Ágoston Elek
Ágoston Elek

2024. február 29. Csütörtök

Ágoston Elek, 1808-tól nemes

orvos, szemész, sebész

Születési adatok

1772.

Érsekújvár, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1809. november 15.

Pest


Család

Szülei, apja: Ágoston Antal, Érsekújvár tanácsosa.

Felesége: Mocsy Terézia (1784. márc. 23. Buda), 1802-től nemes Mocsy/Mocsi Károly (1750–1806) budai orvos, sebész- és szülészmester és Okenfusz Terézia leánya. Mocsi Károly A bába-mesterségnek eleji (Pest, 1784) c. műve volt az egyik első magyar nyelvű segédkönyv, amelyből a bábanövendékek tanulhattak.

Gyermeke, fia: Ágoston Adolf (1805. aug. 15. Pest), ikergyermekei: Ágoston Sándor és Számvald Andrásné Ágoston Alojzia (1807. jan. 6. Pest–1865. febr. 13. Buda. Temetés: 1865. febr. 14. Buda).

Ágoston Alojzia férje: Számvald András (1796. dec. 9. Magyaróvár, Moson vm.–1873. febr. 23. Bp. Temetés: 1873. febr. 25. Bp., Vízivárosi Sírkert) királyi számvevőtiszt.

Számvald András és Ágoston Alojzia gyermekei: Számvald Ferdinánd Béla (1832. okt. 19. Buda) és Számvald Stefánia Antónia (1835. jún. 11. Buda).

Nevelt fiuk: Számvald Gyula (1827. nov. 5. Szeged–1912. dec. 4. New York. Temetés: 1912. dec. 6. Washington, Arlingtoni Nemzeti Temető) honvédtiszt, könyvkiadó, Petőfi Sándor (1823–1849) barátja.

Iskola

Pesten sebész- és szülészmesteri okl. szerzett (1795. szept. 18.), országos szemorvosi kinevezést kapott (1804. márc. 8.).

Életút

A pesti tudományegyetemen a különös kór- és gyógytan (1800–1801), a sebészeti tanszék tanársegéde (1801–1804), a sebészettől és a szülészettől különválasztott szemészeti tanszék első r. tanára (1804. márc. 8.–1809. nov. 15.), egyúttal a szülészet helyettes tanára (1806–1808), majd a szülészet r. tanára is (a szemészeti r. tanári állása mellett, 1808. márc. 15.–1809. nov. 15.).

Ágoston Elek régi érsekújvári katolikus családból származott, apja huszonhat éven át volt a város tanácsosa és bírája. Tanulmányai befejezése után Érsekújvárott mint „chirurgus” működött, 1800-ban nevezték ki a pesti egyetemre tanársegédnek, 1804-ben országos szemorvosi kinevezést nyert, ezzel ő lett a szemészet első rendes tanára Magyarországon. 1806-ban mint főorvos nagy érdemeket szerzett a „magyar tengerparton grasszáló” (közelebbről nem ismert) ragályos szembetegség megfékezésében. Érdemeiért az uralkodó Pozsonyban nemességre emelte (1808. okt. 16-án). Fiatalon hunyt el, gyógyíthatatlan betegségben. Síremléke a budapesti belvárosi Ferences templomban látható (V. kerület Ferenciek tere 9.).

Irodalom

Irod.: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak. 1527–1867. Összeáll. Illéssy János és Pettkó Béla. (Bp., 1895)
Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. 1770–1835. (Bp., 1936)
Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1954)
Slezak, Hans: Historia Ophthalmologia. Bécs és Budapest – az európai szemészet csírái. (Orvosi Hetilap, 1999. 1.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X87Z-6ZG (Mocsi Terézia keresztelési anyakönyve, 1784)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6SP-4X2 (Számvald András keresztelési anyakönyve, 1796)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2HT-DM6 (Ágoston Adolf keresztelési anyakönyve, 1805)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2H1-QWY (Ágoston Alojzia keresztelési anyakönyve, 1807)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-6WP (Számvald Ferdinánd Béla születési anyakönyve, 1832)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-X7Z (Számvald Stefánia Antónia születési anyakönyve, 1835)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588806 (Számvald Aloysia sz. Ágoston gyászjelentése, 1865)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588805 (Számvald András gyászjelentése, 1873)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:2WM4-M79 (Stahel, Julius halotti anyakönyve, 1912)

 

http://baratikor.semmelweis.hu/galeria/page.php?id=113 (Ágoston Elek életrajza, 2010)

https://heraldika.blog.hu/2014/10/22/agoston_elek_siremleke_budapest_ferences_templom (Molnár Elek: Ágoston Elek síremléke, 2014)

Megjegyzések

1. Magyarországon, az orvosi fakultáson, annak alapításától kezdve 1804-ig a sebészet tanárai tanították a szemészetet is. A nagyszombati (majd a budai) egyetemen a sebészet professzora, Plenck József Jakab (1735–1807) adott elő először szemészetet (Plenck egyébként botanikus volt…) A kolozsvári orvosi-sebészeti intézetben müllersheimi Molnár János (1749–1815), az első okleveles román orvos adott elő szemészetet.

2. A pesti egyetemen 1801-ben létesült az első szemklinika, alapító igazgatója Stáhly György (1755–1802) sebész professzor volt. Halála után a szemészképzés elkülönült a sebészettől, a klinika vezetésére kiírt országos szemészi pályázatot nyerte meg Ágoston Elek, ezért lett ő az első magyar szemorvos professzor.

3. A rokoni kapcsolatok az Ágoston és a Számvald családok publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője