Agárdy Gábor
Agárdy Gábor

2021. október 18. Hétfő

Agárdy Gábor

színész

Névváltozatok

Arklián Gábor;  Arkaliján, Gabriel 

Születési adatok

1922. augusztus 2.

Szeged

Halálozási adatok

2006. január 19.

Budapest


Család

Leánya: Agárdy Ilona (1940–2001) színésznő.

Iskola

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját végezte (1938).

Életút

A Szegedi Városi Színház színésze (1937–1941), majd kisebb vidéki társulatokban játszott (1941–1949), a Miskolci Nemzeti Színház (1949–1952), a Fővárosi Operettszínház (1952–1955), a Petőfi Színház (1955–1964), a Nemzeti Színház tagja (1964–1985).

Drámai és vígjátéki jellemszerepeket játszott, de kabarédarabokban is közkedvelt volt. Filmjeiben az 1950-es évek végén főleg parasztszerepeket formált, az 1960-as évektől vígjátékokban is felfedezték. Műkedvelő festőként ikonjait több kiállításon is bemutatta (Bp., 1983, 1986; Kaposvár, 1995). Művei ajándékként II. János Pál pápához és Alekszij moszkvai pátriárkához is eljutottak; néhány munkája megtalálható a Pannonhalmi Apátságban is.

Emlékezet

Özvegye, Rácz Boriska Agárdy-emlékláncot alapított (a Pesti Magyar Színház egy, 40 év alatti művésze kaphatja, 2006-tól). Síremlékét 2007. okt. 12-én avatták fel (R. Törley Mária szobrász alkotása, a bp.-i Farkasréti temetőben).

Elismerés

Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1980), Kossuth-díj (1985), Sík Ferenc-emlékgyűrű (1996), Jákó Vera-emlékdíj (1999), Inter Lyra Díj (2003), Pro Urbe Szeged (2004). 

 

A Nemzeti Színház örökös tagja (1989), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998), a Nemzet Színésze (2000), a Magyar Filmszemle Életműdíja (posztumusz, 2006). 

 

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat, 1995), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2002).

 

Budapest díszpolgára (2002). 

 

 

Főbb művei

F. szerepei: Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi, Miskolc, 1951)
Katz (Hasek–Burián: Svejk, Petőfi Színház, 1958)
Bicska Maxi (Brecht– Weil: Koldusopera, Petőfi Színház, 1960)
Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő, Petőfi Színház, 1962)
Kukuriku (Weiss: Marat/Sade, Nemzeti Színház, 1972)
Juszov (Osztrovszkij: Jövedelmező állás, Nemzeti Színház, 1980)
George (Poiret: őrült nők ketrece, Vidám Színpad, 1984)
Zetelaki Dániel (Sütő András: Advent a Hargitán, Nemzeti Színház, 1986)
Papa (Szép Ernő: Vőlegény, Várszínház, 1990)
Francia király (Kacsoh: János vitéz, Nemzeti Színház, 1986)
Jozef Tura (Lengyel Menyhért: Lenni vagy nem lenni, Nemzeti Színház, 1995).

 

F. rendezése: Bókay János: Négy asszonyt szeretek. (Várszínház, 1991).

 

F. filmjei: Én és a nagyapám (1954)
Égi madár (1957)
Csempészek (1958)
Akiket a pacsirta elkísér (1959)
Álmatlan évek (1959)
Délibáb minden mennyiségben (1961)
Fagyosszentek (1962)
Hogy állunk fiatalember? (1963)
Germinal (1963)
A helység kalapácsa (tv, 1965)
Kocsonya Mihály házassága (tv, 1965)
Szegénylegények (1965)
A tizedes meg a többiek (1965)
Egy magyar nábob (1966)
Kárpáthy Zoltán (1966)
Egy szerelem három éjszakája (1967)
Jaguár (tv, 1967)
Nyaralók (tv, 1967)
Egri csillagok (1968)
Eltávozott nap (1968)
Ismeri a szandi-mandit? (1969)
A varázsló (1969)
Én, Prenn Ferenc. I–III. (tv, 1969)
Földindulás (tv, 1970)
Kiskirályok (tv, 1972)
Kakuk Marci (1973)
Csínom Palkó (1973)
A dunai hajós (1974)
Kísértés (1977)
Vőlegény (1982)
A tenger (tv, 1982)
A szecsuáni jólélek (tv, 1984)
Égető Eszter (tv, 1987)
Lumpáciusz Vagabundusz (tv, 1988)
Rendhagyó feltámadás (tv, 1990)
A csikós (tv, 1993)
Retúr (1996)
Az utolsó blues (2001)
A gyertyák csonkig égnek. Márai Sándor regénye alapján (posztumusz, 2006).

Irodalom

Irod.: Kárpáti György: Agárdy. (Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013