Ágoston Judit
Ágoston Judit

2022. szeptember 25. Vasárnap

Ágoston Judit

vívó, testnevelő tanár, edző

Névváltozatok

1959-től Mendelényi Tamásné 

Születési adatok

1937. január 21.

Miskolc

Halálozási adatok

2013. május 12.

Göd, Pest megye

Temetési adatok

2013. május 30.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei: Ágoston József (†1972. nov. 29. Szeged. Temetés: 1972. dec. 4. Szeged, Dugonics Temető) orvos, rendelőintézeti főorvos, Petrényi Emília (†2014. febr. 24. Bp. Temetés: 2014. márc. 7. Felsőkrisztinavárosi Templom urnatemetője.)

Testvérei: dr. Boros Mihályné dr. Ágoston Éva, Cseh Tiborné Ágoston Györgyi és dr. Ágoston Katalin.

Férje: 1959. okt. 17.– Mendelényi Tamás (1936. máj. 2. Bp.–1999. szept. 6. Várgesztes, Komárom-Esztergom m.) kardvívó, olimpiai bajnok. Elvált.

Gyermekei, leányai: Mendelényi Judit (1962–) és Mendelényi Györgyi (1967–) vívó.

Iskola

A miskolci Vámos Ilona Leánygimnáziumban éretts. (1955), a TF-en testnevelő tanári okl. és gyógytestnevelői képesítést (1959), a TF-en vívó szakedzői okl. szerzett (1975).

Életút

A Miskolci Lokomotív, ill. a Miskolci Vörös Meteor (1951–1955), a TF Haladás (1955–1956), a BVSC tőrvívója (1957–1973); edzője Bay Béla.

Tőrvívásban olimpiai bajnok (1964: csapat), vb 2. (1961, 1971: csapat), vb 3. (1969: csapat); ifjúsági vb 4. (1955: egyéni), ifjúsági vb 6. (1957: egyéni), ifjúsági vb 7. (1956: egyéni); BEK 2. (1973), BEK 3. (1969); Universiade-győztes (1957: csapat), Universiade 2. (1961, 1963: csapat) Universiade 3. (1963: egyéni), Universiade 4. (1959: csapat), Universiade 6. (1961: egyéni). Háromszoros magyar bajnok (1958, 1964, 1968: csapat), bajnoki 3. (1969: egyéni), magyar válogatott (1961–1973).

Sportpályafutása idején a budapesti XX. kerületi Tanács gyógytestnevelési intézeteiben gyógytestnevelő tanár és vívótanfolyam-vezető (1959–1965: megszakításokkal). Pesterzsébeten nála kezdte el a a vívást Maros Magda, a későbbi ezüstérmes tőrvívó. A Központi Sportiskola (KSI) vezető testnevelő tanára (1965–1972), a BVSC vívóedzője (1975–1985), majd egy rövid ideig Salzburgban edzősködött (1987). Hazatérése után a MÁV Bevételi-ellenőrzési Igazgatóságának fuvardíj-felülvizsgáló előadója (1987–1992).

Ágoston Judit Miskolcon, a helyi Miskolci Lokomotívban kezdett el vívni. A legenda szerint még nem volt 14 éves, amikor az Elek nővérek vívásáról készült fényképfelvétel magával ragadta, 1951. jan. 24-én látott először vívóversenyt Miskolcon, három nap múlva, jan. 27-én jelentkezett Irsa Tibornál, és megkezdte vívóleckéit. Alig hat hónapja vívott, mikor megszerezte a III. osztályú minősítést, 1952-től II. osztályú vívó, 1954-ben, 17 évesen már döntőt vívott a magyar bajnokságon. (Zsabka Magda győzött, Ágoston Judit a 6. helyen végzett, Elek Margit előtt.) Első nemzetközi versenyén, az 1955. évi budapesti ifjúsági világbajnokságon a 4. helyet szerezte meg (Kelemen Vera győzött, Rejtő Ildikó lett a 6.; egy évvel később, 1956-ban Luxemburgban Rejtő Ildikó lett a világbajnok, Ágoston lett a 7.; Rejtő Ildikó 1957-ben megvédte ifjúsági világbajnoki címét, Ágoston ezúttal a 6. helyet szerezte meg). Középiskolai tanulmányainak befejezése után Budapesten a TF sportklubjában (TF Haladás, ill. TFSE), a szakosztály megszűnése után, 1957-től a BVSC-ben folytatta sportpályafutását, jóllehet még testnevelési főiskolai hallgatóként tagja volt az 1957-ben győztes főiskolai világbajnok női tőrcsapatnak. Első magyar bajnoki címét 1958-ban, a BVSC csapata tagjaként szerezte meg, összesen három csapatbajnoki címet gyűjtött be (legjobb egyéni helyezése egy ob 3. hely volt 1969-ben). Már Mendelényi Tamásné néven, 1961-ben csapatban a torinói vb-n ezüstéremmel debütált, a következő években azonban elsősorban csak Universiade-versenyeken kapott lehetőséget (a legjobb egyéni eredménye az 1963-ban kivívott bronzérem).

A tokiói olimpia évében a magyar női tőrvívócsapatban Rejtő Ildikó, Sákovicsné Dömölky Lídia és Juhász Katalin [= Juhász Nagy Etelka] helye biztosnak tűnt. A fennmaradó két helyért ádáz küzdelmet vívott Mendelényiné Ágoston Judit, az Universiade 2. helyezett Damásdi Györgyi és az 1962-es világbajnok csapattag Gulácsi Mária és Marosi Paula. Mendelényiné a Budapest bajnokságon a 4. helyen végzett, majd megnyerte az első nőitőr-válogató versenyt. Az országos bajnokságon azonban nem szerepelt jól, a nyolcaddöntőben 8:2-re kikapott a későbbi bajnok Sákovicsnétól. A csapatbajnokság azonban mindenért kárpótolta: a Budapesti Vörös Meteor elleni döntőben valamennyi ellenfelét magabiztosan verte. Az olimpiai csapatot végül is 1964. aug. 17-én jelölték ki: a három biztos befutó mellett Mendelényiné és Marosi Paula utazhatott a japán fővárosba. A Vaszeda Egyetemi Sportcsarnokban (= Waseda University Athletic Center) rendezett versenyen a negyeddöntőben Magyarország először az Egyesült Államokat verte meg 9:1-re (Mendelényiné 2 győzelmet aratott, Rejtő Ildikó még nem lépett pástra), az elődöntőben pedig egy jóval szorosabb, 9:6-os győzelem következett az egységes német csapat ellen (Mendelényiné és Sákovicsné egyaránt 3-3-szor nyert). A világbajnokságok történetében az utóbbi években szinte mindig a szovjet és a magyar válogatott vívta a női tőr döntőt – változó előjelekkel. Így történt ez Tokióban is. Az első csörtét Sákovicsné, a másodikat Rejtő Ildikó nyerte, Juhász és Mendelényiné azonban elvesztette az asszóját, így a szovjetek igen hamar kiegyenlítettek. Aztán Rejtő legyőzte Tatjana Szamuszenkót, Juhász pedig kikapott Galina Gorohovától. Mendelényiné következett, s kulcsfontosságú győzelmet aratott Ljudmila Sisova fölött, majd jött Juhász és máris 5:3-ra alakult a mérkőzés Magyarország javára. Sajnos azonban Gorohova visszavágott Rejtőnek az egyéniben elszenvedett vereségért, és Mendelényiné is kikapott: újra döntetlen, 5:5. Ezután hol az egyik, hol a másik csapat szerezte meg a vezetést (vagy ha úgy tetszik, mindig sikerült a másik alakulatnak kiegyenlítenie…). Mivel a szovjet csapatnak lényegesen jobb volt a találataránya, az utolsó három mérkőzésből már elég lett volna csak egyet megnyerni. Nem így történt: Rejtő Valentyina Prudszkovát, Juhász Szamuszenkót, Sákovicsné Sisovát verte, így az olimpiai játékok történetében először Magyarország megnyerte a női tőr csapatbajnokságot. (A döntőben Mendelényiné csak egy győzelmet aratott, a korábbi ellenfelekkel szemben azonban szenzációs teljesítmény nyújtott!)

Mendelényiné Ágoston Judit a tokiói olimpia után abbahagyta a versenyzést, két gyermeke megszületése után azonban Mexikó után újrakezdte. Még két világbajnokságon vett részt: tagja volt az 1969. évi havannai vb-n a 3. és az 1971. évi bécsi vb-n a 2. helyen végzett tőrcsapatnak. Az 1971-es évben volt utoljára válogatott, s a búcsúéve igen jelentős eredményekkel kezdődött. Az év első tájékoztató versenyén 3. lett, majd megnyerte Budapest nemzetközi női tőr bajnokságát (Rejtő Ildikó és Rónay Ildikó előtt). A további kisebb versenyeken elért győzelmei és helyezései után Mendelényiné először vezette a hazai nőitőr-ranglistát! Sajnos az év második felében már nem ért el ilyen sikereket. Mendelényiné a válogatókon aratott győzelmei után biztos győztesnek számított a nőitőr-bajnokságon. Ma már hihetetlennek tűnik, hogy az ob-n 83 vívónő lépett pástra, Mendelényiné pedig nagy meglepetésre a 3. fodulóban kiesett (a győzelmet az 1971-es évben berobbant ifjúsági világbajnok Tordasi Ildikó szerezte meg). A bécsi vb-n 75 női tőröző 12 csoportban kezdte meg a küzdelmet, a II. fordulóban 8 csoportban folytatta a versenyt az állva maradt 48 hölgy. Mendelényiné itt győzelem nélkül búcsúzott. A csapat Rejtő Ildikó, Bóbis Ildikó, Tordasi Ildikó, Szolnoki Mária összeállításban szerezte meg a 2. helyet, Mendelényiné csak a selejtezőkben, Ausztrália ellen lépett pástra, alig félév alatt – a hazai női tőr mezőny rendkívüli erősségére és dinamikájára jellemző – a ranglistavezető csak tartalékszereplő lehetett…

Emlékezet

Mendelényiné Ágoston Judit Budapesten (1124 Jagelló út 11.) élt és tevékenykedett, Gödön hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán olimpiai bajnok csapattársai közül Sákovicsné Dömölky Lídia és Rejtő Ildikó, tanítványai közül Maros Magda olimpiai 2. (1980: Moszkva) búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2014-ben; síremlékét 2016. okt. 17-én avatták).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (arany, 1964).

Főbb művei

F. m.: Légzőgyakorlatok alkalmazása a gyógytestnevelésben. TF-szakdolgozat. (Bp., 1959).

Irodalom

Irod.: Megkezdődött a vívóbajnokság. Zsabka Magda a női tőrvívó bajnok. [Ágoston Judit a 6.] (Szabad Ifjúság, 1954. nov. 5.)
Réti Anna: Vidéki kislány Pesten. [Ágoston Juditról.] (Népsport, 1956. márc. 12.)
A kardvívót „szíven találta” a tőr. Mendelényi Tamás és Ágoston Judit esküvője ma délután lesz. (Magyar Nemzet, 1959. okt. 17.)
Két ismert vívóversenyző köt házasságot szombaton: Mendelényi Tamás és Ágoston Judit. (Népszabadság, 1959. okt. 17.)
Női törcsapat-világbajnok: Szovjetunió, 2. Magyarország. (Népsport, 1961. júl. 24.)
Izgalmas küzdelem után női tőrcsapatunk olimpiai bajnok. (Népsport, 1964. okt. 18.)
Női tőrcsapatunk bronzérmes, Románia a világbajnojk. (Népsport, 1969. okt. 14.)
Angliába megy férjhez és ott folytatja pályafutását fiatal vívónőnk, Mendelényi Györgyi. (Népsport, 1990. febr. 10.)
Bányai János: Aranyos jubileum. [Hatvan éves a miskolci születésű olimpiai bajnok, Ágoston Judit.] (Vasárnapi Hírek, 1997. jan. 19.)
S. D. L.: Edzeni is – mesterfokon. [Mendelényiné Ágoston Juditról.] (Képes Sport, 1977. jan. 25.)
Elhunyt Ágoston Judit olimpiai bajnok. (Népszava, 2013. máj. 14.)
Elhunyt dr. Ágoston Józsefné Petrényi Emília. (Magyar Nemzet, 2014. márc. 1.).

Irod.: Lukács László–Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története. 1896–1980. (Bp., 1980)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Sportlexikon. I–II. köt. Főszerk. Nádori László. (Bp., 1985–1986)
Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Emléküket őrizzük. 2. Az olimpikonjaink, sportolóink, sportvezetőink emléke. Szerk. Győr Béla. (Bp., 2014)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304087 (dr. Ágoston József gyászjelentése, 1972)

 

http://olimpia.hu/gyasz-elhunyt-agoston-judit-olimpiai-bajnok-torvivo (Elhunyt Ágoston Judit olimpiai bajnok tőrvívó, 2013)

http://jochapress.hu/vegso-bucsu-mendelenyine-agoston-judittol/ (Végső búcsú Mendelényiné Ágoston Judittól, 2013)

http://olimpia.hu/olimpiai-gyozelmenek-napjan-szenteltek-fel-agoston-judit-sirkovet (Olimpiai győzelmének napján szentelték fel Ágoston Judit sírkövét, 2014)

Megjegyzések

Ágoston Judit anyakönyvi adata szerint 1937. jan. 23-án Szegeden született, az általa kitöltött önéletrajza szerint azonban a helyes adat: Miskolc, 1937. jan. 21. Személyes kapcsolatfelvétel után a miskolci adatot hagyta jóvá…

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője