Aggházy Károly
Aggházy Károly

2022. szeptember 25. Vasárnap

Aggházy Károly

zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

Születési adatok

1855. október 30.

Pest

Halálozási adatok

1918. október 8.

Budapest

Temetési adatok

1918. október 10.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Aggházy György (1817–1905. ápr. 29. Budapest. Temetés: 1905. máj. 1. Farkasrét) női szabómester, Boda Katalin (1817–1861). Aggházy György második felesége, Aggházy Károly nevelőanyja: Weisz Franciska (†1875. márc. 12. Budapest). Aggházy György harmadik felesége: Némethy Jozefa. Testvére: Aggházy Gyula (1850–1919) festőművész. F: 1. losonczi Farkass Alice (= Farkas Anna, 1859. márc. 29.), losonczi Farkass Károly és Bakody Erzsébet leánya. Fia: Aggházy Kamill (1882–1954) honvéd ezredes, hadtörténész, levéltáros. További gyermekei: ivádi Ivády Pálné Aggházy Anikó (1884. aug. 29.), Aggházy Bertalan (1886. jún. 6. Berlin), Rákóczi Ferencné Aggházy Júlia (1888. febr. 11. Berlin) zeneszerző, Jeszenszky Paulovics Gézáné Aggházy Melinda (1891. aug. 1. Budapest–1970. aug. 2. Budapest) színésznő, opera-énekesnő. Özvegy. 2. Reichart Ilona (1871–). Leánya: Herpy Gyuláné Aggházy Katalin (= Aggházy Kató 1906–).

Iskola

A Nemzeti Zenedében zongorázni tanult (1867–1870), majd Liszt Ferenc javaslatára, a bécsi Zenekedvelők Társasága konzervatóriumának hallgatója (1870–1874), tanulmányait a Zeneakadémián Liszt és Friedrich Robert Volkmann növendékeként folytatta (1875–1878), zeneszerzői és zongoraművészi okl. szerzett (1878), Párizsban, ösztöndíjjal tanult tovább (1878).

Életút

Tanulmányai befejezése után, Párizsban, Hubay Jenő hegedűművész kamarapartnere, akit londoni, algíri, brüsszeli és luxemburgi koncertjeire is elkísért (1878–1881), hazatérése után, a Nemzeti Zenede rk. tanára (1881–1882), a berlini Stern Konzervatórium és az ún. Kulák-féle Zeneakadémia Zongoraosztályának vezetője (1883–1889), ismét a Nemzeti Zenede rk. tanára (1889–1918), egyúttal az Operaház korrepetitora (1891–1892).

Szimfonikus költeményeket, operákat írt, zeneszerzői forma- és ízlésvilágára nagy hatással volt Liszt Ferenc (1811–1886) és Richard Wagner (1813–1883) munkássága. Művei a magyar romantikus zenei hagyományok folytatásai, a magyar műdal és tánczene elemeit a modern, nyugat-európai formai megoldásokkal ötvözte. Maritta, a korsós madonna c. operáját az Operaház mutatta be (1897), majd zongoraművészként sikeresen koncertezett Svájcban (1902–1903). II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozataláról gyászindulóval emlékezett meg (Gyászhangok II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére, 1905). 1891-ben az elsők között figyelt fel a tíz éves Bartók Béla tehetségére.

Szerkesztés

A Harmónia c. zenei folyóirat szerkesztője (Erney Józseffel, 1882).

Zenei írásai, kritikái és publicisztikái elsősorban a Budapesti Naplóban (1897-től) és a Zenevilágban jelentek meg (1901–1902).

Főbb művei

F. m.: 10 magyar dal (1880)
Fantasie in Form von Variationen (zongorára, 1889)
f-moll vonósnégyes (1892)
Maritta, a korsós Madonna (opera 1895
bem.: 1897
mindössze öt előadás)
Magyar Hangulatok (zongorára, 1905)
Gyászhangok II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére (szimfonikus költemény, 1905, bem.: Philharmóniai Társaság, 1905)
A ravennai nász (opera, 1908)
g-moll zongoraötös.

Irodalom

Irod.: Justh Zsigmond: A. K. (Magyar Salon, 1889)
Hubay Jenő: A. K. (Zeneirodalmi Szemle, 1895)
Hubay Miklós: A. K. (Zenei Szemle [Temesvár], 1918)
Major Ervin: A. K. (Zenészeti Lapok, 1930)
Papp Viktor: A. K. Művei bibliográfiájával. (Zenekönyv. Tanulmányok. Kamarazene. Bp., 1944)
Szabolcsi Bence: XIX. század magyar romantikus zenéje. (A magyar zene évszázadai. II. Bp., 1961)
Bónis Ferenc: A. K. emlékezete. (Muzsika, 1959)
Valkó Arisztid: Aggházy-dokumentumok a Fővárosi Levéltárban. (Magyar Zene, 1961).

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. (Bp., 1936)
Zenei lexikon. I–III. köt. (Bp., 1965)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. I–III. köt. (Bp., 1983–1985)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője