Ágai Karola
Ágai Karola

2024. október 15. Kedd

Ágai Karola

operaénekes

Névváltozatok

Staud Karola

Születési adatok

1927. március 30.

Budapest

Halálozási adatok

2010. február 22.

Budapest


Család

Sz: Staud Ferenc, Benyács Karola. F: Szendrey-Karper László (1932–1991) gitárművész.

Iskola

Énektanulmányait magánúton, Révhegyi Ferencnénél végezte.

Életút

A SZOT Énekkara (1952–1953), a Magyar Rádió Énekkara tagja (1953–1955), a Honvéd Művészegyüttes szólistája (1955–1957); mint vendég lépett fel először a Magyar Állami Operaházban (1955), majd magánénekesnőnek szerződtették (1957–1982), az Operaház örökös tagja (1992). Az általa alapított Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány elnöke. Hangjának pompás legfelső regisztere, virtuóz énektechnikája alkalmassá tette arra, hogy elénekelje az operairodalom legnehezebb koloratúrszoprán szólamait. Az Éj királynőjeként (Mozart: A varázsfuvola, 1955) debütált az Operaházban, s ez volt uo. az utolsó szerepe is (1983). A hatalmas siker után Palló Imre szerződtette (mint magánénekesnőt, 1957-ben). Második szerepe Olympia volt (Offenbach: Hoffmann meséi, 1957; később mind a négy női szerepet elénekelte ebben a darabban!). Különösen emlékezeteset alakított Erkel Ferenc operáinak főszerepeként: elénekelte Szilágyi Erzsébet és Gara Mária szerepét (Erkel: Hunyadi László, 1967), s ő volt Melinda, amikor hosszú idő után először adták elő húzások nélkül a teljes Bánk bánt (1969-ben). Sokat szerepelt külföldön, fellépett Berlinben, Bécsben, Hamburgban a New York-i Metropolitan Operában (Donizetti: Lammermoori Lucia, 1969. febr. 14-én) és a moszkvai Bolsojban is (1973). Szendrey-Karper Lászlóval közös dalesteket is vállaltak.

Emlékezet

Budapesten, a II. kerületben lakott, de gyakran fellépett Balatonfüreden is, ahol férjével házat is vásároltak (a Szőlősi úton). Férjével, Szendrey-Karper Lászlóval útjának indította az Esztergomi Gitárfesztivált (a város alapításának 1000. évfordulóján, 1973-ban). Búcsúztatása a Magyar Állami Operaház előcsarnokában volt 2010. márc. 18-án, a bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Liszt Ferenc-díj (1968); Székely Mihály-emlékplakett (1969), érdemes művész (1970), kiváló művész (1977), a Halhatatlanok Társulatának tagja (2007), Kossuth-díj (2009). Esztergom város (Szendrey-Karper Lászlóval posztumusz, 2003) és Budapest II. kerület díszpolgára (2005).

Főbb művei

F. szerepei: Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola, 1955)
Olympia (Offenbach: Hoffmann meséi, 1957)
Adina (Donizetti: Szerelmi bájital, 1964)
Márta (Flotow: Márta, 1965)
Zerbinetta (Strauss, Richard: Ariadne Naxosban, 1967)
Olympia, Antonia, Giulietta (Offenbach: Hoffmann meséi, 1967)
Szilágyi Erzsébet, Gara Mária (Erkel: Hunyadi László, 1967)
Konstanza (Mozart: Szöktetés a szerájból, 1968)
Rosina (Rossini: A sevillai borbély, 1968)
Melinda (Erkel: Bánk bán, 1968)
Lucia (Donizetti: Lammermoori Lucia, 1970)
Gilda (Verdi: Rigoletto, 1970)
Violetta (Verdi: Traviata, 1970)
Titania (Britten: Szentivánéji álom, 1971)
Donna Fiorilla (Rossini: A török Itáliában, 1977)
Fiordiligi (Mozart: Cosi fan tutte, 1979). F. lemezei: Hungaroton: Erkel Ferenc: Bánk bán (1969)
Strauss, ifj.: A denevér (1996)
Great Hungarian Voices. Áriák és kettősök. (1997)
400 Years of the Opera. (Az Éj királynője áriája, 1999)
Dalok és virágénekek. (2000)
Bizet: Carmen. Részletek. (2000)
Mozart: A varázsfuvola. Részletek. (2000)
50 éves a Hungaroton. Énekművészek. 1951–2001. (2001)
Zenés mesék – mesés zenék. Mozart: A varázsfuvola. (2001)
Híres Verdi szopránáriák. (Verdi: Rigoletto, Gilda, 2005)
Offenbach: Hoffmann meséi. Vígopera. Részletek. (2008)
Corona Classic: Donizetti: Lammermoori Lucia. Részletek. (1997).

Irodalom

Irod.: Lindner András: „Sok mindenről önként lemondtam”. Nagyinterjú Á. K.-val. (Gramofon, 2000)
ők ketten. Á. K. és Szendrey- Karper László élete és művészete. Kerényi Mária. Összeáll. Kerényi Mária. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője