Agócsy Pál
Agócsy Pál

2024. október 7. Hétfő

Agócsy Pál

biológus, növénynemesítő

Születési adatok

1922. június 28.

Szeged

Halálozási adatok

1997. július 30.

Budapest


Család

F: Orosz Lilla keramikusművész.

Iskola

A szegedi állami reálgimnáziumban éretts. (1941), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen tanult (1941–1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen biológus okl. szerzett (1947), Magyaróvárott növénynemesítői tanfolyamot végzett (1948), a Szegedi Tudományegyetemen doktorált (1962).

Életút

A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóbiológusa (1947–1950), a bp.-i Kertészeti Kutató Intézet (1951–1953), a Gyulatanyai Kísérleti Állomás, ill. a Nyírségi Csillagfürt Kutató Laboratórium tud. munkatársa (1953–1954), a bp.-i Virágért (1954), a Fővárosi Állat- és Növénykert (1954–1955), a Szabolcs megyei Mezőgazdasági Gépállomás tiszaszalkai Talaj, Meteorológiai és Élettani Kutató Laboratóriumának kutatóbiológusa (1956–1957). A forradalom idején a munkahelyi munkástanács elnöke (1956. okt.–nov.). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természettudományi Múzeuma Állattárának segédmuzeológus (1957–1960), muzeológusa (1957–1983). Tudományos pályafutását növénynemesítőként kezdte; nevéhez fűződik az Alfa olajlen nemesítése, majd rózsanemesítéssel fogl., ill. részt vett a csarodai láp megmentésében. Az MNM-ben érdeklődése a malakológia és az entomológia felé fordult: feladata az 1956-ban elpusztult csigagyűjtemény újjáépítése és kezelése volt. A malakológiai gyűjtemény 14 rovardoboznyi anyagát nemsokára 6 szekrénnyi mennyiségre növelte, állandó- és vándorkiállításokat szervezett, természeti kisfilmek szakírójaként és -lektoraként tevékenykedett. A Magyar Televízió (MTV) számára készült népszerű filmsorozatokban együtt dolgozott Rockenbauer Pállal. A múzeumi kutatókról portrékat készített az MNM tudománytörténeti archívuma számára. Az MNM-ben létrehozta a Természettudományi Múzeum Baráti Körét és a Fiatalok Természetismereti Klubját.

Elismertség

A Magyar Rovartani Társaság jegyzője (1970-től).

Szerkesztés

A Kaktuszvilág szerkesztője (1973–1974), a Soosiana c. folyóirat szerkesztőbiz. tagja (1973–1974). Népszerű írásai rendszeresen megjelentek – többek között – az Élet és Tudományban (1950–1953), az Akvárium és terráriumban (1950–1958), a Szabolcsi Szemlében (1955–1956), a Búvárban (1961–1967) és a Turistában (1962–1967).

Főbb művei

F. m.: Új növények a termesztésben. (Agrártudomány, 1950)
Az olajlen nemesítés korszerű módszerei. (Agrártudomány, 1951)
Néhány adat Szabolcs megye Lepidoptera faunájának ismeretéhez. (Rovartani Közlemények, 1958)
Data to the Mollusk Fauna of Hungary. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1960)
Alopia soosiana n. sp. Pócs Tamással. (Annales historico- naturales Musei Nationalis Hungarici, 1961)
A Magyar Középhegység csigafaunája és analízise. Egy. doktori értek. (Szeged, 1962)
Hazai csigafajaink elterjedését megszabó klímatényezők vizsgálata. (Állattani Közlöny, 1965)
Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Z. Kaszab in der Mongolei. 260. Mollusken. Pintér Lászlóval. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1971)
Kaktuszok, pozsgások. Bíró Krisztinával. (Búvár zsebkönyvek. Bp., 1980).

Irodalom

Irod.: Varga András–Vásárhelyi Tamás–Orosz András: A. P. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
In memoriam A. P. (Malakológiai tájékoztató, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője