Aistleitner József
Aistleitner József

2022. január 19. Szerda

Aistleitner József

nyelvész, orientalista, római katolikus pap

Születési adatok

1883. május 2.

Sopron

Halálozási adatok

1960. szeptember 9.

Budapest


Család

Apja népiskolai tanító volt.

Iskola

Sopronban éretts. (1900), a győri hittudományi főiskola hallgatója (1900–1904), majd mint a bécsi Augustineum tagja a bécsi egyetem teológiai karán tanult (1904–1906), a bécsi egyetemen hittud. doktori okl. (1907), a bp.-i tudományegyetemen történelem– földrajz szakos tanári okl. (1913), a bibliai keleti nyelvek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925). A nyelvtudományok doktora (posztumusz, életművéért, 1960).

Életút

Tatán segédlelkész (1906–1908), a győri nagyobb papnevelő intézet prefektusa és a győri hittudományi főiskolán a bölcselet r. tanára (1908–1909), a győri katolikus tanítóképző intézet r. tanára (1909–1925). A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán a keleti nyelvek ny. r. tanára (1925–1950); közben a Hittudoányi Kar dékánja (1928–1929, 1933–1934, 1940–1941), az egyetem rektora (1944–1945). Szentszéki bíró (1925-től), pápai prelátus (1928-tól). Sémi filológiával fogl., az ugariti sémi feliratok nemzetközileg elismert kutatója. Kiemelkedőek a régi sémi személynevekre vonatkozó kutatásai és a szövegkritikai alapon készített bibliafordításai.

Elismertség

A Szt. István Akadémia (1927), a Szász Tudományos Akadémia tagja (l.: 1959).

Főbb művei

F. m.: VII. Gergely élete. (Győr, 1924)
Loyolai Ignác. (Győr, 1924)
Héber nyelvtan. (Bp., 1932)
A győri püspöki nagyobb papnevelő intézet könyvtárának 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. (Győr, 1932)
Az ószövetségi „élet” fogalom. (Bp., 1934)
Vázlatos szír nyelvtan. (Bp., 1937)
Zum Verständnis des Ras-Schamra Textes I. D. (Bp., 1937)
Die Keret-Legende. (Bp., 1938)
Az istenfogalom egy elfelejtett nép hitregéiben. (Bölcseleti Közlemények, 1940)
Az ékiratos családi jog főbb vonásai. (Bp., 1941)
Untersuchungen zum Mitlautbestand des Ugaritisch-Semitischen. (Ignaz Goldziher Memorial. Bp., 1948)
Untersuchungen zur Grammatik des Ugaritischen. (Berlin, 1954)
Ein Opfertext aus Ugarit.1–2. (Acta Orientalia, 1954–1955)
Götterzeugung in Ugarit und Dilmun. (Acta Orientalia, 1955)
Studien zur Frage der Sprachverwandschaft des Ugaritischen. 1–2. (Acta Orientalia, 1957– 1958)
Die mythologischen und kultischen Texte aus Ras-Schamra. (Bp., 1959
2. kiad. 1964)
Lexikalisches zu den ugaritischen Texten. (Bp., 1960)
Wörterbuch des ugaritischen Sprache. Szerk. Eissfeldt, O. (Berlin, 1963
4. kiad. 1974).

Irodalom

Irod.: Czeglédy Károly: Joseph Aistleitner. (Acta Orientalia, 1960)
Szörényi Andor: A. J. (Vigilia, 1960).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője