Aggházy Gyula
Aggházy Gyula

2020. október 28. Szerda

Aggházy Gyula

festőművész

Születési adatok

1850. március 20.

Dombóvár, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1919. május 13.

Budapest


Család

Sz: Aggházy György (1817–1905. ápr. 29. Budapest. Temetés: 1905. máj. 1. Farkasrét) női szabómester, Boda Katalin (1817–1861). Aggházy György második felesége, Aggházy Gyula nevelőanyja: Weisz Franciska (†1875. márc. 12. Budapest). Aggházy György harmadik felesége: Némethy Jozefa. Testvére: Aggházy Károly (1855–1918) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. F: Belus Iréne (1851–1912. márc. 21. Budapest. Temetés: 1912. márc. 23. Kerepesi út). Fia: Aggházy Tibor (1880–1956) építészmérnök és Aggházy Gyula, ifj.; leánya: Demeter Jánosné Aggházy Theodóra festőművész (1884–) és Reichart Gézáné Aggházy Margit. Unokája: Aggházy Mária (1913–1994) művészettörténész. Unokaöccse: Aggházy Kamill (1882–1954) honvéd ezredes, hadtörténész, levéltáros.

Iskola

Zenei tanulmányokat folytatott, konzervatóriumot végzett, játszott a Nemzeti Színház operai zenekarában (1870-es évek elejéig). Ezzel párhuzamosan Újházy Ferencnél rajztanulmányokat folytatott (1869-ig), a bécsi Képzőművészeti Akadémián Eduard von Engerth, Peter Johann Nepomuk Geiger, Julius von Blaas és Carl Wurzinger növendéke (1869–1871), majd állami ösztöndíjjal Wagner Sándor tanítványa (1872–1874), végül Párizsban Munkácsy Mihály mellett képezte magát (1874–1876).

Életút

Magyarországra visszatérve a szolnoki művésztelepre költözött (1876–1884), majd Budapesten telepedett le (Benczúr Gyula tervei alapján készült, müncheni hatású műterem-villája az Epreskert 16. sz. alatt volt, 1884-től). Az Országos Iparművészeti Iskola (1887–1897), a Mintarajziskola r. tanára (1897–1908), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz és festés r. tanára (1908–1919).

1874-től kiállító művész. Alföldi tájképeket és derűs, idillikus népi életképeket, majd Mészöly Géza (1844–1887) hatására balatoni témájú impresszionisztikus képeket festett. Ismertek oltárképei is (Bártfai főtemplom szárnyasoltára; budavári Mátyás Templom lorettói kápolnájának oltárképei). Munkája megtalálható az Árpádházi Szent Erzsébet-plébániatemplomban. Mesterének tisztelegve festette az Ipolyi Arnold üdvözli Munkácsy Mihályt c. képét. Később Erdélyből és az Adria mellékéről gyűjtötte motívumait (1903–1908).

Emlékezet

Több életképét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őrzi, ill. 1937-ben Ambrozovics Dezső (1864–1919) budapesti műfordító és műgyűjtő, több mint 250 műtárgyból álló kollekcióját a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta: ekkor kerültek a múzeum gyűjteményébe Aggházy képei is. 2000. júl.-ban több képe is szerepelt Tihanyban, a Bencés Apátsági Múzeum Magyar táj magyar ecsettel c. tárlatán. Szintén 2000-ben, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, a művész halálának 100. évfordulóján rendeztek kiállítást Munkácsy művészetének szellemi örökösei – tanítványok, követők címmel. A tárlaton több képét is bemutattak.

Elismerés

Ráth György-díj (Tere-fere c. képéért, 1881), Egyházfestészeti Díj (Házasságtörő nő c. képéért, 1884), „Mention Honorable” elismerés (a Párizsi Szalon Tárlata díja, 1886), a Londoni Magyar Tárlat Ezüstérme (Lakodalom c. képéért, 1908).

Kiállítások

F. kiállításai: Országos Magyar Képzőművészeti Tárlat. Műcsarnok. (Budapest, 1874–1913)
Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kiállításai (Kolozsvár, 1883, 1890, 1902, 1903)
Emlékkiállítás. Műcsarnok. (Újházy Ferenccel és Róna Józseffel, Budapest, 1922)
Emlékkiállítás (Szolnok, 1952).

Főbb művei

F. m.: A mesélő baka (1874)
Kártyavető cigányasszony (1876)
Dagasztó menyecske (1878)
Tere-fere (1880)
Kényszerkoncert (1880)
Kenderáztató (1884)
Mosónők (1885)
No ne izéljen! (1886)
Komoly kérdés (1886)
A Balaton szigligeti öble (1889)
Fűzfák alatt (1901)
Vonósnégyes holdvilágnál (1902)
Lakodalom (1908).

Irodalom

Irod.: Várnai Vera: A budavári templom Aggházy ecsetjével. (Népszabadság, 2002. jún. 17.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018