Aistleitner József
Aistleitner József

2022. augusztus 11. Csütörtök

Aistleitner József

nyelvész, orientalista, római katolikus pap

Születési adatok

1883. május 2.

Sopron, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1960. szeptember 9.

Budapest

Temetési adatok

1960. szeptember 12.

Budapest

Farkasrét


Család

Az Aysthleitner család a 18. század végén telepedett le Kisboldogasszonyban (Sopron vármegye, későbbi Nagymartoni járás). Dédapját és nagyapját is Aysthleitner (= Aistleitner) Antalnak hívták, s miként édesapja is tanítók voltak.

Szülei: Aistleitner Antal (1831. nov. 15. Kisboldogasszony, Sopron vm.–1912. ápr. 14. Győr) népiskolai tanító, Frühwirth Erzsébet (†1883. aug. 17. Sopron. Temetés: 1883. aug. 19. Sopron, Szent Mihály-temető).

Testvérei: Aistleitner Hugó (1865. szept. 14. Sopron), Aistleitner Antal (1870. ápr. 28. Sopron), Aistleitner Mária (1871. jún. 5. Sopron–1952. okt. 7. Bp.) és Aistleitner Gyula.

Iskola

A pannonhalmi Szent Benedek-rend soproni katolikus főgimnáziumában éretts. (1900), a győri hittudományi főiskola hallgatója (1900–1904), majd mint a bécsi Augustineum tagja, a bécsi egyetem teológiai karán tanult (1904–1906), pappá szentelték (1905. szept. 20.). A bécsi egyetemen hittudományi doktori okl. (1907), a budapesti tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1913).

A bibliai keleti nyelvek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925), a nyelvtudományok doktora (posztumusz, életművéért, 1960).

Életút

Tatán segédlelkész (1906–1908), a győri nagyobb papnevelő intézet prefektusa és a győri hittudományi főiskolán a bölcselet h. tanára (1908. jún. 1.–1909. júl. 31.), a győri katolikus tanítóképző intézet h. tanára (1909. aug. 1.–1911. júl. 31.) r. tanára (1911. aug. 1.–1925. jún. 30.). A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán a keleti nyelvek ny. r. tanára (1925. aug. 6.–1950. szept. 1.); közben a Hittudományi Kar dékánja (1928–1929, 1933–1934, 1940–1941) és az Egyetem rektora (1944–1945).

Szentszéki bíró (1925-től), pápai prelátus (1928-tól).

Sémi filológiával foglalkozott, az ugariti sémi feliratok (= rasz samrai kultúra) nemzetközileg is elismert kutatója; ő készítette el az ugariti feliratok első (német) fordítását. Az összegyűjtött feliratok alapján a világon elsőként állította össze az ugariti kihalt sémi nyelv szótárát (a Szász Tudományos Akadémia gondozásában kiadott kötet megjelenésér már nem érhette meg). Alapvető jelentőségűek a régi sémi személynevekre vonatkozó kutatásai és a szövegkritikai alapon készített bibliafordításai. Részt vett a Szent István Társulat 1923-as Károli Gáspár fordításának átdolgozásában, ő fordította újra – többek között – az Énekek Énekét.

Elismertség

A Szent István Akadémia (1927) és a Szász Tudományos Akadémia tagja (l.: 1959).

Főbb művei

F. m.: Des préformatifs verbaux sumériens et principalement des préfixes subjectifs. (Revue d’Assyriologie et d’Archéologie Orientale, 1923)
VII. Gergely élete. (Győr, 1924)
Loyolai Ignác. (Jó Pásztor Könyvtár. Védőszentjeink élete. Győr, 1924)
Héber nyelvtan. Vezérfonal A. J. előadásaihoz. Kézirat gyanánt. (Bp., 1932)
A győri püspöki nagyobb papnevelő intézet könyvtárának 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. (Győri Szemle, 1932 és külön: Győr, 1932)
Az ószövetségi „élet” fogalom. 1–3. (Theologia, 1934. 1–3. és külön, egy füzetben: Bp., 1934)
Rasz Samra. 1–3. (Theologia, 1935. 2–4. és külön, egy füzetben: Bp., 1935)
Vázlatos szír nyelvtan. Kézirat gyanánt. (Bp., 1937)
Zum Verständnis des Ras-Schamra-Textes I. D. (Emlékkönyv Mahler Ede nyolcvanadik születésnapjára. Bp., 1937)
Újabb könyvek a zsidókérdésről. (Katholikus Szemle, 1937. 7.)
Zsidóság és kereszténység Krisztustól a középkor végéig. (Katholikus Szemle, 1937. 11.)
A Keret-legenda. (Theologia, 1938. 1. és német nyelven: Die Keret-Legende. Deutschsprachiger Auszug aus der Zeitschrift Theologia. Bp., 1938)
Az istenfogalom egy elfelejtett nép hitregéiben. (Bölcseleti Közlemények, 1940)
Az ékiratos családi jog főbb vonásai. A. J.-nek a Pázmány-egyetem 306. éves alapításának ünnepi közgyűlésén tartott beszéde. 1941. máj. 13. (Bp., 1941)
Untersuchungen zum Mitlautbestand des Ugaritisch-Semitischen. (Magyar–Zsidó Szemle, 1948 és Ignaz Goldziher Memorial. Szerk. Löwinger Sámuel és Somogyi József. Vol. I. Bp., 1948)
Götterzeugung in Ugarit und Dilmun. (Acta Orientalia, 1953. 3.)
Untersuchungen zur Grammatik des Ugaritischen. (Berichte über die Verhandlungen des Sächsischen Akademie der Wissenschaften zu Leipzig. Philologisch-Historische Klasse. Bd. 100. Heft 6. Berlin, 1954)
Ein Opfertext aus Ugarit. 1–2. (Acta Orientalia, 1954. 1-3.–1955. 1-2.)
Studien zur Frage der Sprachverwandschaft des Ugaritischen. 1–2. (Acta Orientalia, 1957. 2-3.–1958. 1.)
Die mythologischen und kultischen Texte aus Ras-Schamra. (Bibliotheca orientalis Hungarica 8. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959
2. kiad. 1964)
Lexikalisches zu den ugaritischen Texten. (Acta Orientalia, 1960. 1-3.)
Wörterbuch der ugaritischen Sprache. Szerk. Eissfeldt, Otto. (Berlin, Akademie Verlag, 1963
2. kiad. 1965
3. átd. és jav. kiad. 1967
4. kiad. 1974).

Irodalom

Irod. és források: Aistleitner József győri kir. katholikus tanítóképző intézeti r. tanár a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karára a keleti nyelv ny. r. tanárának kineveztetett. (Budapesti Közlöny, 1925. aug. 7.)
dr. Aistleitner József  ny. egyetemi tanár, pápai prelátus szept. 20-án tartotta aranymiséjét. (Új Ember, 1955. 40.)
Czeglédy Károly: Joseph Aistleitner. (Acta Orientalia, 1960. 3.)
Szörényi Andor: Aistleitner József. (Vigilia, 1960. 11.)
Hiller István: Egy Sopron megyei tanító Napóleonnál. [Id. Aistleitner Antalról és családjáról.] (Soproni Szemle, 1971. 4.).

Irod.: lexikonok és feldolgozások: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. (Bp., 1999)
Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999
2. átd. kiad. Győr, 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-39CZ-9?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXKPR-8MR (Aistleitner Hugó születési anyakönyve, 1865)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-39CF-S?cc=1743180 (Aistleitner Mária születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-NS8J-J?cc=1743180 (Aistleitner József születési anyakönyve, 1883)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304356 (Aistleitner Antalné Frühwirth Erzsébet gyászjelentése, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHQ-DQT?i=18&cc=1452460 (Aistleitner Hugó és Illés Margit házassági anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DBT7-J4M?cc=1452460 (Aistleitner Mária halotti anyakönyve, 1952)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DBT7-FWW?cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZRS-S6K8 (Aistleitner József halotti anyakönyve, 1960)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304358 (Aistleitner József gyászjelentése, 1960)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője