pedagógiai lexikon. I–II. köt. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2003)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)
Czeizel Endre: A magyar költő-géniuszok sorsa. (Bp., 2012).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303702 (Ady Sándor gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6F9W-6J?i=48&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-W8VH (Ady Endre és Boncza Berta házassági anyakönyve, 1915. márc. 27.)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/125020 (Kaizler László gyászjelentése, 1917)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303684 (Ady Endre gyászjelentése, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTW3-L43?i=37&wc=92QT-HZS%3A40678301%2C51865101%2C1077266503&cc=1452460 (Ady Endre halotti anyakönyve, 1919)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303700 (Ady Lőrincné Pásztor Mária gyászjelentése, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VZ-RCQ?i=197&cc=1452460 (Ady Lőrincné Pásztor Mária halotti anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR6Q-QKC?i=101&cc=1452460 (Ady Lajos halotti anyakönyve, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-894V-QN2X?i=478&wc=92QZ-GP6%3A40678301%2C65374601%2C65459001&cc=1452460 (Ady Lajosné Kaizler Anna gyászjelentése, 1956)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/125021 (dr. Kaizler Miklós gyászjelentése, 1969)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303705 (dr. Ady Zoltán gyászjelentése, 1971)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/296341 (Henter Jánosné Ady Irén gyászjelentése, 1973)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/554420 (dr. Tóth Bálintné Kaizer Lenke gyászjelentése, 1982)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője