Aggteleky Béla
Aggteleky Béla

2022. szeptember 25. Vasárnap

Aggteleky Béla, vitéz

honvéd tábornok, hadtörténész

Névváltozatok

1934-ig Adamik Béla 

Születési adatok

1890. szeptember 14.

Sopron

Halálozási adatok

1977. augusztus 4.

Genf, Svájc


Család

Sz: Adamik István honvéd állatorvos, Stich Ilona.

Iskola

A pécsi m. kir. gyalogsági hadapródiskolát végezte, zászlóssá avatták a soproni 18. honvéd gyalogezredhez (1909), budapesti Hadiakadémiát végzett (1924).

Életút

Csapatszolgálatot teljesített, az I. világáborúban, alakulatával az orosz, a szerb és az olasz harctereken szolgált (1909–1917), a Ludovika Akadémia r. tanára (1917–1918), az összeomlás után a Vörös Hadseregben, századparancsnokként harcolt (1919).

A soproni honvéd főreáliskola r. tanára (1919. aug.–1921. jan.). A soproni vármegyei katonai parancsnokság I. osztályának vezetője (1921. jan.–jún.), a várpalotai gyakorlótábor parancsnokságának kiképzési előadója (1924–1927), majd más vezérkari tiszti beosztásokban szolgált (1927–1936). A Honvédelmi Minisztérium (HM) 1/a osztályának vezetője (1936–1939), a budapesti 1. gyalog dandár parancsnoka (1939. aug. 1-jétől); közben tábornokká nevezték ki (1940. júl. 1).

Az 1. hadsereg vezérkari főnöke (1941. nov. 1.–1942. okt. 1.), majd altábornagyi rangfokozatban, a székesfehérvári II. hadtest parancsnoka (1942. okt. 1.–1943. nov. 1.), a budapesti I. hadtest parancsnoka (1943. nov. 1.–1944. aug. 1. és 1944. okt. 8.–okt. 15.); közben a szombathelyi III. hadtest mb. parancsnoka is (1944. aug.–1944. okt. 16.). Horthy Miklós megbízta a háborúból való kiugrás katonai biztosításával, a kormányzóhoz való hűsége és a kiugrási kísérletben játszott szerepe miatt nyilas érzelmű tisztjei letartóztatták (1944. okt. 15.); nyugállományba helyezték (1945. febr. 1).

Szovjet hadifogságba esett (1945–1948), hazatérése után igazolták. A Rákosi-korszakban nyugdíját megvonták és kitelepítették Budapestről (1951). A forradalom után Svájcban telepedett le (1956); a nyugati magyar emigráció egyik vezető egyéniségeként tevékenykedett.

Hadtörténészként elsősorban Magyarország II. világháborús szerepével és az 1944. okt.-i nyilas puccsal, ill. a kiugrással kapcsolatos dokumentumok összegyűjtésével foglalkozott. Iratanyagának jelentős részét a Hadtörténeti Múzeumnak adományozta. Halála előtt gyakran szerepelt az MTV dokumentumfilmjeiben (elsősorban a Századunkban).

Irodalom

Irod.: A. B. (Nemzetőr, 1977. 331.)
Bokor Péter: 1944. okt. 15. Genfi beszélgetés A. B. egykori védelmi parancsnokkal. (Élet és Irodalom, 1979. okt. 13.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője